Egészen
szürreálisnak tartom, hogy 2024-ben, egy második világháború korában elképzelt
regény kapcsán olyan dolgok merülnek fel bennem kezdőmondatként, hogy egyet azonnal
szögezzünk le: nincs olyan, hogy győztes háború. Nincs olyan, hogy győztes
oldal. Nincs olyan, hogy eredményes háború, és nincs olyan, hogy eredményes
hadjárat, csata, katonai összecsapás. Ezek a fogalmak nem léteznek. Hatalomvágy
van, az ezért minden beáldozó, korrupt politikusok vannak – és áldozatok.
Daisy Wood: Párizs elfeledett könyvesboltja
21. Század Kiadó, 2024, 382 oldal
Illusztrálta: Lévai Márta
Csillagérték: 7
Nyilván
nem annyira véletlen, hogy Daisy Wood könyve kapcsán a jelen politikai
állapotokra sokkal inkább asszociáltam, ennek némiképp maga a szerző is
megágyazott az előszóban, melyben az orosz-ukrán háborúra is kitért. De vajon
milyen tükröt mutat a jelennek egy olyan történelmi regény, mely végül mégis
happy enddel zárul? Minden élethelyzetnek jár-e a boldog befejezés és
újrakezdés.
Azt
gondolom, hogy a fiktív holokauszt regények kapcsán nem nagyon fogok már új
perspektívákra bukkanni. Bármennyire is durván hangzik, de a romantikus holokausztirodalom
tárháza kimeríthetetlen, megvan a maga zsánere és marketingje, az egyre mélyebb
bugyrai csakúgy, mint a bevett fordulatai, melyek gyakorta súrolják a
valószerűtlen határait. Valószerűtlen. Lehet-e a 20. század közepének népirtásáról
bármi olyat leírni, ami magától adódott? Mindazonáltal – visszakanyarodva az
eredeti gondolatmenethez – a Párizs elfeledett könyvesboltjára bökve az
elejétől kezdve teljesen biztos voltam benne, hogy bekaptam azt a bizonyos horgot,
amivel egy női olvasó számára egy adott könyv megvásárlása borítékolható. Holokauszt
téma belengetve, Párizs és könyvesbolt a címben, könyvek és a háttérben az
Eiffel-torony sejtelmes körvonalai. És még csak a borítónál tartunk! Ne értsetek
félre, ettől még tök nagy elánnal csaptam a lapok közé, és kíváncsian vártam a
folytatást. Mint írtam, ebben a témakörben és műfajban olyan sok újdonságra már
nem számítok, viszont azt kifejezetten megkedveltem a 21. Század Kiadó, a
témában kiadott könyvkínálatában, hogy francia szemszögből írt történeteket is
elhoz a magyar olvasóknak. Legutóbb tavaly olvastam egy ilyet, méghozzá
Véronique Mougin Ahol a tű átfér című regényét, melynek főszereplője egyébként
magyar származású, s Mougin egy számomra egészen érdekes megközelítésben
beszéli el a történetet. Ugyan Daisy Wood nem francia, azért a kíváncsiságomat így is foglalkoztatta, hogy vajon marketingfogás a párizsi miliő, vagy gondos(abb) utánajárás eredménye.
Megint
kanyarodunk, méghozzá Wood regényének történetére. Persze, csak röviden. A
Párizs elfeledett könyvesboltjának cselekménye két idősíkon bontakozik ki. Az
egyikben az 1940-es évek francia háborús hétköznapjaiba nyerhetünk
bepillantást, a másikban pedig lényegében napjaink Párizsában barangolhatunk. A
történelmi síkon a könyvesboltot üzemeltető Jacques és felesége történetét
beszéli el a könyv, mely egy ideig békésen, majd a háború előrehaladtával egyre
nehezebbé és embertelenebbé válik. Mathilde politikai szempontból nem kívánatos
személlyé válik, ezért el kell hagynia férjét, s olybá tűnik, a nácik minden
boldogságától és örömétől megfosztják a könyvesboltost. Szinte mindentől. A
könyvesbolt az övé marad, s valamit – nem is keveset – átvéve felesége
eltökéltségéből, a könyvesboltban nem csupán könyvritkaságoknak biztosít
helyet. A jelenkori idősíkon egy kiégett feleség kiégett házasságába
csöppenünk. Julliette mindent megkapott férjétől, ami az anyagiakat illeti,
mégis motoszkál benne valami – főleg a párizsi nyaralásuk alkalmával –, ami
arra készteti, hagyja el férjét és már felcseperedett gyermekeit, és maradjon a
francia fővárosban, hogy felderítsen egy családi titkot, mely a városhoz köti.
A szálak természetesen: összeérnek, ahogy ez már a felütésből is sejthető. A
kérdés az, hogy mennyire visz magával az elbeszélés, és hogyan alakítja a
szerző a történetet. Megtart-e.
Az
én kezemet viszonylag sokszor elengedte. A koncepció egészen jó, viszont elég
sok a történelmi utalás, ami kifejtetlenül marad (pedig a francia szemszögből
számomra ez lett volna az igazán izgalmas, bár ehhez talán francia szerzőtől érdemesebb olvasni), ami vagy abból adódik, hogy a
szerző nem akarja túlmagyarázni, vagy abból, hogy maga sincs vele pontosan
tisztában. A két idősík összeérése is egész klassz, bár a túlélő szemtanú esetében
is nagyon pongyola az elbeszélés: nem tér ki a traumatizált fiatalkorra, és
ennek nyomára a túlélők/átélők körében. Nem nagyon szokott előfordulni, hogy egy
ilyen könyvet ne olvassak el egy-két napon belül, de itt sokszor csak 5-10
oldalig tartotta fenn a figyelmem. Főként az első fejezeteket, illetve a cselekmény
igazi motorját iszonyatosan lassan rúgta be az elbeszélő, ami által vontatottá
és érdektelenné tette, a könyv második felében egyébként egészen érdekessé
váló történetet. Nem kizárt, hogy kissé magasak az elvárásaim a pontok
tekintetében, amiket kiemeltem, de az a tapasztalatom, hogy egy igazán átütő
történet ezeket nem hagyja ki. E tekintetben Wood regénye talán nem is holokauszt-történet,
inkább „díszletként” használja a korszakot. Úgy gondolom, hogy a Párizs elfeledett könyvesboltja azoknak az olvasóknak lehet jó választás, akik ismerkednek ezzel a tematikával, akiket érdekel a
személyes múlt utáni kutakodás, a múlt és jelen összekapcsolódási pontjai, meghintve egy kis jelenkori romantikával, az
újrakezdés lehetőségének felvillanásával.
Blogturné Klub
Daisy
Wood történelmi fikciója két idősíkon játszódik Párizsban: a második
világháború idején és napjainkban, s központjában egy valamikor könyvesboltként
is üzemelt üzlethelység van, amely rengeteg ember életében játszott fontos
szerepet. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megismerkedjetek a kis könyvesbolt
háborús múltjával és jelenével, s végül megnyerhetitek a a 21. Század Kiadó által felajánlott kötetet
is.
A turné állomásai
04.02.
Olvasónapló
04.04.
Csak olvass!
04.06.
Szembetűnő
04.08.
Kitablar
Nyereményjáték
Mostani
játékunkban olyan regények nyomába eredünk, melyek történetének fontos
helyszíne egy könyvesbolt. Minden
állomáson találtok egy-egy idézetet az adott könyv fülszövegéből. A feladatotok
pedig az, hogy a könyv szerzőjét és címét beírjátok a Rafflecopter megfelelő
sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A feladvány:
„A
könyvespolcok és a világirodalom labirintusában lépten-nyomon rejtélyekbe
botlik, melyek megfejtéséhez egy detektív szegődik mellé társául a Scotland
Yardtól – hogy közösen leljék meg a legtitokzatosabb kincset, mely két embert
összefűzhet…”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése