Szabó Magda: Születésnap

Szabó Magda ifjúsági regényei sokáig ismeretlenek voltak előttem, igazából talán az Abigél volt az, melyet ismertem ugyan, de nem olvastam. Mindazonáltal, néhány korábbi olvasói élményem (legyen az szakirodalmi, vagy a szerző valamely műve) alapján volt némi fenntartásom Szabó Magda fiataloknak szóló könyveivel kapcsolatban.

Szabó Magda: Születésnap

Móra Könyvkiadó, 2023 (1962), 264 oldal

Csillagérték: 8

Pont emiatt vágtam bele, hogy egy hónap alatt három blogturné keretében megismerkedjek egy-egy történettel. Az Abigéllel kezdtem, ami után picit azt éreztem, mint akit harminchárom éven keresztül totálisan megvezettek egy regény kiválóságával, miközben én lényegében nem éreztem semmit, abból a pátoszból, ami erre az elbeszélésre hullott. Ezt követte az Álarcosbál, ami leheletnyivel közelebb tudott férkőzni hozzám, s most pedig itt van a Születésnap.

Szabó Magda: Álarcosbál

Elszontyolító Abigél-élményeim után kissé szkeptikusan lapoztam fel a következő könyvet Szabó Magda ifjúsági regényei közül.

Szabó Magda: Álarcosbál

Móra Könyvkiadó, 2021 (1961), 216 oldal

Csillagérték: 6

Az Álarcosbál a fentebb említett regényt megelőzően jelent meg, 1961-ben. Ebben az időszakban nyúlt az írónő az ifjúsági irodalomhoz, miután 1958-ban dráma- és regényíróként térhetett vissza publikáló alkotóként. Az időszakot, mind a mindennapokat, mind a művészeteket érintve, átszőtte a szocialista-kommunista politika – erre akkor is folyamatosan emlékezteti az elbeszélő az olvasót, ha az éppen csak elmerülne a cselekményben.

Szabó Magda: Abigél

Megfigyeléseim szerint, vannak olyan könyvek, történetek és szerzők, akik hozzátartoznak a kollektív emlékezethez, kultúrához vagy olvasmányműveltséghez. Utóbbi esetben azért használom az olvasmányműveltség kifejezést, mert ezeket a történetek azok is ismerik, akik adott esetben: sosem olvasták.

Szabó Magda: Abigél

Móra Könyvkiadó, 2023 (1970), 368 oldal

Csillagérték: 6

Szabó Magda Abigélje szerintem ezek közé a művek közé tartozik, én pedig azok közé az olvasók közé, akik a szerző műveit inkább olvasmányműveltségi szinten (elég fura kifejezés ez így, de fogadjuk el) ismerik. Főként abban az esetben, ha Szabó Magda ifjúsági könyveiről van szó, azok közül ugyanis eddig egyet olvastam (és nem tetszett), úgyhogy gondoltam egy merészet, és márciusban három Szabó-ifjúságival is megismerkedek. 

Kertész Edina: A lány, aki szavakkal varázsolt

Régi tervem és vágyam teljesül ebben a hónapban gyerekkönyv-fronton. A Naphegy Kiadó gondozásában megjelent (és részemről további folytatásokra váró) mesekönyv-sorozata az óvodás-kisiskolás korosztálynak mutatja be történelmünk kiemelkedő alakjainak életét, mesés-illusztrált formában. 

Kertész Edina: A lány, aki szavakkal varázsolt

Naphegy Kiadó, 2020, 48 oldal

Illusztrálta: Takács Viktória

Csillagérték: 9

Az első kötetet, mely Hugonnai Vilmát emelte fókuszba, még a megjelenés évében volt szerencsém olvasni (és azóta a tanulmányaim, részben pedig a kutatásaim során is hasznosítani tudtam), s írtam is róla. A projekt, hogy a sorozat többi részével is megismerkedjek tehát lényegében azóta lógott a levegőben. Nagy öröm számomra, hogy a blogturnés lányokkal egy nagyszabású turné keretén belül szemlézhetem a kiadványokat. Szám szerint hatot, Szabó Magdával kezdve a sort.