A szobor titka

Megfigyeléseim szerint, vannak olyan könyvek, történetek és szerzők, akik hozzátartoznak a kollektív emlékezethez, kultúrához vagy olvasmányműveltséghez. Utóbbi esetben azért használom az olvasmányműveltség kifejezést, mert ezeket a történetek azok is ismerik, akik adott esetben: sosem olvasták.

Szabó Magda: Abigél

Móra Könyvkiadó, 2023 (1970), 368 oldal

Csillagérték: 6

Szabó Magda Abigélje szerintem ezek közé a művek közé tartozik, én pedig azok közé az olvasók közé, akik a szerző műveit inkább olvasmányműveltségi szinten (elég fura kifejezés ez így, de fogadjuk el) ismerik. Főként abban az esetben, ha Szabó Magda ifjúsági könyveiről van szó, azok közül ugyanis eddig egyet olvastam (és nem tetszett), úgyhogy gondoltam egy merészet, és márciusban három Szabó-ifjúságival is megismerkedek. 

Hogy tovább folytassam megfigyeléseim sorát, szerintem az, hogy Szabó Magda Abigéljét – legalább műveltségi szinten – mindenki ismeri, hatalmas lufi. Megállta a helyét húsz-harminc évvel ezelőtt. Ma már kevéssé. Közel tíz éve a középiskolai irodalomtananyag vizsgálatakor derült ki számomra, hogy Szabó Magda a tanterv része ugyan, mégis egyre kevesebben ismerik, az új típusú (akkoriban bevezetett) tankönyvek például meg sem említették. Az ajtó című regényét már jóval korábban (de nem iskolai berkeken belül) olvastam. Azóta is az egyik kedvencem (kezdek tartani, hogy az egyetlen, amit valaha szeretni fogok a szerzőtől). Egyetemi oktatóként szinte minden csoportomnál megkérdeztem, hogy milyen női szerzőket ismernek. Az idő előrehaladtával egyre kevesebbszer hangzott el Szabó Magda, ha pedig mégis, akkor is inkább a levelező hallgatói csoportokban, akiknek életkora 20-30 évvel magasabb. Molyos megfigyeléseim alapján pedig úgy látom, hogy az Abigélről szimplán alig lehet negatív értékelést találni. Pedig…

No, de – a magam részéről teljes optimizmussal felvértezve kezdtem a történetbe, hiszen mégis, mi gond lehetne? A klasszikus lányregények viszonylag közel állnak a komfortzónámhoz, s általában nem szokott problémát okozni, ha ezek a szorosan vett ifjúságom évei után kerültek a kezembe. Az első oldalak környezete elég ismerős volt korábbról. Vitay Gina jómódú apa egy szem leánya, akinek világa a második világháborúban a feje tetejére fordul. Mindaddig elégedetten élte a tinédzserek gondtalan életét, egy francia nevelőnő pátyolgatása mellett, aki igyekezett őt klasszikus műveltséggel felvértezni, s persze gardedámként őrizni a kéretlen kérők elől. Ez utóbbi tekintetében egyrészt nem volt nehéz dolga, hiszen Gina társasági élete Mimó néni heti teázásaiban merül ki, ahol jobbára a nagynéni inkább magának próbálna férjet fogni, mintsem Ginának. Ettől függetlenül: szinte sikerül. A regény kezdetén azonban a megszokott béke változik: Marszell hazaköltözik Franciaországba, Ginát pedig apja lánynevelő intézetbe küldi vidékre. A sznob kislány elszakadása az otthon kényelmétől sok szempontból sem egyszerű. A legnagyobb hiány viszont minden bizonnyal az apjától való távollét jelenti. Az új környezet megszokása szintén nem bizonyul egyszerűnek: a poroszos – vagy inkább vallásos – szabályok és puritánság határozza meg az intézet pedagógiai programját, ami látszólag mellőz minden olyan szempontot, melyben a kedves törődésnek, figyelmességnek helye van. A bentlakásos intézményben az új iskolatársak kezdetben nyitottan állnak Ginához, hamarosan azonban kiközösítik és megvetik. Nem feltétlenül tudtam emiatt haragudni rájuk. És ez nem jó.

Gina karaktere a tipikus gőgös kislányé, akit viszonylag nehéz szeretni, hiszen mindenkinél feljebbvalónak gondolja magát, igaz, a világra és annak működésére lényegében semmilyen rálátása nincs. Apja könnyedén kifizeti a tandíjat, miközben a többi iskolatársa kiszolgáltatott, hiszen mégiscsak valamiféle rangot és jó lehetőséget jelent az intézmény tanulójának lenni, anyagilag viszont függnek az igazgató jóindulatától, amit helyes viselkedéssel és jó tanulmányi eredménnyel tudnak kompenzálni. Ez az ellentét pedig valahogy nem jól kerekedik ki a történetben: Gina gyerekesen viselkedik, mikor kifakad a játék miatt, a játék maga meg iszonyat bárgyú. A gyerekek viselkedésén kevéssé hagy nyomot a magas szintű oktatás vagy a szabályok szegélyezte mindennapok. Persze, lehet a kijátszás, a titkos nyelv is egyfajta közösségépítő erő. Mindemellé társul egy vontatott és modoros elbeszélés, ami miatt az idő csak vánszorgott a történet társaságában. Finoman szólva sem erre számítottam.

Mindenféle fogódzót próbálok keresni, de nem találom. Talán az időzítés. Felfedezni vélem a történetben a bajtársiasság, a történelem mindent átíró erejének szerepét, talán egy leheletnyi jellemfejlődést is, de mindezt szinte láthatatlanná tette számomra a fent említett modoros elbeszélés és a lassú történetvezetés – utóbbi egyébként egyáltalán nem zavaró, ha maga a nyelvezet, a sztori, a karakterek jól működnek. Az Abigél kapcsán szerintem a legjobban a legendagyártás működött a legjobban, ami hozzásegítette a történetet, hogy valóban ennyire pozitív legyen a megítélése. A hét csillagom így inkább ennek szól.

Blogturné Klub

A Blogturné Klub bloggerei Szabó Magda klasszikus ifjúsági regényei közül három kötettel szeretnék megismertetni az ifjú olvasókat a Móra Könyvkiadó segítségével. Az Álarcosbál, az Abigél és a Születésnap a mai napig méltán népszerű regények az olvasók széles körében. Az Abigél blogturné négy állomását követve a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.

A turné állomásai

02.29. Kelly és Lupi olvas

03.02. Könyv és más

03.04. Szembetűnő

03.06. Spirit Bliss - Sárga könyves út

Nyereményjáték

Játékunk során a regényből válogatunk idézeteket, ismerd fel, melyik karakter mondta, és a nevét írd be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. (Segítség: Moly.hu-n mind szerepel)

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

Én megbocsátok, Georgina, tiszta szívemből. De ami következik, azt ugyanolyan bátran el kell majd viselned, amilyen bátran megsértetted a felnőtteket, akiknek az életéről nem tudsz semmit.

a Rafflecopter giveaway