Sara Gottfried: Nők, hormonok, táplálkozás

Mióta ismerem magam, mindig nagyobb voltam a környezetemnél. Óvodában, iskolában, mindenhol. Nem mondom, hogy mindig is harcoltam a kilóimmal, mert mindig rájöttem, hogy ez nem az én harcom, hanem a környezetemé. Főleg tinédzser koromban biztosan volt egy csomó „tuti recept”, amit kipróbáltam, de talán az sem véletlen, hogy egyikre sem emlékszem már. Nem szeretem, ha valaki a külső alapján ítél – hogy valaki alacsony vagy magas, vékony vagy kövér, nem olyan sok mindent árul el a jelleméről (az összbenyomás, a kisugárzás teljesen más tészta).

Sara Gottfried: Nők, hormonok, táplálkozás

Lumen Kiadó, 2026, 368 oldal

Fordította: Farkas Veronika

Csillagérték: 8

Mindazonáltal az utóbbi időszakban sokkal nyitottabb lettem az étkezés, az életmódváltás kapcsán. Kíváncsiság vagy kényszer hajtja az embert? Ki tudja. Engem alapvetően nem a fogyás vezérel – bármennyire lenne indokolt ez a motivációs faktor, hanem az, hogy komfortosabban érezzem magam az életemben. Nem azért, hogy könnyebben fel tudjak menni a harmadikra, az így is megy. Sokkal inkább amiatt, hogy ne szorongjak, pánikoljak és stresszeljek. Főleg ne olyan dolgokon, amikre semmi ráhatásom nincs.

Schwab Richárd - Petri Nóra: 500 gramm zöldség mindennap, változatosan

Az étkezésről mindenkinek van valamiféle gondolata, teljesen mindegy, hogy újszülött, pubertás vagy a százat tapossa. Valaki mindent kimér és megtervez, valaki egyáltalán nem foglalkozik vele, valaki ügyel az egyensúlyra, valaki fittyet hány rá és sokaknak elengedhetetlen, hogy nagyon ügyeljenek az összetételre. 

Schwab Richárd - Petri Nóra: 500 gramm zöldség mindennap, változatosan

Corvina Kiadó, 2025, 224 oldal

Csillagérték: 9

A betegségekre, intoleranciákra és divatdiétákra ebben a bejegyzésben kevéssé fogok kitérni, viszont egy olyan könyvre igen, amire elsősorban amiatt esett a választásom, mert az idei évben többször is szembejött velem a mikrobiom központisága az étkezésben, másfelől pedig mint a zöldségeket nehezen az étrendjébe helyező, foglalkoztat ez a kérdéskör.

Michael Mosley: Csak egy apróság

Új szokások a küszöbön. Azt tartják, hogy minden új szokás kialakulásához, beépüléséhez huszonegy nap szükséges. Ennyi idő alatt szökik a napi rutinunkba egy-egy tevékenység. Az „azt tartják” kijelentések persze pont arra jók, hogy valaki megcáfolja őket. A fenti állítást mások úgy tartják, nem teljesen fedi a valóságot.

Michael Mosley: Csak egy apróság

Libri Könyvkiadó, 2024, 220 oldal

Fordította: Gyárfás Vera

Csillagérték: 8

Én is cáfolnám. Volt olyan tevékenység, amivel kapcsolatban úgy terveztem, bevezetem a mindennapi rutinomba, hiszen mindössze huszonegy nap, és máris a részemmé válik. Mennyire szuper! Bizony, kitaláltátok: alig vártam, hogy leteljes a huszonegyedik nap, és a huszonkettediken már nem csináltam. Szerintem huszonegy napnál azért többre van szükség. És nem feltétlenül az intervallumra gondolok, inkább valamiféle belső motivációra.

Meik Wiking: Hygge

Tanulni mindig érdemes és mindig lehet. A kedvességet, az odafigyelést éppúgy magunkba tudjuk szívni, mint a mindenféle tudományokat. És persze tanulni bárkitől lehet. Én szeretek mindig azoktól, akikre valamiért felnézek. Akik valamiben a legjobbak. 

Meik Wiking: Hygge

Kossuth Kiadó, 2023, 288 oldal

Fordította: Vágó Nándor

Csillagérték: 10

A boldogságban és az életörömben például – úgy tűnik – a dánokat tekintjük a világ élenjáróinak. De mi lehet a titkuk? Netalántán elegendő, ha az országod leghíresebb szerzője egy mindenki által ismert meseíró? Ki tudja? Meik Wiking életmódkönyve egy picit közelebbre próbál vezetni minket a titok nyitja irányába!