2024. június 19., szerda

Lüktető 20. századi éjszakák

Ígértem, hogy sokszor le fogom írni, úgyhogy íme, ismét: Mártonffy András hét évvel ezelőtti első regénye úgy vett le totálisan a lábamról, hogy maga a műfaj egyáltalán nem áll közel a komfortzónámhoz. Az Én, Sándor Erikkel mégis úgy találtunk egymásra, hogy azóta sem feledtem (ha ismeritek a sztorit, akkor tudjátok: Sándor Erik tökéletesen tisztában lenne vele, hogy ez nem is történhetett volna másként). Hosszú évek teltek el 2017 óta, hiába vártam a következő nagy dobást.

Mártonffy András: 11 éjszaka
Trend Kiadó, 2024, 320 oldal
Csillagérték: 9

A Trend Kiadó ebben az évben vett meg magának a szuper kiadványaival, s annál nagyobb meglepetést nem is okozhatott volna, mint mikor megpillantottam a 11 éjszakát az újdonságok között. Nem érdekelt a fülszöveg, nem érdekelt a téma. A szerző és a borító egyértelmű garancia volt számomra – tényleg valami fura, megmagyarázhatatlan dolog ez. Jó, egy valami mégis érdekelt: hogy legyen egy blogturné is a könyvből, lehetőség szerint egy olyan bloggerinával, akiről tudom, hogy kedveli a hasonló történeteket. No, de elég a felvezetésből, csapjunk végre a lapok közé!

2024. június 18., kedd

Kányádi magyar meséi

A többedik szerzői turné után számos gondolat kavarog bennem. Egyrészt – és elsősorban – nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy rövid időn belül lehetőségem nyílt Richard Scarry, Szabó Magda vagy éppen Kányádi Sándor életművének három, négy vagy hat darabjával is megismerkedni, s bemutatni azokat egy-egy turné keretén belül.

Kányádi Sándor: Világgá ment a nyár
Móra Könyvkiadó, 2024, 88 oldal
Illusztrálta: Tuza Edit
Csillagérték: 7

Másfelől persze van egy csomó kérdésem is – elsősorban a befogadás szempontjából. Nem túl tömény-e egy hónap alatt egy szerző több könyvével megismerkedni? Mi történik akkor, ha az első vállalt kötet után kiderül, hogy zátonyra futottam? Nos, amellett, hogy utóbbi kérdésre nyilván egy combos „semmi”-t tudnék felelni, a Kányádi-turné esetében kifejezetten jól jött ki, hogy négy kötetet is összeválogat(hat)tam a szerzőtől. Jöjjön egy összegzés tehát, és egy élménybeszámoló a Fából vaskarika mesekönyvről.

2024. június 17., hétfő

Mesékkel az évszakok körül

Világgá ment a nyár. Nyár elején, az igazi kánikulai napok küszöbén eljátszadozni a gondolattal, mi lenne, ha világgá menne a nyár, egészen üdítő. Ebből kitalálhattátok: nem vagyok az a kifejezetten nyárias típus. Nálam a nyár kimerül a szobahőmérsékletben, 25 fok felett pedig minden kánikula. Nagyjából. De itt most nem erről lesz szó.

Kányádi Sándor: Világgá ment a nyár
Móra Könyvkiadó, 2022, 80 oldal
Illusztrálta: Bogdán Viktória
Csillagérték: 8

A nagy Kányádi-blogturné alkalmával megismerkedtem egy világlátott egérke mindenféle küzdelmeket érintő mindennapjaival, majd egy mesecsokor által bepillantást nyerhettem Kányádi Sándor rövidebb állatmeséinek birodalmában. A négy könyv felén túl végül megérkezett harmadikként a Világgá ment a nyár…

2024. június 15., szombat

11 éjszaka részleteiben

Mártonffy András első regényét – mint sok más esetben, mikor olyan műfajok felé teszek kitérőt, melyek nem feltétlenül a komfortzónám részei – puszta kíváncsiságból olvastam el annak idején, viszont az Én, Sándor Erik „betegsége” teljesen magába szippantott. Ezt akkor is megírtam – és meg fogom még néhányszor említeni.

Mártonffy András: 11 éjszaka
Trend Kiadó, 2024, 320 oldal
Csillagérték: 9

Egyértelműen felcsillant tehát a szemem, mikor a Trend Kiadó újdonságai között megláttam Mártonffy András legújabb regényét. Hogy teljesen őszinte legyek – miért ne lennék az? – nem olvastam el a fülszöveget (a borító egyébként is nagyon jól átadta, milyen világba kerülök majd), csak annyit tudtam: ezt a könyvet olvasnom kell! Mielőtt azonban megfogalmaznám a szokásos értékelős-élménybeszámolós posztomat, a turné extrájaként elhoztam néhány hosszabb-rövidebb idézetet, melyek különösképp megragadtak.

2024. június 14., péntek

Hogy a káposzta is megmaradjon

A Kányádi-turné második állomásaként egy egészen vicces borítóra böktem a kis pakkomban – s persze tudjuk jól, egy mesekönyv esetében ennek is nagyon fontos szerepe lehet. Mármint az illusztrációnak és a megjelenésnek. Az okos kos meséihez Tuza Edit készítette az illusztrációkat.

Kányádi Sándor: Az okos kos
Móra Könyvkiadó, 2022, 96 oldal
Illusztrálta: Tuza Edit
Csillagérték: 7

Az okos kos kapcsán már összehasonlítási alapom is lehetett, hiszen a Világlátott egérke kapcsán már szereztem némi rálátást a szerző mesélői mivoltjára – ó, igen, s talán ezt nem is említettem az előző bejegyzésben: ugyan néhány Kányádi-mese rémlik valahonnan nagyon régről, az életművel való ismerkedésem abszolút ehhez a turnéhoz kapcsolódik.

2024. június 12., szerda

A kisegér, aki jót remélt és mást kapott

Hogy harminchárom éves bloggerként miért lesem árgus szemekkel a mesekönyveket, a trendeket – és miért olvasok legalább annyi mesekönyvet, mint sok más műfajú és célközönségű könyvet, nehezen megfogalmazható számomra. De mi lenne, ha elfogadnánk azt a választ, így egyszerűen, hogy: mert szeretem.

Kányádi Sándor: Világlátott egérke
Móra Könyvkiadó, 2022, 72 oldal
Illusztrálta: Bogdán Viktória
Csillagérték: 7

Szeretem visszahozni az egyre távolodónak tűnő gyermekkort, szeretek eljátszadozni emlékekkel, képzetekkel és sok más szempontból is nagyon hasznosnak találom a meseolvasást, amiről talán indokolatlan lenne pont itt és most bővebben írni. A lényeg, hogy a Kányádi-turnéval most egy olyan folyamnak nézek elébe, ami egyszerre tölt el az én életemre vonatkoztatott nosztalgiával, és olyan nosztalgiával, ami azokból az évtizedekből származik, mikor még nem is éltem.

2024. június 6., csütörtök

Hallgattassék meg a negyedik fél: James Pennington története

Szaszkó Gabriella regényei mindig tanítanak valamit arról, hogyan lehet vagy érdemes (vagy éppen nem érdemes) szemlélni a világot. A világot, amelyben élünk. A világot, amely körbevesz. A világot, amelyben mások élnek – és amivel olykor-olykor összesimul vagy éppen koccan a mi világunk. A Pennington-testvérek trilógiája az egyik legjobb realista sorozat, amivel a húszas-harmincas éveim fordulóján találkoztam.


Szaszkó Gabriella: Engedj el
Sorozat: Glens Falls (1)
Maxim Könyvkiadó, 2021, 464 oldal
Csillagérték: 10

Miután néhány évre kiléptem a blogolásból, majd visszatértem, az első szerző, akivel találkoztam, Gabi volt – a tavalyi Könyvhéten. Nagyon meglepett a figyelmessége, hogy tudott az újraindulásról és megkérdezte, hogy olvasnám-e a két kötetet, melyek a Glens Falls sorozatban jelentek meg – Te úgyis ismered a Penningtonjaimat!

2024. június 5., szerda

Mágiák találkozása földön és vízben

Tavaly óta majdnem akkorát fordult az olvasói életem, mint mikor elkezdtem blogolni. Újra megismerkedni az éppen futó trendekkel, ismét rádöbbenni az olvasás és a műfajok szeretetére, megtalálni azokat a zsánereket, könyveket és szerzőket, akik valamiféle újdonságot visznek az olvasói ritmusomba. A Manó Könyvek és a Menő Könyvek gondozásában megjelenő Disney-átiratok pedig egyértelműen dobogósok ez utóbbi szempontjából.

Lorie Langdon: Vanessa
Manó Könyvek, 2024, 432voldal
Fordította: Widder Zsuzsa
Csillagérték: 7

A Gonosztevők-sorozat, a Sorsfordító történetek-sorozat egy-egy darabkájával való megismerkedés még akkor is nagy élményt jelentett a naiv ráakadásomnak, hogy sok esetben maga a történet nem igazán tetszett. Maga a játék érdekel, a kísérlet – és persze, ezek is gyakorta futnak zátonyra. S ha már tenger, a Vanessa immár második alkalommal mutatja be Ariel történetét teljesen más szemszögből. Illetve: ez a történet egyáltalán nem érinti Arielt.

2024. június 4., kedd

Aki elmegy, ugye hazatér?

Nem tudom, ki hogy van vele, én gyakran alszom el egy ideálisnak gondolt forgatókönyvvel a fejemben. A saját életemre vonatkoztatva. Minek és miként kellene történnie, kivel kellene összehoznia a sorsnak – vagy nevezzük forgatókönyvírónak vagy rendezőnek. Aztán álomba merülök, és az idő általában úgy hozza, hogy inkább iratmegsemmisítőbe teszi a piszkozataimat.

Annabel Monaghan: Nora kilép a forgatókönyvből
Next21, 2024, 272 oldal
Fordította: Nagy Marietta
Csillagérték: 10

Mert mi van akkor, ha a sors – vagy mint fentebb, nevezzük forgatókönyvírónak vagy rendezőnek – valami sokkal jobbat, hasznosabbat, romantikusabbat, célravezetőbbet vagy tanulságosabbat ötölt ki számunkra? Annabel Monaghan nyári limonádéja éppen ezzel a gondolattal játszik el, egészen üdítő formában.

2024. május 27., hétfő

Majdnem vicces romantikus

A romkomok és sit-comok világa a generációmat (de valószínűleg nem csak az enyémet) a Jóbarátokkal vonzotta be a maga oldalára, mindazzal együtt, hogy sokan nem kedvelik vagy éppen más, hasonló sorozatban találták meg kedvencüket. A romkomokat tekintve a magam részéről nagyjából mindenevő vagyok, lehet az könyv, film vagy sorozat. Ha betalál, betalál.

Curtis Sittenfeld: Vicces-romantikus
21. Század Kiadó, 2024, 336 oldal
Fordította: Goretity Franciska
Csillagérték: 7

Curtis Sittenfeld könyvére mégsem a zsáner újdonságait kutatva bukkantam rá. Egyrészt Reese Witherspoon könyvklubjának ajánlásai által sokszor bukkanok rá a későbbi magyar megjelenésre, másfelől pedig az Olvasónapló bloggere, Lobo is lelkes ajánlója volt a kötetnek. A cím és a sztori pedig már csak hab a tortán. Hogy cseresznye is került-e a tetejére, azt a következőkben megpróbálom körüljárni.

2024. május 26., vasárnap

Lélek nélkül a lélekről

Ha elfoglalnád magad, nem lenne időd depressziósnak lenni. Azért találsz ki mélypontokat az életedbe, mert nincs jobb dolgod. Nagyon ráérsz gondolkodni. És társai. Nem jövök azzal a közhellyel, hogy ugyan ki ne hallott volna már hasonló kérdéseket, mikor a szavakba nehezen foglalható gondolatait vagy problémáit próbálta volna megosztani…

Pauline Harmange: Széttört helyeken
21. Század Kiadó, 2024, 288 oldal
Fordította: Tótfalusi Ágnes
Csillagérték: 6

Pauline Harmange regénye egy olyan lányról, Anaïsről szól, aki még csak meg sem kapja ezeket a kérdéseket. Mégis, mintha számos ponton saját magának is nehezére esne megtalálnia és megfogalmaznia azt a nihilt, melyet az életében és saját magával kapcsolatban is érez.

2024. május 18., szombat

A cuki epizódszereplők kiugrási kísérlete

A vidrák éneke és az én közös történetem egészen döcögősen indult. Eredetileg csak akkor választottam volna a tavaszi pakkomba, ha nem jön össze hozzá a blogturnéhoz szükséges létszám, végül annyit szemeztem a könyvvel, a szuper címmel és az érdekes fülszöveggel – no meg persze az állatos mese tematikával –, hogy nem vontam vissza a beválogatást.

Holly Webb: A vidrák éneke
Manó Könyvek, 2024, 240 oldal
Illusztrálta: Zanna Goldhawk
Fordította: Balázs Imre József
Csillagérték: 6

Ha a vidrákra gondolok, leginkább meseszerű képek hullámzanak be a képzeletembe, s ezek közül is talán a legerősebben a Pocahontas egyik betétdala a vidám vidrákkal és (a mesékből szintén kissé kimaradó) morcos-mókás hóddal. De mi emelte a vidrákat a mesék szintjén epizódszereplővé? Már csak emiatt is kitartottam a választásom mellett.

2024. május 14., kedd

Beatrice Hyde-Clare kisasszony második esete

Hogy az előző rész végén vegyem fel a fonalat: a régenskori romantikus krimi kissé addiktív – olyan, mint a mama sütije: még egy szelet jöhet belőle. Lynn Messina kotnyeles vénkisasszonyának újabb kalandjainak folytatására pedig igazán nem kellett sokat várnunk, hiszen alig pár hónappal az Arcátlan kíváncsiság után, megérkezett a széria második része, a Gyalázatos megtévesztés.

Lynn Messina: Gyalázatos megtévesztés
Sorozat: Beatrice Hyde-Clare kisasszony esetei
Pioneer Books, 2024, 320 oldal
Fordította: Kiss Viktória
Csillagérték: 7

Gyanakvó énem villanykörtéje persze ismét felragyogott: hová ez a sietség? Talán csak nem az első rész utáni hype meglovaglása volna a cél? Mindenesetre, annak ellenére, hogy óvatosan bánunk a sorozatokkal (oh, vagy tán mégsem?), gondolkodás nélkül vágtam bele Beatrice Hyde-Clare kisasszony második nyomozásának felderítésébe.

2024. május 13., hétfő

A skarlát betű mögött

Sokszor írok arról, hogy mennyi kultúrát és korszakot szeretek felfedezni az olvasmányaim által. Gyakorta kiemelem a keleti kultúrákat, azoknak a kortárs szépirodalmát, de ugyanúgy érdekesnek találom az amerikai irodalmat is, mely egyébként – számomra nagyon érdekes módon – még mindig valahogy idegenként hat, ha például 19. századi barangolást próbálok benne tenni.

Laurie Lico Albanese: Skarlátszín öltések
Libri Könyvkiadó, 2024, 456 oldal
Fordította: Gázsity Mila
Csillagérték: 8

A skarlát betű talán az egyik olyan – amit egyébként pont tíz évvel ezelőtt olvastam először, s néztem meg ugyanazzal a körrel az adaptációt is –, mely idegensége ellenére mégis úgy fogalmazott meg (bennem) kérdéseket, melyek valamiféle általánosságként mégis közelebb hozták az oly távolinak ható 1800-as évekbeli Amerikát és annak irodalmi ábrázolásmódját. Laurie Lico Albanese pedig azzal a gondolattal játszott el, hogy vajon mi lehetett Hawthorne regényének keletkezéstörténete.

2024. május 8., szerda

A megfakult (emlék)képek fénye

Ha a Távol-Kelet szépirodalmára vagy szórakoztató irodalmára gondolok, még mindig egyfajta ködfátyolos kép dereng fel előttem. Nem csak térben, de kultúrában is nagyon távolinak érzem ezeket a tájakat, noha természetesen ugyanolyan tisztelettel és kíváncsisággal tekintek rájuk, mint bármely másikra. Időről időre úgy érzem, szükségem van rá, hogy egy-egy lépéssel közelebb kerüljek ezekhez a történetekhez, s az esetek döntő többségében egészen jól sikerül választanom.

Híragi Szanaka: Az elvesztett elmékek lámpása
Libri Könyvkiadó, 2024, 240 oldal
Fordította: Mayer Ingrid
Csillagérték: 9

Nem volt ez másként Híragi Szanaka regénye kapcsán is, és az elsődleges választásom tényleg a japán szerzőségben állt, melyre a fülszöveg kissé melankolikus és izgalmas elegye tett pontot. A Libri-pakkom megérkezésekor, a könyv fizikai megjelenése tovább fokozta a kíváncsiságomat: amilyen kompakt a keményfedeles kötet, annyira vonzott magával a csodálatos borító. De vajon mi lapul alatta?

2024. május 5., vasárnap

Beilleszkedni a nem túl újba

Meg ne fulladj egy pohár vízben. A cím, a borító és a fülszöveg egyértelműen adta, hogy Angie Cruz könyve nem hiányozhat az idei olvasmányaim közül. Egy bevándorló nő története, aki huszonhét évvel ezelőtt bántalmazó férje elől próbált szerencsét az Egyesült Államokban.

Angie Cruz: Meg ne fulladj egy pohár vízben
Libri Könyvkiadó, 2024, 220 oldal
Fordította: Mesterházi Mónika
Csillagérték: 7

Meg ne fulladj egy pohár vízben. A cím, a borító és a fülszöveg után a könyv maga kissé más képet festett megáról. Angie Cruz elbeszélése tipikusan az a könyv, amiről több szempontból is nehezen írok, és aminek a konkrét értékelése több szempontból sem teljesen egyértelmű számomra magam előtt.

2024. május 2., csütörtök

Mussóra akadva

Az elmúlt egy évben már a harmadik történetre keríthettem sort egyik megmagyarázhatatlanul kedvenc francia szerzőm legfrissebb megjelenései közül, s hát nagy lelkesedésemben kénytelen vagyok lelőni azt az egyszerű igazságot, hogy na most! tértünk vissza igazán ahhoz az élményhez, amiért annyira megszerettem Mussót.

Guillaume Musso: Ments meg!
Park Könyvkiadó, 2024, 330 oldal
Fordította: Gyárfás Vera
Csillagérték: 9

A többesszám nem véletlen, azt gondolom, hogy ehhez szükséges volt egy nagy újra-összetalálkának: a szerzőnek, a történetnek és nekem, s bár alapvetően sem a Mi lesz velem nélküled?, sem az Angélique nem okozott különösebb csalódást, az igazi Mussós elmerülést, melyet sok évvel ezelőtt a Holnap és Az angyal hív okozott, a Ments meg! hozta vissza igazán.

2024. április 29., hétfő

A háború láthatatlan sebei

A bronzlovas hazai megjelenésekor, 2017-ben még nagyon gyerekcipőben járt a sorozatok iránti lelkesedésem, tulajdonképpen: ekkoriban kezdett kibontakozni, így abszolút naiv, szinte gyermeki szemlélője voltam annak, hogy hiába vársz (évekig) egy sorozat folytatására, bármennyire is átütő legyen az első rész sikere. Paullina Simons első nagyregénye kapcsán így 2024-re jobbára annyira maradt meg bennem élményként, hogy imádtam a történetet.

Paullina Simons: A nyári kert
Sorozat: A bronzlovas (3)
Könyvmolyképző Kiadó, 2024, 880 oldal
Fordította: Farkas János
Csillagérték: 6

Ugyan a trilógia második része már 2021-ben a magyar könyvesboltokba került, én csak most, a harmadik rész megjelenésekor folytattam az akkor félbehagyott szálat, s rendhagyó módon – annak ellenére, hogy a második és harmadik részt is olvastam, A nyári kertről szóló gondolataimmal folytatom az értékelést.

2024. április 19., péntek

Zorro előfutára egy magyar bárónő tollából

Orczy Emma bárónő a kiegyezés előtt két évvel, 1865-ban született, s tizenöt éves volt, mikor szüleivel elhagyta Magyarországot. A család előbb Brüsszelben, majd végül Londonban telepedett le. A bárónő első művei viszonylag későn, a harmincas évei második felében jelentek meg – köztük A Vörös Pimpernel is, mely kezdetben nem kifejezetten ragadta meg az angol közönség figyelmét – mígnem, nem sokkal később: színpadra vitték.

Orczy Emma: A Vörös Pimpernel
Menő Könyvek, 2024 (1905), 304 oldal
Fordította: Borbás Mária
Csillagérték: 8

A Vörös Pimpernel olyan művek előfutára lett, mint az eredetileg 1919-ben megjelent Zorro, vagy a század további szuperhősei. Bár nem különösebben vagyok a szuperhős-éra kedvelője vagy követője, Orczy Emma műveit nőtörténeti és irodalomtörténeti szempontból is fontosnak gondoltam (újra) elolvasni.

2024. április 18., csütörtök

Orczy Mimi párizsi kalandjai

Vannak hősnők és történetek, akik az első perctől kezdve – talán még mielőtt közelebbről is megismerkednék velük – egyszerűen szimpatikusak. Az Orczy Mimivel való összetalálkámat, a névválasztást és a szuper koncepciót – bár tény, hogy nem elég egyszer méltatni – a sorozatkezdő történet kapcsán már jó hosszan kifejtettem, ajánlom szíves figyelmetekbe.

Ruff Orsolya: A kámforrá vált párizsi örökös
Sorozat: Orczy Mimi kalandjai (2)
Manó Könyvek, 2024, 256 oldal
Csillagérték: 9

S persze, már le is lőttem a poént: Orczy Mimi az a hősnő és az ő története az a történet, aki és amely az első pillantás előtt szimpatizánsává tett (ah, olyan elcsépeltté vált ez a fogalom, de igyekszem megtölteni tartalommal hamarost). A londoni gyémántrablás után teljesen egyértelmű volt, hogy Orczy Mimi kalandjait mindenképp folytatni szeretném, s szerencsére, nem is kellett túl sokat várni a második részre!

2024. április 16., kedd

Habarccsal vagy bontógolyóval

Falaink. Sejtelmes és mégis sokatmondó. Egyértelmű és mégis olyan sok kérdést vet fel. Én emelem? Te emeled? Kinek? Magam ellen? Ellened? Érted? Veled? Magamért? Védekeznem kell. Védekeznem kell? Lebontom. Lebontsam? A saját falaimról ritkán vagyok hajlandó beszélni. Tudom, hogy vannak – és azt is, hogy baromi nehéz rajtuk igazán átjutni. Ha magamtól nem is tudnám, a mély beszélgetések alkalmával a legjobb barátom – egy idő után – folyton megjegyzi: nem hiszem el, hogy már megint majdnem átjutottam egy újabb falon és nem engedsz tovább. Így van ez. Szerintem sokunkkal. Csak nem látjuk. Vagy nem engedjük látni.

Légrádi Gergely: Falaink
Kalligram, 2024, 216 oldal
Csillagérték: 9

Ugyan még csak a bevezető gondolatoknál járunk, de fogalmam sincs, hogy melyik szimbólumánál fogjam meg a Falainkat. Az az igazság, hogy mikor Blanka a figyelmembe ajánlotta a könyvet, nem sokat gondolkodtam, a fülszöveg ajánlói elég meggyőzőek voltak – meg persze az a tény is, hogy sokéves ismertségünk alatt Blanka nem nagyon lőtt mellé, mikor kiállt egy könyv mellett. És most sem. Ennyit elöljáróban.

2024. április 14., vasárnap

A gonosz mostoha története

Az igazi klasszikus mesék, melyeken már nem egy, s nem két generáció nőtt fel, egyszerűen nem kopnak meg. Minden egyes alkalommal erre jutok, amikor csak egy átirat, egy továbbgondolás kerül a kezembe – az elmúlt csaknem egy évben pedig szerencsére ebből sem volt hiány az olvasmánylistámon. Lehet, hogy nem sikerült jól az adott sztori (erre is akadt példa bőven), viszont érdekes volt megismerkedni az új, vagy kevésbé eredeti megoldásokkal.

Serena Valentino: Bezárt szív
Sorozat: Gonosztevők (8)
Manó Könyvek, 2024, 256 oldal
Fordította: Halmai Gergely
Csillagérték: 7

A Manó Könyvek Gonosztevők sorozatába viszonylag későn, a széria hetedik részénél kapcsolódtam be, viszont a Kitör a frász!-szal Serena Valentino azonnal levett a lábamról. Persze tény, hogy a Disney-mesék közül talán a 101 kiskutyával a legszorosabb a (nosztalgia)kapcsolatom, viszont nagyon érdekelt, hogy vajon mi történik egy olyan ízig-vérig Disney-hercegnős mese főgonoszával, mint a Hamupipőke.

2024. április 12., péntek

Létezik-e a közhely és önsegítés határa?

Néha elkövetek kamikaze választásokat – és csak azért bökök rá egy könyvre, mert valahol, valamikor, valakitől hallottam a szerzőről (vagy egy műről) valami nagyon jót, vagy valami nagyon rosszat. Bizony. Ez a tűpontos definícióm erre a most kitalált fogalomra (de innen már használni fogom). Sokszor így jutok el nagyon jó történetekhez, máskor nagyon rosszakhoz – megint máskor pedig fogalmam sincs, hogy miért ejtett szót az adott alkotóról valahol, valamikor, valaki. Kitaláltátok: Rupi Kaur könyve egy kamikaze választás.


Rupi Kaur: Gyógyító szavak
Könyvmolyképző Kiadó, 2024, 320 oldal
Fordította: Kamper Gergely
Csillagérték: 5

Rupi Kaur nevével (bár tény, hogy a Tej és méz szembejött velem a közösségi média felületein, de annyira nem csigázott fel, hogy akkoriban utána is járjak) egy kommunikáció- és médiatudomány kurzuson találkoztam, ami az irodalmi ízlésformálást, az instant költészetet és hasonló témákat emelt fókuszba. Az oktatóval elrettentő és üdítő példákkal foglalkoztunk, néhol komolyan elgondolkodva, néhol elkacarászgatva. A bejegyzés végére egészen biztosan kitaláljátok, hogy az indiai szerző elrettentő vagy üdítő példaként került a prezentációba.

Sémáink vonalán

A párkapcsolat kérdése – a jól működőké és a rosszul funkcionálóké egyaránt – a szűkebb és tágabb társadalmat állandóan foglalkoztató tematika. Mindenféle felütés nélkül és a pszichológiai könyvekre is némiképp rálátással: szerintem a szerencsefaktor is jelentős mértékben közrejátszik abban, hogy jókor, jó helyen és éppen az az ember kerüljön mellénk, akivel egyrészt önmagunk lehetünk, másrészt pedig önmagunk jó oldalát tudjuk kihozni a mindennapokban. Ez nem valamiféle rózsaszín köd-álom, a belső és külső konfliktuskezelésben sem elhanyagolható, hogy ki áll mellettünk. 

Szabó-Bartha Anett: Sémakémia
Kulcslyuk Kiadó, 2024, 438 oldal
Csillagérték: 7

Ettől függetlenül nyilván foglalkoztat, hogy milyen tényezők befolyásolják a párválasztásunkat, de akár a baráti kapcsolatainkat is, hogy miből fakadnak a reakcióink, milyen intő jelekre érdemes figyelni (magunkkal és a másikkal kapcsolatban), miért ragaszkodunk valakihez, akivel már semmi nem köt össze (a saját ragaszkodásunkon kívül). 

2024. április 7., vasárnap

Mikor a félszázados szálak összeérnek

Egészen szürreálisnak tartom, hogy 2024-ben, egy második világháború korában elképzelt regény kapcsán olyan dolgok merülnek fel bennem kezdőmondatként, hogy egyet azonnal szögezzünk le: nincs olyan, hogy győztes háború. Nincs olyan, hogy győztes oldal. Nincs olyan, hogy eredményes háború, és nincs olyan, hogy eredményes hadjárat, csata, katonai összecsapás. Ezek a fogalmak nem léteznek. Hatalomvágy van, az ezért minden beáldozó, korrupt politikusok vannak – és áldozatok.

Daisy Wood: Párizs elfeledett könyvesboltja
21. Század Kiadó, 2024, 382 oldal
Illusztrálta: Lévai Márta
Csillagérték: 7

Nyilván nem annyira véletlen, hogy Daisy Wood könyve kapcsán a jelen politikai állapotokra sokkal inkább asszociáltam, ennek némiképp maga a szerző is megágyazott az előszóban, melyben az orosz-ukrán háborúra is kitért. De vajon milyen tükröt mutat a jelennek egy olyan történelmi regény, mely végül mégis happy enddel zárul? Minden élethelyzetnek jár-e a boldog befejezés és újrakezdés.

2024. március 28., csütörtök

A királyfi története

Boldizsár Ildikó Királylány születik és Királyfi születik mesekönyvei közül előbbiről már írtam, így magától értetődő módon, most a Királyfi születik történetét szeretném bemutatni. Olvasási sorrendben ezzel kezdtem az ismerkedést egyébként, s bár nem is igazán tudnám megmondani, milyen előzetes elképzeléseim voltak a könyvről, abban biztos vagyok, hogy nem ilyen mesére számítottam.

Boldizsár Ildikó: Királyfi születik
Naphegy Kiadó, 2023 (2011), 36 oldal
Illusztrálta: Szegedi Katalin
Csillagérték: 9

A bejegyzés végén igyekszem arra, a Királylány születik elején érintett gondolatmenetre is visszakanyarodni, hogy szükség van-e külön fiúknak és lányoknak írt mesékre – szerintem. S ha igen, mi a helyzet e tekintetben ezzel a két mesekönyvvel. No és persze gyorsan azt is előrebocsátom, hogy gyakori lesz a két könyv összehasonlítása is.

2024. március 25., hétfő

Ne felejtsd el, hogy királylány vagy!

Boldizsár Ildikó Királylány születik és Királyfi születik mesekönyvei már sok éve felkeltették az érdeklődésem – a Királylány születik első kiadása 2009-ben került a könyvesboltok polcaira, akkoriban mikor ismét kissé nagyobb figyelmet kezdett kapni a kérdés, hogy vannak-e, és kell-e a lányok és fiúk számára külön tematikájú meséket írni a 21. században. Persze, a 2010-es évek elején még nem kapott olyannyira pejoratív felhangot a felvetés, mintha most tennénk fel. Legalábbis, én magam így emlékszem vissza a 2010-ben kezdett egyetemi kurzusaimra.

Boldizsár Ildikó: Királylány születik
Naphegy Kiadó, 2023 (2009), 36 oldal
Illusztrálta: Szegedi Katalin
Csillagérték: 10

A lényeg, hogy előbb-utóbb minden kiszemeltre sor kerül, s most érkezett el az idő, hogy a Naphegy Kiadó jóvoltából elolvashassam mindkét mesekönyvet. Picit tanakodtam, hogy melyikkel is kezdjem a sort: mivel az olvasást a királyfival kezdtem, az írást a királylánnyal fogom, kimondva-kimondatlanul is azt a koncepciót szem előtt tartva, hogy a fenti felütésem talán-talán a második bejegyzéssel együtt valami komplex gondolatmenetté fejlődik (fenntartva annak lehetőségét is, hogy nem így lesz). 

2024. március 12., kedd

A dolgos kiskutya

Annak ellenére, hogy ez már a sorozat kilencedik része, Bella Swift meseregény-sorozatával, a kis mopsz cseppet sem eseménytelen mindennapjaival most találkoztam először, és az a találkozás egészen kellemesre sikerült.

Bella Swift: A kiskutya, aki méhecske akart lenni
Sorozat: A kiskutya, aki...(9)
Manó Könyvek, 2024, 160 oldal
Fordította: Boczán Bea
Csillagérték: 9

A kiskutya, aki méhecske akart lenni első körben a végtelenül cuki borítójával és annak barátságos, tavaszi hangulatú színvilágával fogott meg, s persze a cím is felkeltette az érdeklődésem: mégis miért akarhat egy kiskutya méhecske lenni? 

2024. március 10., vasárnap

A felnőttlét határa

Szabó Magda ifjúsági regényei sokáig ismeretlenek voltak előttem, igazából talán az Abigél volt az, melyet ismertem ugyan, de nem olvastam. Mindazonáltal, néhány korábbi olvasói élményem (legyen az szakirodalmi, vagy a szerző valamely műve) alapján volt némi fenntartásom Szabó Magda fiataloknak szóló könyveivel kapcsolatban.

Szabó Magda: Születésnap
Móra Könyvkiadó, 2023 (1962), 264 oldal
Csillagérték: 8

Pont emiatt vágtam bele, hogy egy hónap alatt három blogturné keretében megismerkedjek egy-egy történettel. Az Abigéllel kezdtem, ami után picit azt éreztem, mint akit harminchárom éven keresztül totálisan megvezettek egy regény kiválóságával, miközben én lényegében nem éreztem semmit, abból a pátoszból, ami erre az elbeszélésre hullott. Ezt követte az Álarcosbál, ami leheletnyivel közelebb tudott férkőzni hozzám, s most pedig itt van a Születésnap.

2024. március 8., péntek

Snöfrid Virágvölgyből

Snöfrid Virágvölgyből – de hogy került hozzám? „Hm.” Ami annyit jelent, hogy tulajdonképpen már annyira magától értetődő, hogyha a Manó Könyvek legcukibb újdonságai közül turnézunk valamelyikkel, a turnéban általában én is részt veszek, hogy így! Így kérdezett rá megjelenés előtt Anikó, a Csak olvass! bloggere, hogy Snöfriddel is turnézom-e. S mivel mindenkinek egyértelmű volt, így számomra is azzá vált. Hát, itt vagyok!

Andreas H. Schmachtl: Snöfrid Virágvölgyből - Északfölde teljesen hihetetlen megmentése
Sorozat:  Snöfrid Virágvölgyből
Manó Könyvek, 2024, 232 oldal
Fordította: Szalay Zsuzsanna
Csillagérték: 9

S hogy jó döntést hoztam-e? „Hm.” Ami annyit jelent, hogy igazándiból nem tudom, hogy a fenti béna és kissé erőltetett, de teljesen jó szándékkal írt bevezető gondolataim alapján, mi szűrődik le az avatatlan szem számára, de mivel semmiképp sem szeretném, hogy ne olvasd tovább a bejegyzést, ezért természetesen, jó döntést hoztam. Ismerkedj meg Snöfriddel. Virágvölgyből.

2024. március 6., szerda

A maszka mögött

Elszontyolító Abigél-élményeim után kissé szkeptikusan lapoztam fel a következő könyvet Szabó Magda ifjúsági regényei közül.


Szabó Magda: Álarcosbál
Móra Könyvkiadó, 2021 (1961), 216 oldal
Csillagérték: 6

Az Álarcosbál a fentebb említett regényt megelőzően jelent meg, 1961-ben. Ebben az időszakban nyúlt az írónő az ifjúsági irodalomhoz, miután 1958-ban dráma- és regényíróként térhetett vissza publikáló alkotóként. Az időszakot, mind a mindennapokat, mind a művészeteket érintve, átszőtte a szocialista-kommunista politika – erre akkor is folyamatosan emlékezteti az elbeszélő az olvasót, ha az éppen csak elmerülne a cselekményben.

2024. március 4., hétfő

A szobor titka

Megfigyeléseim szerint, vannak olyan könyvek, történetek és szerzők, akik hozzátartoznak a kollektív emlékezethez, kultúrához vagy olvasmányműveltséghez. Utóbbi esetben azért használom az olvasmányműveltség kifejezést, mert ezeket a történetek azok is ismerik, akik adott esetben: sosem olvasták.


Szabó Magda: Abigél
Móra Könyvkiadó, 2023 (1970), 368 oldal
Csillagérték: 6

Szabó Magda Abigélje szerintem ezek közé a művek közé tartozik, én pedig azok közé az olvasók közé, akik a szerző műveit inkább olvasmányműveltségi szinten (elég fura kifejezés ez így, de fogadjuk el) ismerik. Főként abban az esetben, ha Szabó Magda ifjúsági könyveiről van szó, azok közül ugyanis eddig egyet olvastam (és nem tetszett), úgyhogy gondoltam egy merészet, és márciusban három Szabó-ifjúságival is megismerkedek. 

2024. február 29., csütörtök

Egy jegyzőkönyv az élet

A tetteinkkel, a bűneinkkel való kollektív szembenézés nehéz feladat – talán ehhez napjainkban sem kell különösebben hosszú magyarázatot adni. Ki lesz a bűnbak, ha már nincs ki mögé állni? Nehéz elfogadni, hogy elődeink, a politikánk a korábbi évszázadokban (is) sunyi, megalkuvó módon áldozta be azokat, akik az adott rendszerben a legesendőbbek voltak, vagy éppen azzá váltak. 

Fred R. Bleakley: Az Auschwitz-jegyzőkönyv
21. Század Kiadó, 2024, 254 oldal
Fordította: Fejérvári Boldizsár
Csillagérték: 8

Szembenéztünk-e valaha azzal, hogy az 1940-es években hány ezer ember életét áldozta be a politika? Egy ideológiát, egy embert vakon követve. A hibáit látva, azonban elhomályosítva az érdekek (lehettek azok politikaiak, anyagiak, személyesek) által. Vagy kerestünk mást, akire mutogathatunk? Siratunk-e inkább korábbi igazságtalanságokat? Féltjük-e kitalált árnyaktól a biztonságunkat? Egy ideológiát, egy embert vakon követve.

2024. február 27., kedd

Mese mindenki Bálint gazdájáról

Az egyik korábbi bejegyzésemben már írtam arról, hogy vannak történelmi személyiségek, akiknek a nevét valahogy belénk ivódva ismerjük: nem tudjuk, honnan, kitől és mikor hallottuk, egyszerűen ismerjük és kész. Még akkor is, ha nem feltétlenül tudjuk, hogy pontosan milyen területen hagyott maradandót az utókorra.

Kertész Edina: A fiú, aki kertész akart lenni
Naphegy Kiadó, 2022, 48 oldal
Illusztrálta: Kőszeghy Csilla
Csillagérték: 9

Bálint Györggyel valamivel másabb a helyzet. Mintha mindig is tudtam volna, ki ő. Nem kellett senkinek mesélnie róla, hiszen gyerekkoromban ott volt a tévében: Bálint gazda. Az idősödő bácsi, aki kertgondozásról, növényekről beszél teljes szakszerűséggel, nekem mint gyereknek is érthető nyelven. Többek között, ezért is szerettem volna a róla szóló mesével zárni az egyhónapos életrajzi mesesorozat turnét.