Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek

A Libri Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2019-ben Szentesi Éva harmadik könyve, Pedig olyan szépen éltek címmel. Ez volt az első (könyves) olvasmányom a szerzőtől, noha a Hamvaimból című kötete is régóta várólistás. Azóta azt a könyvet is sikerült beszereznem, sőt, még az ősz folyamán egy közönségtalálkozón is részt vettem Pécsett. Élmény volt személyesen is ott lenni ezen a beszélgetésen, ahol sok-sok egyéb mellett például arról is szó esett, hogy ki az író, kit nevezünk írónak – és persze, hogy maguk a beszélgetőtársak (Szentesi Éva és Péterfy-Novák Éva) annak tartják-e magukat.

Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek

Libri Könyvkiadó, 2019, 188 oldal

Csillagérték: 7

Nem akarom azzal a közhellyel kezdeni, hogy nem akarom azzal a közhellyel kezdeni, hogy Szentesi Éva írásai nem ismeretlenek előttem. Lényegében a WMN születése óta követem Szentesi ott jelentkező írásait, nem feltétlenül mindig ugyanazzal az intenzitással, érdeklődéssel vagy egyetértéssel, de azért a Pedig olyan szépen éltek fellapozása előtt is nagyjából képben voltam azzal, hogy mire számíthatok. Persze, egy hosszabb történetfolyamot megalkotni és megismerni mindig egy picit (vagy nagyon) más hatást kelt és (legalább részben) másfajta eszközöket igényel, így volt bennem valamiféle izgalom is azzal kapcsolatban, hogy vajon a szerző meg fog-e lepni.

Paulette Jiles: A kapitány küldetése

2019-ben jelent meg a Libri Könyvkiadó gondozásában és Getto Katalin fordításában Paulette Jiles regénye, A kapitány küldetése. A regényből, Tom Hanks főszereplésével forgatnak adaptációt. Részben ez is vonzott a kötet felé. S - persze - még néhány egyéb indok is.

Paulette Jiles: A kapitány küldetése

Libri Könyvkiadó, 2019, 212 oldal

Fordította: Getto Katalin

Csillagérték: 6

Azt hiszem, ha vannak olyan regények, melyek a filmvásznon ígéretesebbnek tűnnek, mint a könyv lapjain, akkor A kapitány küldetése – számomra legalábbis – mindenképpen ilyen. A kötetet a meggyőző fülszöveg, és a vitathatatlanul csodálatos borító iránti azonnali rokonszenv miatt választottam. Nagyon kedvelem az olyan „háttértörténeteket”, melyek nem egy adott korszak meghatározó eseményét járják körbe, nem a szokásos szemszögből közelítenek azokhoz, hanem egy-egy emberi történetre fókuszálnak. Paulette Jilles elbeszélése, már a fülszöveg alapján is, pontosan ezt a lehetőséget csillantotta fel.

Bernhard Schlink: A felolvasó

"Életünk rétegei oly szorosan rakódnak egymásra, hogy a későbbiben mindig a korábbira bukkanunk, nem olyanra, mint ami már elmúlt és elintéződött, hanem ami még létezik és élő és eleven."

Bernhard Schlink: A felolvasó

Ulpius-ház, 2008, 220 oldal

Fordította: Rátkai Ferenc

Csillagérték: legfelső polc

Bernhard Schlink történetével sok évvel ezelőtt ismerkedtem meg, bár A felolvasó először nem olvasmányélményként, hanem filmélményként okozott katarzist. A regény eredetileg 1995-ben jelent meg, 2008-ban pedig olyan nagyszerű adaptációt forgattak belőle, melynek női főszerepéért Kate Winslet végre bezsebelhette az Oscar-díjat is. A mozi bemutatását követően az Ulpius-ház filmes borítóval újra kiadta a regényt, ezt szereztem be és olvastam el végül, Rátkai Ferenc fordításában.