Kate Robb: Szerelem a végzetem

Alternatív valóságok. Körbevesznek minket. Eltervezünk, álmodozunk, eljátszadozunk a „mi lett volna, ha…” gondolatával meg azzal, hogy mit tennénk, ha megnyernénk az ötöst a lottón. Ábrándozunk kislányként, megtervezünk nagyobbként. A napokban a sógorom ejtett el egy megjegyzést egy triviális élethelyzetre, jelesül, hogy egy kitelepülés után pontosan megterveztem, hogy állok be az autóval a helyszínre, hogy a legegyszerűbben be tudjak pakolni. De egy autó pont útban parkolt le. Így nem lesz jó – mondtam – nem így volt eltervezve. S jött a válasz. Na ez a gond: „ez nem így volt megtervezve” – és így akkor már nem is jó. Tényleg nem?

Kate Robb: Szerelem a végzetem

Magnólia, 2024, 352 oldal

Fordította: Molnár Júlia Dóra

Csillagérték: 6

Ha egy – sokkal – nagyobbat lépünk, mi történik életünk medrével, ha egy váratlan szakítás kettévág mindent, amit elterveztünk? Ha a harmincas éveinkhez közeledve egyszer csak egyedül találjuk magunkat egy jól fizető, ám unalmas munka társaságában, a megvalósítatlan álmainkkal? S mit kezdenénk akkor, ha egy kis mágia segítségével mégis az áloméletünkben találnánk magunkat. Ezzel játszik el Kate Robb története.

Natasha Lunn: Beszélgetések a szeretetről

Talán túl keveset beszélünk az evidenciákról. Talán evidenciának tekintjük, ami nem is az. A szeretet ilyen volna? Elgondolkodtál már azon, mit jelent az, ha szeretsz valakit? És mit jelent szeretve lenni? Sokszor hallott mondat, hogy mindenkinek más a szeretetnyelve. Ez csak arra terjed ki, hogy valaki a dicséretet, bókokat preferálja, más pedig az ölelést?

Natasha Lunn: Beszélgetések a szeretetről

Park Könyvkiadó, 2023, 364 oldal

Fordította: Garamvölgyi Andrea

Csillagérték: 8

Az elmúlt bő egy év olvasmányai során, melyhez hozzátartoznak a pszichológiai témájú könyvek, az előadásleiratok vagy éppen az életmódkönyvek, tanácsadók, egyre többször gondolkodom el azon, hogy a számomra igaznak szánt, legegyszerűbb szavak – mint a tetszel, a kedvellek, a fontos vagy a számomra, vagy a szeretlek – a másik számára vajon mit jelentenek. Ezért is voltam kíváncsi egy olyan könyvre, melyben a szeretetről beszélgetnek.

Janice Hadlow: A másik Bennet lány

Valahogy úgy van Jane Austen regényeivel, hogy múlhatatlanok. Az irodalom, a film újra és újra a történetei felé nyúl, hogy új irányból világítsa meg, hogy megfejtse, vagy legalábbis felfejtse a titkait. A mélyben rejtőzőket vagy a felszínen úszkálókat. Egyesek a romantikust látják benne, mások a realistát. Van, hogy szarkazmusát emelik ki, van, hogy az ezzel párosuló társadalomkritikát.

Janice Hadlow: A másik Bennet lány

Könyvmolyképző Kiadó, 2024, 552 oldal

Fordította: Tóth Katalin

Csillagérték: 9

A magam részéről, annak pártján állok, hogy nem kell elvenni vagy elvitatni az Austen-regények romantikus voltát, de kár volna ezen a ponton leragadni. Mint ahogyan az életben is. Érdemes kíváncsian fürkészni, mit adhatnak a kétszáz évvel ezelőtt írt történetek, mit súg a jelenkornak – a jelenből. Én mindig nyitott vagyok egy újabb folytatásra, nyilvánvaló volt, hogy Janice Hadlow történetére is az leszek.

Jenny Jackson: Ananász utca

Milyen lehet mindent megengedni magadnak? Anyagilag függetlennek lenni egész életedben? Megvenni bármit, amit szeretnél? Elutazni oda, ahova csak akarsz? Ez volna a szabadság? Ez volna a függetlenség? Mindegy kivel, mit és hova? Ha egy picit mélyebbre ásunk, talán mást is találunk az Ananász utcában.

Jenny Jackson: Ananász utca

Central Könyvek, 2024, 328 oldal

Fordította: Goitein Veronika

Csillagérték: 6

Jenny Jackson regényére a fülszöveg egyetlen helyszíne miatt böktem rá. Roppant zöldfülű módon egyszerűen nem tudtam elmenni Brooklyn Heights mellett, s folyamatosan a Jóbarátok jelenete pörgött a fejemben, mikor Phoebe és párja, Gary kiadó házat keresnek maguknak. Brooklyn Heights, Brooklyn Heights, Brooklyn Heights. Ja, hogy ezek kiadók, azt hittem, csak kérkednek velük! És ugye, medence mindenképp kell!

3 könyv, amiért érdemes a Trend Kiadótól olvasnod

Valahogy úgy van ez, hogy még mindig (újra)tanulom a könyves blogger létet. A trendeket, az olvasói igényeket, a piac és a blog működését – mindemellett pedig a saját olvasói igényeimet is. Bizony, mikor egy-két évre kiesel abból, hogy napról napra, hétről hétre megteremted az olvasásra mint kikapcsolódásra, töltekezésre szánt időt, akkor elsőre elég mélynek tűnhet a sekély víz is a könyvtengerben. A saját igények megtalálása a nagy tengerben koránt sem egyszerű. Ma már el tudok engedni zsánereket, mert nem szórakoztatnak vagy nem gondolkodtatnak el, újjal pedig talán kicsit óvatosabb vagyok. De miért is ez a hosszas felvezetés? Nos, mert idén bebizonyosodott (ismét), hogy nyitottnak lenni jó választás. A Trend Kiadó erre tökéletes példa, hiszen a Móra Könyvkiadó felnőtteknek szóló kiadványokra specializált kiadója kiegyenlítetten hozza a magyar olvasók számára a jobbnál jobb könyveket. Teljesen biztos vagyok benne, hogy az év végi leltáramba is bekerül a kiadó és szinte minden könyv, amit olvastam tőlük és/vagy melynek Müller Péter alkotott borítót (ja igen, arra is rájöttem, hogy lehet kedvenc borítótervezője is az olvasónak!) Annyi bizonyos, hogy az alábbi három könyvet jó szívvel jánlom olvasásra!

Cyril Gely: Hasadás

Az igazság keresése egyike az élet legnagyobb feladatainak. Szüntelen keressük a saját életünkben, egy vita kapcsán, a vallásban, a filozófiában és a tudományban egyaránt. Ütköztetjük a véleményeket, ellenérveket sorakoztatunk fel, alátámasztjuk a saját nézőpontunkat, megcáfoljuk egy letűntnek hitt korét. A tudomány már jó ideje tudja, hogy egyetlen igazságot egy szempontból megvizsgálva képtelenség meghatározni. Többek között, így jelent meg a történettudományban a nőtörténet és a mindennapi élet vizsgálata, és így fonódnak össze a természettudományi kutatások is. A Hasadás esetében a kémia és a fizika.

Cyril Gely: Hasadás

Trend Kiadó, 2024, 208 oldal

Fordította: Pacskovszky Zsolt

Csillagérték: 10

Ha azonban jobban elmerülünk Cyril Gely történetében, nagyon hamar ráébredünk, hogy a tudománytörténet nem szemlélhető a múlt apró és kevéssé apró társadalomtörténeti beágyazottsága nélkül, mint ahogy arra is, hogy a jelen igazságának megtalálásában semmilyen szempontból sem hagyható figyelmen kívül a múlt tapasztalatainak ismerete.

Anne Brontë: Agnes Grey

Általánosan elismert igazság, hogy a Brontë-nővérek közül mindig az a kedvencem, akitől éppen olvasok. Ez a meggyőződés már olyan rég él a tapasztalataimban, hogy tulajdonképpen nem nagyon van, ami ezt megmásíthatná. Valahogy így kezdeném a sokadik Brontë-történetemről szóló bejegyzésem, ha valamiféle Jane Austen-szerű felütéssel szeretnék indítani. Végeredményben, így is tettem.

Anne Brontë: Agnes Grey

Menő Könyvek, 2024, 296 oldal

Fordította: Gy. Horváth László

Csillagérték: 8

A fentiekből pedig egyenesen következik, hogy nem ez volt az első olvasmányom a legendás szerzőtriász művei közül. Sokat olvastam már, viszont az újraolvasás – talán a Jane Eyre-t és a Villette-et leszámítva – eddig nem annyira volt jellemző rám. Hogy miért döntöttem amellett, hogy tíz év után újraolvasom Agnes Grey történetét? Nos, kérdezzétek a Menő Könyveket és az Örök Kedvencek csodálatos sorozatát!

Nathan W. Pyle: Furcsa planéta

Mi lenne, ha megismerhetnéd a földönkívüliek életét? Mármint: tegyük fel, hogy vannak földönkívüliek, amolyan pufilufi fejű, mandulaszemű szerű lények – akiknek persze eszük ágában sincs elrabolni senkit. Csak játsszunk el a gondolattal!

Nathan W. Pyle: Furcsa planéta

Sorozat: Furcsa planéta (1)

Könyvmolyképző Kiadó, 2024, 144 oldal

Fordította: Winecker Ágnes

Csillagérték: 7

Hogyan kommunikálnak, milyen az életük? Kiket engednek közel magukhoz (anélkül, hogy elrabolnák őket)? Hogy telik egy napjuk? Annyi és annyi kérdés merülhet fel velük kapcsolatban! Csoda hát, hogy amint megláttam a Furcsa planéta megjelenését, valami megmagyarázhatatlan dolog…elrabolta magának a figyelmem?!

J.P. Delaney: Elcserélt életek

J. P. Delaney könyvei közül eddig egyet, A lány a múltból című pszichothrillert olvastam még 2017-ben. Az a könyv kissé kettős érzéseket hagyott bennem, mindenestere mivel maga az elbeszélés érdekesként derengett fel hat évvel később, így pszichothriller-szintentartás gyanánt, a szerző legújabb könyvére esett a választásom.

J.P. Delaney: Elcserélt életek

Maxim Könyvkiadó, 2023, 432 oldal

Fordította: Sóvágó Katalin

Csillagérték: 8

Közben úgy alakult, hogy más thrillert is beiktattam, s picit meg is feledkeztem Delaney könyvéről. Aztán valahogy olyan sikeresen választottam meg az estét, hogy fellapozzam (pedig már júliusban jelöltem, hogy elkezdtem), hogy végül egy éjszaka alatt ledaráltam az Elcserélt életeket (na jó, nem úgy).

Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása

Rachel Joyce sorozatával – mely a Maureen Fry és az Észak Angyala kötettel trilógiává bővült – sajátos a közös kapcsom. Harold Fry történetét ugyanis nem Harold Fry megismerésével, hanem Queenie Hennessyvel kezdtem még a(z) – akkor még – duológia második darabjával. 

Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása

Sorozat: Harold Fry (2)

Maxim Könyvkiadó, 2023, 320 oldal

Fordította: Lázár Júlia

Csillagérték: 8

2015, a második rész megjelenése és elolvasása óta többször is elhatároztam, hogy nekifutok az elsőnek. Már csak amiatt is vonzott ez a gondolat, mert Queenie gondolatai, a regény nyelvezete és mondanivalója egészen a bűvkörébe vont. Megismételhető-e a csoda?

Serena Valentino: Sohaország mindörökké

Mindig kell egy gonosz kalóz. Minden mesének kell, hogy legyen egy gonosza. De hogy váltak igazából gonosszá? Ez valami eleve elrendelt dolog, vagy a körülmények összjátéka, esetleg mindkettő? A Disney-mesék gonosztevői olykor-olykor mégsem olyan gonoszak? Tudjuk, hogy a jónak kell győzedelmeskednie, de vajon tényleg a jő a jó?

Serena Valentino: Sohaország mindörökké

Sorozat: Gonosztevők (9)

Manó Könyvek, 2024, 208 oldal

Fordította: Halmai Gergely

Csillagérték: 8

Serena Valentino Gonosztevők-sorozatát amiatt is kedvelem különösen, mert a jól ismert történetek egy másik vetületét próbálja meg feltárni. Az eddig megjelent történetek közül immár a harmadikkal ismerkedhettem meg, s bár továbbra is Szörnyella története vezet toronymagasan, azóta is mindig ugyanakkora lelkesedéssel vetem bele magam egy újabb gonosztevő megismerésébe.

Holly Gramazio: Férjek

Padlásról potyogó férjek. Úgy tűnik, a nyár egy picit a szingliséget és annak váratlan, gyökeres fordulatait érinti – már, ami a könyveket illeti. Nemrégiben V. Kiss Orsolya Minden félresikerült randi című könyvét ajánlottam a figyelmetekbe, melyben egy fiatal nő életébe váratlanul betoppannak még meg nem született gyermekei azzal a kéréssel, hogy keresse meg az apjukat.

Holly Gramazio: Férjek

Athenaeum, 2024, 432 oldal

Fordította: Szieberth Ádám

Csillagérték: 8

Holly Gramazio pedig a társkeresés egy másik vetületének játékára hívja meg az olvasót. Mi történik akkor, ha egy egyedülálló, harmincas évei elején járó nő egyszer csak arra ér haza, hogy egy férj várja otthon. Az ő férje. S mi van akkor, ha ezt követően csak a férj ténye az állandó, a személye viszont folyton változik?

Richard Armitage: Genf

Thriller Svájcban. Kár volna tagadni, hogy bár már régóta beérett az olvasói igényem egy jó kis thrillerre, a Genfre azért mégiscsak a szerző miatti kíváncsiságom miatt böktem rá. Richard Armitage színészi játékát nagyon kedvelem (szigorúan a játékról van szó, természetesen), s bár sokféle szerepben láthattuk már, az én szívembe Elizabeth Gaskell Észak és Dél című regényének adaptációjával véste be magát.

Richard Armitage: Genf

General Press Kiadó, 2024, 264 oldal

Fordította: Szieberth Ádám

Csillagérték: 9

Azt is rögtön hozzá kell tennem, hogy magától értetődően mindig mindenféle sztereotípiát és fenntartást vonz magával, ha egy színész (vagy bárki, aki másféle téren tevékenykedett korábban), írói pályára lép. Az mindazonáltal nagyon szimpatikus volt számomra, hogy – a döntő többséggel ellentétben – Armitage nem egy önéletrajzi kötetben beszél saját magáról, hanem rögtön egy thrillerbe vetette bele magát (s csak remélni tudom, hogy nem saját magáról mesél benne).

V. Kiss Orsolya: Minden félresikerült randi

Mikor a jövendőbeli gyerekeiddel keresed a jövendőbelid. Egy megkésett könyves értékelés. 2023 végén váratlan levél érkezett a postaládámba. A Minden félresikerült randi így tulajdonképpen a szerző ajánlására került a figyelmem homlokterébe. Két dolog miatt is szívesen ismertem meg a történetet. Egyrészt, sok évvel ezelőtt olvastam már a szerzőtől. A herceg fekete lovon érkezett témájáról, a nárcisztikus férfi mellett kibontakozó bántalmazó kapcsolatról azóta sokkal több szó esik/esett a közbeszédben is. Ajánlom nektek is elolvasásra – az egyébként nem is túl hosszú – történetet.

V. Kiss Orsolya: Minden félresikerült randi

Magánkiadás, 2023, 280 oldal

Csillagérték: 8

Másfelől pedig maga a fülszöveg nagyon izgalmasnak ígérkezett. Nagyon mélyre tudnék ásni, hogy harmincas szingliként hányszor játszadozom el a gondolattal, hogy mi bírhatna rá a „hagyományos” női életút járására…de V. Kiss Orsolya elég izgalmas képet vázolt a Minden félresikerült randi fülszövegében ahhoz, hogy elmélázzak az eshetőséggel.

Szaszkó Gabriella: Maradj még

Helyrehozható-e a helyrehozhatatlan? A Glens Falls-sorozat (ma már tudjuk, hogy nem duológia, hiszen hamarosan érkezik a harmadik rész) immár ötödik perspektíváját mutatja be egy családtörténetnek. Vajon családtörténetről van-e szó, vagy általános társadalmi kórképről, mely sokszor nem is sejtett otthonok ajtajai mögött történik meg felnőttekkel és gyerekekkel? Melyekről talán még mindig némi pironkodással és tabuval a hátunkon beszélünk – de legalább már beszélünk róla.

Szaszkó Gabriella: Maradj még

Sorozat: Glens Falls (2)

Maxim Könyvkiadó, 2023, 464 oldal

Csillagérték: 9

A sorozat első része, az Engedj el cselekménysorát előzménytörténetként mutattam be, mely a Pennington-testvérek gyerekkorát – a szülők megismerkedésétől kezdve – követi végig, ezúttal egy eddig ismeretlen szemszögből, az apa, James életén keresztül. A Maradj még elbeszélése pedig nagyrészt a jelenből gördíti tovább David küzdelmeit – egy eddig nem ismert főbb szereplőt beemelve a történetbe.

Ann Patchett: Tom Lake

Merengések az útról...idáig és tovább. A 21. Század Kiadó KULT Könyvek sorozata nagy kedvencemmé vált, talán írtam már erről – nem is egy alkalommal. A sorozat bármely történetét fellapozva, joggal sejthetem, hogy annak ellenére is valami különleges élményben lesz részem, hogy maga a történet nem fog meg. 

Ann Patchett: Tom Lake

21. Század Kiadó 2024, 336 oldal

Fordította: Csonka Ágnes

Csillagérték: 8

Mindezek mellett pedig a kiadó általában valami elképesztően szép borítóval is meglepi az olvasókat. A Tom Lake számomra vitán felül az egyik legszebb külsőt kapott regény, ami – talán emiatt, talán a fülszöveg miatt, talán a fentiek miatt összességében – különös erővel húzott magával. Ann Patchett regénye tökéletes darabkája a kiadói sorozatnak.

Stacey Halls: Az Uránia-ház

Második esély a viktoriánus korban. A 19. század eleji, régensi Anglia mellett talán a viktoriánus Anglia, ami abszolút meg tud fogni, legyen művészet, irodalom vagy a művelődés bármely formája. Szeretem, hogy ez a korszak – mint persze számtalan társa a golyóbis bármely szegletében – újabb és újabb érdekességet, titkot rejt. Ezek persze beleivódtak a jelenünkbe. 

Stacey Halls: Az Uránia-ház

21. Század Kiadó, 2024, 368 oldal

Fordította: Simonyi Ágnes

Csillagérték: 7

Stacey Halls regénye nagyívű történetet sejtetett maga mögött, kezdve a tagadhatatlanul viktoriánus atmoszférával, melyet a borító vont a történet köré, egészen addig, hogy a 21. Század Kiadó KULT Könyvek sorozatában kapott helyet. Az Uránia-ház lényegében mindennel kecsegtetett, amit szeretni tudok egy regényben.

Sue Monk Kidd: A sellő legendája

Újrakezded-e, amikor újrakezded? A Sue Monkk Kidd regényével való megismerkedésem a szerzőhöz fűződő első pozitív élményem ösztönözte. A méhek titkos élete egy olyan világba kalauzolt, ahol kicsit megáll az idő, mégis folyamatosan történik valami – anélkül, hogy a technika, a városi zsongás beleszólna bármibe. Ahol a cselekmény szépen építkezik és bontakozik ki.

Sue Monk Kidd: A sellő legendája

21. Század Kiadó, 2024, 352 oldal

Fordította: Kovács Kristóf

Csillagérték: 9

Ahol a szereplők története több szálon fut, mégsem kuszálódik össze. Ahol teljesen lényegtelen, hogy megkedvelem-e a szereplőket, mert nem emiatt fogom átgondolni a történetüket. Ahol úgy lehetek külső szemlélő, hogy közben mégis az elbeszélés részévé válok. Ahol úgy fogalmazódnak meg általános igazságok, hogy közben nem kell kimondani őket.

Farrah Rochon: Szállnék már

Merida, a Disney Marty McFly-a? Minden alkalommal, mikor egy klasszikus történet folytatásával, újragondolásával vagy valamiféle átiratával találkozom, gyakorta elkap az a fajta kíváncsiság vagy vágy, hogy bárcsak egy időre kikapcsolhatnám az eredeti történettel kapcsolatos emlékeimet, benyomásaimat – és úgy általában: az egészet, hogy valaha is ismertem (oké, lehet, hogy ez nem csak olvasói szempontból fordul meg a fejemben, de ebbe most ne menjünk bele…).

Farrah Rochon: Szállnék már

Sorozat: Sorsfordító történetek

Manó Könyvek, 2024, 424 oldal

Fordította: Nagy Linda

Csillagérték: 8

Vajon másképp gondolkodnék az átiratról? Más élményt adna? Jobban meg tudnám ítélni, hogy maga a történet olvasmányos, izgalmas? Így hát, mikor megláttam, hogy a Sorsfordító történetek következő része Merida, a bátor átirata lesz, felcsillant egyfajta reménysugár. A Disney-meséket viszonylag jól ismerem (főleg a klasszikusokat), viszont vannak üresjárataim. Merida éppen az! Persze, ha felmutatod a képét, fel fogom ismerni. De a mesét még nem láttam. Eljött az én időm!

Lucy Maud Montgomery: Anne Avonlea-ben

Ismerkedés a felcseperedő Anne Shirley-vel. Lucy Maud Montgomery neve hallatán általában gyermekkorom egyik kedvenc sorozatára, a Váratlan utazásra szoktam asszociálni – bár, hogy őszinte legyek, fogalmam sincs, hogy honnan és mikor ivódott belém a szerző és a sorozat közötti kapcsolat. Az 1990-es évek sorozata az írónő több történetét adaptálja, felhasználva egyes elemeket az Anne-sorozatból is.

Lucy Maud Montgomery: Anne Avonlea-ben

Manó Könyvek, 2024, 360 oldal

Fordította: Ruff Orsolya

Csillagérték: 8

Anne Shirley pedig ismerősen csengő névként derengett fel az emlékezetemben. Nincs konkrét élményem vagy benyomásom a karakterével kapcsolatban, a regényszériából készült sorozatok is kimaradtak számomra mindeddig. Ennélfogva pedig igazán megörültem, hogy a Manó Könyvek – jó szokásához hűen – új külsővel és új fordításban adja ki ismét az Anne-sorozatot, így felidézve bennem is a Váratlan utazás, vagy épp a Laura Ingalls Wilder nevéhez fűződő A farm, ahol élünk sorozat világát.

Kertész Edina: A fotográfuslány

Kalandok az 1910-es évek Budapestjén. Kertész Edina meséi nem ismeretlenek előttem, hiszen A lány, aki…./A fiú, aki… sorozatban több mesekönyvét is olvastam. Megkedveltem ezeket a kiadványokat, a mesékkel és az illusztrációkkal együtt, mert egyrészt méltó emléket állítanak a főhősüknek, másrészt kiváló példaként szolgálhatnak a gyerekek számára.

Kertész Edina: A fotográfuslány

Manó Könyvek, 2024, 224 oldal

Csillagérték: 9

A fotográfuslányt tehát egyrészt azért vártam különös izgatottsággal, mert kíváncsi voltam, hogy a szerző egy terjedelmesebb ifjúsági regényben miként működik, másfelől pedig a Manó Könyvek Új Kedvencek sorozata szintén különleges helyet foglal el a szívemben. Egyszerűen odavagyok azért, hogy a kiadó egy ilyen klassz sorozatban enged teret egy, az ifjúsági irodalomból szerintem nagyon is hiányzó láncszemnek, az ifjúsági történelmi kalandregényeknek...

Florian Illies: Szerelem a gyűlölet korában

Érzelmek háborúja egy gyűlölt korban. Azt hiszem, valahogy úgy van, hogy mindenkinek az a legnehezebb korszak, amelyben éppen él. Azt látja a legsötétebbnek, a legutálatosabbnak, a legkilátástalanabbnak. Persze, sok minden függ a társadalmi, politikai környezettől, mint ahogy az egyéni megélésektől, s persze attól, hogy mindezeket mennyire hagyjuk a részünkké válni. Van-e lehetőségünk kívül rekeszteni őket.

Florian Illies: Szerelem a gyűlölet korában

Park Könyvkiadó, 2023, 416 oldal

Fordította: Fodor Zsuzsa

Csillagérték: 8

Nem tudom elégszer kinagyítani, hogy mennyire fontos ilyenkor (is) a történeti tudás. A körülöttünk lévő világ ismerete, mechanizmusainak megértése nagyban függ attól, hogy mennyire tudjuk összehasonlítani a jelenlegi helyzetünket egy korábbi történelmi koréval. Mikor azt mondjuk, nehéz manapság párt találni, mennyivel könnyebb volt régen – vajon belegondolunk, hogy tényleg így volt-e? Mennyire volt egyszerű két világháború között közös jövőt vizionálni két embernek?

Jón Kalman Stefánsson: Árkok az esőben

Betemetetlen fjordok. Teljesen a véletlennek köszönhető, hogy az izlandi irodalommal, s azon belül is (már ha ez elválasztható úgy, hogy csak tőle olvastam), Jón Kalman Stefánsson történeteivel abban az évben kezdek ismerkedni, mikor az unokatesóm és a családja ezen a számomra mindig is valamiféle misztikummal körbevettként elképzelt országba költözött.

Jón Kalman Stefánsson: Árkok az esőben

Jelenkor Kiadó, 2024, 180 oldal

Fordította: Egyed Veronika

Csillagérték: 7

A Hiányod maga a sötétség megmagyarázhatatlanul vonzott be a szerző világába, még akkor is, ha – szokásomtól eltérően – hosszú heteken át haladtam csupán a történettel. A Jelenkor Kiadó a nyár beköszöntére a szerző első, 1996-ban megjelent prózakötetét hozta el a magyar olvasók számára, így külön élményt sejtetett maga mögött, hogy Stefánsson legfrissebb regénye után rögtön a legelsővel folytatom. A két kötet között eredeti megjelenése között egyébként huszonnégy év telt el.

Peter Wohlleben: Értsük meg a fákat

Ültess fát és értsd meg jól. Tulajdonképpen szerintem úgy igazán viszonylag későn jöttem rá, hogy mennyire szeretem a fákat. Pedig végigkísérnek. A természet biztos pontjai az életemben. A jól mászható fűz az óvoda udvarán, a lengedező, fehér törzsű nyír az iskoláén. A kedvenc almafáim a kertben, a szintén jól mászható az egyik mama kertjében. A lugasba futó, alatta csak hajolva közlekedhető nyári körte a másik mamáéban. A bükk, amiről a szülőfalum a nevét kapta (bükkös erdő alja).

Peter Wohlleben: Értsük meg a fákat

Park Könyvkiadó, 2024, 220 oldal

Fordította: Malyáta Eszter

Illusztrálta: Margret Schneevoigt

Szakmai lektor: Iványi Ákos

Csillagérték: 8

Az azóta kivágott jegenyék a kert alatt, s melyek mindig a klasszikus balatoni utak hangulatát idézik. A fenyők az allén, a platánok a parton. Dédipapa körtefái, melyekből még mindig van az udvarban. A papa meggyfája a hobbikertben. A diófa a földesút kanyarjában. A gesztenyék, melyekről termést gyűjtünk. És igen, ott van a két hatalmas hárs, melyek egybeolvadva több, mint száz éve állnak a házunk előtt. 

Michael Mosley: Csak egy apróság

Új szokások a küszöbön. Azt tartják, hogy minden új szokás kialakulásához, beépüléséhez huszonegy nap szükséges. Ennyi idő alatt szökik a napi rutinunkba egy-egy tevékenység. Az „azt tartják” kijelentések persze pont arra jók, hogy valaki megcáfolja őket. A fenti állítást mások úgy tartják, nem teljesen fedi a valóságot.

Michael Mosley: Csak egy apróság

Libri Könyvkiadó, 2024, 220 oldal

Fordította: Gyárfás Vera

Csillagérték: 8

Én is cáfolnám. Volt olyan tevékenység, amivel kapcsolatban úgy terveztem, bevezetem a mindennapi rutinomba, hiszen mindössze huszonegy nap, és máris a részemmé válik. Mennyire szuper! Bizony, kitaláltátok: alig vártam, hogy leteljes a huszonegyedik nap, és a huszonkettediken már nem csináltam. Szerintem huszonegy napnál azért többre van szükség. És nem feltétlenül az intervallumra gondolok, inkább valamiféle belső motivációra.

Mörk Leonóra: A papagájos ablak

Barangolások a Luther-úton. A korábbi évszázadokban talán fel sem merült széles körben, manapság pedig sokan olyan luxusként tekintenek rá, ami nem mindenkinek adatik meg. Részben igazuk van. Az elvonulás, a lelkünk ápolása, a továbblépés átgondolása, a közhelyesen felgyorsult világnak emlegetett mindennapokban olyan sikk, mely mintha csak keveseké lehetne. Sokszor pedig akkor vesszük észre, mennyire meg kellett volna állnunk, mikor már minden mellett elrohantunk. Vagy minden elrohant mellettünk?

Mörk Leonóra: A papagájos ablak

Jaffa Kiadó, 2024, 288 oldal

Csillagérték: 9

Nagyon aktuális élethelyzetben találtam rá Mörk Leonóra könyvére, mely új és csodaszép borítóval jelent meg a Jaffa Kiadó gondozásában. Mikor az elmúlt lassan fél évemre nézek, áldásként tekintek arra a lelassulásra, arra a kilépésre, melyben részem lehet. 

Nick Crumpton: Minden, amit a dinoszauruszokról tudtál, hamis

Mégsem haltak ki a dinoszauruszok? A minden, amit a miniszörnyekről tudtál, hamis annyira egy cseppet elvitt magával tavaly. Ennélfogva, mikor megláttam az új Nick Crumpton-könyv megjelenésének előszelét, egészen biztos voltam benne, hogy nem szeretném kihagyni. Még akkor sem, ha a miniszörnyeknél csak a dinoszauruszok állnak tőlem távolabb. De utóbbiak legalább már kihaltak. Vagy mégsem?

Nick Crumpton: Minden, amit a dinoszauruszokról tudtál, hamis

Móra Könyvkiadó, 2024, 64 oldal

Fordította: Weltler Ildikó

Illusztrálta: Gavin Scott

Csillagérték: 8

Eskü (sajnos) nincs semmilyen szerződésem a Jóbarátokkal, de hát a paleontológiával meg a különféle fosszíliákkal mégiscsak akkor kerültem napi kapcsolatba, mikor Ross Geller munkáját figyelgettem. Hozzáteszem, a tudományos élet működéséről is lehet összerakosgatni mozaikokat, például akár azzal kapcsolatban is, milyen klassz dolog (lehet) az embert véglegesítik a munkahelyén. De ez egy másik bejegyzés másik eszmefuttatása.

Michael Slepian: A titkok titkos élete

Fogva tart-e a titok? A titkok kérdésköre nehéz ügy. Mert mégis: ki előtt titkolózunk? Önmagunk? Szerettünk? Ismeretlenek? És mit titkolunk? Magánügy? Lélekölő bűnök? Hazugságaink? A titkok titkos élete – az alcím alapján – arra a keresi a választ, hogy hogyan befolyásolja a titkolózás az életünket. 

Michael Slepian: A titkok titkos élete

Park Könyvkiadó, 2024, 256 oldal

Fordította: Molnár Csaba

Csillagérték: 7

Alapvetően nem tartom magam titkolózósnak. Nem látom túl sok értelmét, mert általában a fent felsorolt kérdések merülnek fel bennem. Olyan érzéseim, megéléseim és tapasztalataim persze vannak, melyeket nem szívesen osztok meg akárkivel – vagy éppen senkivel. Így tulajdonképpen egy picit arra is kerestem a választ, hogy ezek egyáltalán titkok-e.

Lantos Péter: A fiú, aki nem akart meghalni

A gyerekkor, amit senki nem kívánhat. A 20. századi történelmi regények, memoárok olvasmányélményként és emberként is rendre képesek próbára tenni. Ezek egy részéhez kapcsolódnak a holokauszttörténetek, melyek közül ugyan számos fiktív regényt megismertem, a személyes írások – legyenek azok naplók vagy memoárok – egyre inkább átveszik a helyet az olvasmányaim között. A memoárok között pedig egyre több és több a gyermeki nézőpontból megírt elbeszélés.

Lantos Péter: A fiú, aki nem akart meghalni

Kolibri Kiadó, 2024, 208 oldal

Fordította: Miks-Rédai Viktória

Csillagérték: 9

Nem egyszerű könyvek ezek, mégis – akárhányat is olvasok közülük – mindig azt érzem, több lettem és tanultam. Meg azt is, hogy sok nyitott szívű olvasóra lenne szükségük ezeknek a történeteknek. Ahogy időben távolodunk, egyre többre. A Kolibri Kiadó újdonságait böngészve így egészen egyértelmű volt, hogy Lantos Péter memoárját szeretném elolvasni, bár egy kissé elgondolkodtatott, hogyan fér majd el ez a kötet a kiadói portfólióban.

Roald Dahl: Charlie és a csokigyár

Kulttörténetek. Kis túlzással mindenki ismeri őket, még akkor is, ha sosem látta vagy olvasta volna őket. Nehéz megfogni, mintha mindig – de legalábbis nagyon régóta – velünk lettek volna. Nem is mindig szeretjük őket, és nem is mindig tudjuk megmagyarázni hol és mikor váltak a részünkké. Nem elevenen, nem mindig élőn. De valahogy ott vannak.

Roald Dahl: Charlie és a csokigyár

Sorozat: Charlie (1)

Kolibri Kiadó, 2024, 228 oldal

Illusztrálta: Quentin Blake

Csillagérték: 8

A Charlie és a csokigyár, Willy Wonkával szerintem hasonló kategóriát képvisel. Talán a húszévente újra és újra megközelített történet nem engedi, hogy a generációk váltakozása elfeledje, talán az újra és újra kiadott meseregény. Mindenesetre, megragadtam az alkalmat, hogy a filmek után megismerkedjek Roald Dahl klasszikusával.