Prieger Zsolt (szerk.): Egy évem József Attilával

Prieger Zsolt szerkesztésében bő egy éve jelent meg egy szuper kiadvány Egy évem Szerb Antallal címmel. A kötet teljesen magába szippantott, a bevezető – szerkesztői – soroktól kezdve az év 365 napjára jutó Szerb Antal-idézetekkel és a borítóval együtt a kiadói támogatásig. Nem nagyon tudtam betelni a könyvvel, és ennek igyekeztem is hangot adni…

Prieger Zsolt (szerk.): Egy évem József Attilával

Corvina Kiadó, 2026, 448 oldal

Csillagérték: 8

…bízva abban, hogy ez a közös vállalkozás Prieger Zsolttal és a Corvina Kiadóval egyhamar folytatásra lel. A kiadó újdonságait egyébként is nagy örömmel szemezgetem, s így – a következő éves füves könyvre várva – egy kis plusz színt is kapott ez a könyvcsemegézés. S egyszer csak: ott van! Látom! A borító a megkedvelt struktúrát követi, és a név: József Attila. Elgondolkodtam.

Kertész Erzsi: Idegen ház

A második – felnőtteknek szóló – Kertész Erzsi-olvasmányomat követően úgy hiszem, hogy számomra a szerző könyveinek erőssége a szuggesszióban rejlik. Örülök, hogy ez a jelző az Öröklét kapcsán is felmerült bennem, mert az Idegen ház utolsó oldalára érve, az a kérdés kezdett el motoszkálni a fejemben, hogy mégis mi tartott a könyv mellett.

Kertész Erzsi: Idegen ház

Trend Kiadó, 2026, 304 oldal

Csillagérték: 8

Mikor pár hete Blanka a figyelmembe ajánlotta a könyvet, egy picit morfondíroztam rajta, mert egyrészt kicsit sűrű időszakom volt (már látom a nyár valódi napsugarait a feladatkupacok alól), másrészt pedig a szerzőtől való korábbi olvasmányaim tényleg kissé hullámzó benyomást tettek rám. Belevágjak? Belevágtam.

Thomas Mann: Halál Velencében

Több érdekes megfigyelést is tettem, mielőtt nekiláttam volna az élménybeszámolóm megírására. Az első, hogy sokkal régebben (már legalább tizenhat éve) olvastam utoljára Thomas Manntól – és mint kiderült, nem azokat a könyveit és nem is annyit, mint amennyire emlékeztem. Egyrészt többet, másfelől van, amit már egyáltalán nem tudok visszaidézni.

Thomas Mann: Halál Velencében

Athenaeum, 2026, 144 oldal

Fordította: Lányi Viktor

Csillagérték: 7

Az egyik ilyen könyvet például az „érdekes” jelzővel illettem (mire jók a 2000-es évek végi Moly értékelései, ugye), több mondaton keresztül ismételgettem ezt a szót, mindenféle kontextusba ágyazva, s végül arra jutottam, hogy valószínűleg a Halál Velencében is ezt a jelzőt fogja kapni – tizennyolc évvel az említett könyv olvasását követően. 

Vojnics-Rogics Réka: "Utazás az íróasztalom körül"

Őszintén hálás vagyok a kiadóknak, hogy olykor nem csupán egy-egy friss megjelenés kapcsán javasolnak könyveket turnéra, hanem szerzői életutakba való belekóstolásra is szabad kezet adnak. Különösen igaz ez a Móra Kiadóra és „nagy testvérére”, a Trend Kiadóra – talán az sem véletlen, hogy az utóbbi időszakban „ők ketten” azon kevés kiadók közé tartoznak, akiknek nehezen mondok nemet. S milyen jól tettem, hogy most sem tettem.

Vojnics-Rogics Réka: Utazás az íróasztalom körül

Trend Kiadó, 2026, 272 oldal

Csillagérték: 10

Janikovszky Éva születésének 100. évfordulója alkalmából egy – olvasóként és kutatóként is – rendkívül izgalmas kiadvány jelent meg a Trend Kiadó gondozásában, Vojnics-Rogics Réka szerkesztésében. Az „Utazás az íróasztalom körül” valóban méltó, figyelemfelkeltő és informatív emlékkötet, amely mind a Janikovszky Éva életművével éppen ismerkedő, mind pedig a régi ismerősök számára is számos új szempontot és érdekességet rejthet a legendás irodalmi szerkesztő-írónőről.

Janikovszky Éva: Mosolyogni tessék!

A második Janikovszky-kötet végére érve, már csak egy kérdésem maradt: miért nem olvastam eddig az írónő tárcáit? Valószínűleg most, születésének századik évfordulóján jött el az idő, hogy igazán rátaláljak a világára. A humorára, a természetből fakadó gondolatiságára, a mindenki megszólító prózájára.

Janikovszky Éva: Mosolyogni tessék!

Trend Kiadó, 2024, 152 oldal

Illusztrálta: Réber László

Csillagérték: 9

A Mosolyogni tessék! – hasonlóan az előző, tőle olvasott tárcakötethez – szintén a címe miatt került a júniusi pakkomba, viszont ezt a kiadványt talán már-már a régi ismerőssel való találkozás izgalmával telve lapoztam fel. Még akkor is, ha az előző találkozás éppen csak huszonnégy órával azelőtt történt.

Janikovszky Éva: De szép ez az élet!

Hosszú évekbe telt, mire le mertem írni, hogy nem kedvelem a novellákat, s mire erre a felismerésre jutottam, kezembe akadt néhány kortárs novelláskötet, ami kifejezetten rácáfolt a sok időn keresztül magamban érlelt gondolatra. A tárcákkal más a helyzet. Közelebb érzem magamhoz őket, mert érzésem szerint – ha hitelesek – sokkal közelebb engednek a szerzőhöz, mint bárki – beleértve a közlőt – gondolná. 

Janikovszky Éva: De szép ez az élet!

Trend Kiadó, 2024, 128 oldal

Illusztrálta: Réber László

Csillagérték: 9 

Janikovszky Éva kötetének esetében – bevallom – előzetesen nem is néztem utána, milyen történetekre számíthatok. Szerettem volna a szerzőtől olvasni, és ennél megkapóbb címmel – De szép ez az élet! – nem is emelhettem volna le könyvet a polcról. Kicsit azért meghökkentem, mikor megláttam, hogy a rövid terjedelem mögött nem egy összefüggő történet áll. Aztán ugyanezzel a lendülettel fújtam is egy nagyot: tárcák!

Majoros Nóra: A lány, akivel mindig történik valami

Mindig izgalmas egy olyan szerzőt (újra)felfedezni, akinek a munkásságát eredendően – legalábbis úgy gondoljuk, hogy – ismerjük. Szeretem ezeket az utazásokat, mert szerintem sosem késő, hogy a 20. századi, vagy akár sokkal korábban alkotó magyar vagy világirodalmi írókat felfedezzük. Idén – úgy tűnik – az egyik ilyen szerző Janikovszky Éva lesz, akinek a nyár első hónapjában több művét is megismerhetem a Móra, Naphegy és a Trend Kiadók jóvoltából.

Majoros Nóra: A lány, akivel mindig történik valami

Móra Könyvkiadó, 2026, 40 oldal

Sorozat: A lány/A fiú, aki...

Illusztrálta: Radnóti Blanka

Csillagérték: 9

A sorrendet igyekeztem akként összeállítani, hogy ne csupán az írónőtől, hanem a róla szóló könyveket, munkákat is olvashassak. Elsőként A lány/A fiú, aki… sorozatra esett a választásom. Két okból is. Egyrészt – ahogy gyerekként is – ha lehetőségem van rá, szeretem a mesék felől megközelíteni a szerzői életutat (is). Másfelől: nagyon kedvelem ezt a sorozatot. De ezt már jól tudja, aki régóta követi a blogot.