A királyfi története

Boldizsár Ildikó Királylány születik és Királyfi születik mesekönyvei közül előbbiről már írtam, így magától értetődő módon, most a Királyfi születik történetét szeretném bemutatni. Olvasási sorrendben ezzel kezdtem az ismerkedést egyébként, s bár nem is igazán tudnám megmondani, milyen előzetes elképzeléseim voltak a könyvről, abban biztos vagyok, hogy nem ilyen mesére számítottam.

Boldizsár Ildikó: Királyfi születik

Naphegy Kiadó, 2023 (2011), 36 oldal

Illusztrálta: Szegedi Katalin

Csillagérték: 9

A bejegyzés végén igyekszem arra, a Királylány születik elején érintett gondolatmenetre is visszakanyarodni, hogy szükség van-e külön fiúknak és lányoknak írt mesékre – szerintem. S ha igen, mi a helyzet e tekintetben ezzel a két mesekönyvvel. No és persze gyorsan azt is előrebocsátom, hogy gyakori lesz a két könyv összehasonlítása is.

Ne felejtsd el, hogy királylány vagy!

Boldizsár Ildikó Királylány születik és Királyfi születik mesekönyvei már sok éve felkeltették az érdeklődésem – a Királylány születik első kiadása 2009-ben került a könyvesboltok polcaira, akkoriban mikor ismét kissé nagyobb figyelmet kezdett kapni a kérdés, hogy vannak-e, és kell-e a lányok és fiúk számára külön tematikájú meséket írni a 21. században. Persze, a 2010-es évek elején még nem kapott olyannyira pejoratív felhangot a felvetés, mintha most tennénk fel. Legalábbis, én magam így emlékszem vissza a 2010-ben kezdett egyetemi kurzusaimra.

Boldizsár Ildikó: Királylány születik

Naphegy Kiadó, 2023 (2009), 36 oldal

Illusztrálta: Szegedi Katalin

Csillagérték: 10

A lényeg, hogy előbb-utóbb minden kiszemeltre sor kerül, s most érkezett el az idő, hogy a Naphegy Kiadó jóvoltából elolvashassam mindkét mesekönyvet. Picit tanakodtam, hogy melyikkel is kezdjem a sort: mivel az olvasást a királyfival kezdtem, az írást a királylánnyal fogom, kimondva-kimondatlanul is azt a koncepciót szem előtt tartva, hogy a fenti felütésem talán-talán a második bejegyzéssel együtt valami komplex gondolatmenetté fejlődik (fenntartva annak lehetőségét is, hogy nem így lesz). 

A dolgos kiskutya

Annak ellenére, hogy ez már a sorozat kilencedik része, Bella Swift meseregény-sorozatával, a kis mopsz cseppet sem eseménytelen mindennapjaival most találkoztam először, és az a találkozás egészen kellemesre sikerült.

Bella Swift: A kiskutya, aki méhecske akart lenni

Sorozat: A kiskutya, aki...(9)

Manó Könyvek, 2024, 160 oldal

Fordította: Boczán Bea

Csillagérték: 9

A kiskutya, aki méhecske akart lenni első körben a végtelenül cuki borítójával és annak barátságos, tavaszi hangulatú színvilágával fogott meg, s persze a cím is felkeltette az érdeklődésem: mégis miért akarhat egy kiskutya méhecske lenni? 

A felnőttlét határa

Szabó Magda ifjúsági regényei sokáig ismeretlenek voltak előttem, igazából talán az Abigél volt az, melyet ismertem ugyan, de nem olvastam. Mindazonáltal, néhány korábbi olvasói élményem (legyen az szakirodalmi, vagy a szerző valamely műve) alapján volt némi fenntartásom Szabó Magda fiataloknak szóló könyveivel kapcsolatban.

Szabó Magda: Születésnap

Móra Könyvkiadó, 2023 (1962), 264 oldal

Csillagérték: 8

Pont emiatt vágtam bele, hogy egy hónap alatt három blogturné keretében megismerkedjek egy-egy történettel. Az Abigéllel kezdtem, ami után picit azt éreztem, mint akit harminchárom éven keresztül totálisan megvezettek egy regény kiválóságával, miközben én lényegében nem éreztem semmit, abból a pátoszból, ami erre az elbeszélésre hullott. Ezt követte az Álarcosbál, ami leheletnyivel közelebb tudott férkőzni hozzám, s most pedig itt van a Születésnap.

Snöfrid Virágvölgyből

Snöfrid Virágvölgyből – de hogy került hozzám? „Hm.” Ami annyit jelent, hogy tulajdonképpen már annyira magától értetődő, hogyha a Manó Könyvek legcukibb újdonságai közül turnézunk valamelyikkel, a turnéban általában én is részt veszek, hogy így! Így kérdezett rá megjelenés előtt Anikó, a Csak olvass! bloggere, hogy Snöfriddel is turnézom-e. S mivel mindenkinek egyértelmű volt, így számomra is azzá vált. Hát, itt vagyok!

Andreas H. Schmachtl: Snöfrid Virágvölgyből - Északfölde teljesen hihetetlen megmentése

Sorozat:  Snöfrid Virágvölgyből

Manó Könyvek, 2024, 232 oldal

Fordította: Szalay Zsuzsanna

Csillagérték: 9

S hogy jó döntést hoztam-e? „Hm.” Ami annyit jelent, hogy igazándiból nem tudom, hogy a fenti béna és kissé erőltetett, de teljesen jó szándékkal írt bevezető gondolataim alapján, mi szűrődik le az avatatlan szem számára, de mivel semmiképp sem szeretném, hogy ne olvasd tovább a bejegyzést, ezért természetesen, jó döntést hoztam. Ismerkedj meg Snöfriddel. Virágvölgyből.

A maszka mögött

Elszontyolító Abigél-élményeim után kissé szkeptikusan lapoztam fel a következő könyvet Szabó Magda ifjúsági regényei közül.

Szabó Magda: Álarcosbál

Móra Könyvkiadó, 2021 (1961), 216 oldal

Csillagérték: 6

Az Álarcosbál a fentebb említett regényt megelőzően jelent meg, 1961-ben. Ebben az időszakban nyúlt az írónő az ifjúsági irodalomhoz, miután 1958-ban dráma- és regényíróként térhetett vissza publikáló alkotóként. Az időszakot, mind a mindennapokat, mind a művészeteket érintve, átszőtte a szocialista-kommunista politika – erre akkor is folyamatosan emlékezteti az elbeszélő az olvasót, ha az éppen csak elmerülne a cselekményben.

A szobor titka

Megfigyeléseim szerint, vannak olyan könyvek, történetek és szerzők, akik hozzátartoznak a kollektív emlékezethez, kultúrához vagy olvasmányműveltséghez. Utóbbi esetben azért használom az olvasmányműveltség kifejezést, mert ezeket a történetek azok is ismerik, akik adott esetben: sosem olvasták.

Szabó Magda: Abigél

Móra Könyvkiadó, 2023 (1970), 368 oldal

Csillagérték: 6

Szabó Magda Abigélje szerintem ezek közé a művek közé tartozik, én pedig azok közé az olvasók közé, akik a szerző műveit inkább olvasmányműveltségi szinten (elég fura kifejezés ez így, de fogadjuk el) ismerik. Főként abban az esetben, ha Szabó Magda ifjúsági könyveiről van szó, azok közül ugyanis eddig egyet olvastam (és nem tetszett), úgyhogy gondoltam egy merészet, és márciusban három Szabó-ifjúságival is megismerkedek.