Orczy Emma bárónő a kiegyezés előtt két évvel, 1865-ban született, s tizenöt éves volt, mikor szüleivel elhagyta Magyarországot. A család előbb Brüsszelben, majd végül Londonban telepedett le. A bárónő első művei viszonylag későn, a harmincas évei második felében jelentek meg – köztük A Vörös Pimpernel is, mely kezdetben nem kifejezetten ragadta meg az angol közönség figyelmét – mígnem, nem sokkal később: színpadra vitték.
2024. április 19., péntek
Zorro előfutára egy magyar bárónő tollából
2024. április 18., csütörtök
Orczy Mimi párizsi kalandjai
2024. április 16., kedd
Habarccsal vagy bontógolyóval
2024. április 14., vasárnap
A gonosz mostoha története
2024. április 12., péntek
Létezik-e a közhely és önsegítés határa?
Néha
elkövetek kamikaze választásokat – és csak azért bökök rá egy könyvre, mert
valahol, valamikor, valakitől hallottam a szerzőről (vagy egy műről) valami nagyon jót, vagy
valami nagyon rosszat. Bizony. Ez a tűpontos definícióm erre a most kitalált
fogalomra (de innen már használni fogom). Sokszor így jutok el nagyon jó
történetekhez, máskor nagyon rosszakhoz – megint máskor pedig fogalmam sincs,
hogy miért ejtett szót az adott alkotóról valahol, valamikor, valaki. Kitaláltátok:
Rupi Kaur könyve egy kamikaze választás.
Sémáink vonalán
A
párkapcsolat kérdése – a jól működőké és a rosszul funkcionálóké egyaránt – a szűkebb és tágabb társadalmat állandóan foglalkoztató tematika. Mindenféle felütés nélkül és a
pszichológiai könyvekre is némiképp rálátással: szerintem a szerencsefaktor is jelentős mértékben közrejátszik abban, hogy jókor, jó helyen és éppen az
az ember kerüljön mellénk, akivel egyrészt önmagunk lehetünk, másrészt pedig
önmagunk jó oldalát tudjuk kihozni a mindennapokban. Ez nem valamiféle
rózsaszín köd-álom, a belső és külső konfliktuskezelésben sem elhanyagolható,
hogy ki áll mellettünk.