Majoros Nóra: A lány, akivel mindig történik valami

Mindig izgalmas egy olyan szerzőt (újra)felfedezni, akinek a munkásságát eredendően – legalábbis úgy gondoljuk, hogy – ismerjük. Szeretem ezeket az utazásokat, mert szerintem sosem késő, hogy a 20. századi, vagy akár sokkal korábban alkotó magyar vagy világirodalmi írókat felfedezzük. Idén – úgy tűnik – az egyik ilyen szerző Janikovszky Éva lesz, akinek a nyár első hónapjában több művét is megismerhetem a Móra, Naphegy és a Trend Kiadók jóvoltából.

Majoros Nóra: A lány, akivel mindig történik valami

Móra Könyvkiadó, 2026, 40 oldal

Sorozat: A lány/A fiú, aki...

Illusztrálta: Radnóti Blanka

Csillagérték: 9

A sorrendet igyekeztem akként összeállítani, hogy ne csupán az írónőtől, hanem a róla szóló könyveket, munkákat is olvashassak. Elsőként A lány/A fiú, aki… sorozatra esett a választásom. Két okból is. Egyrészt – ahogy gyerekként is – ha lehetőségem van rá, szeretem a mesék felől megközelíteni a szerzői életutat (is). Másfelől: nagyon kedvelem ezt a sorozatot. De ezt már jól tudja, aki régóta követi a blogot.

Bodor Attila: A fiú, aki egy cseppet sem adta fel

Mielőtt a konkrét tárgyra térnék, szeretnék elmesélni valamit arról, hogy mennyire fontosnak tartom A fiú/A lány, aki… sorozatot. Mindig igyekszem új dolgokat kipróbálni a kurzusaimon – akkor is, ha azok nem feltétlenül tűnnek gyökeres innovációnak. Nem a világmegváltás és a reform a célom, hanem az új nézőpontok, szemléletek tesztelése, ami a hallgatóknak és nekem is tapasztalatokat jelenthet.

Bodor Attila: A fiú, aki egy cseppet sem adta fel

Móra Könyvkiadó, 2026, 40 oldal

Illusztrálta: Káposztás Judit

Csillagérték: 10

Nevelésmódszertanon úgy döntöttem, ezt a sorozatot viszem be egyéni és/vagy csoportmunkára. Mivel kicsi csoportlétszámmal dolgoztunk, így mindenkinek jutott egy-egy rész a sorozatból. Megfigyelési szempontok, átlapozgatás: ez lett volna a feladat. A vége azonban szívmelengetően más lett, őszinte érdeklődés (még az iránt is, hogy hol lehet beszerezni a könyvet), beszélgetés és egy igazán jó hangulatú óra, olyan kérdésekkel is, hogy vajon az iskolában miért nem ezekkel a mesékkel próbálják bevonzani a diákokat: a huszonéves hallgatók szerint (is) sokkal könnyebb volna a befogadás és a ráhangolódás. Például emiatt is fontos ez a sorozat.

Kiss A. Kriszta: A fiú, aki mindent el akart mesélni

Húszas éveim elején egy egyetemi kurzuson vicceskedve arról beszélgettünk, hogy az olvasó és Jókai Mór kapcsolata egy emberöltő három szakaszára osztható. Kezdetben szereti a nagy mesemondó történeteit, később kicsit furán tekint arra az önmagára, aki kedvelte Jókai műveit, végül mégiscsak visszatér hozzá és ismét örömét leli bennük. 

Kiss A. Kriszta: A fiú, aki mindent el akart mesélni

Kiadói sorozat: A lány/A fiú, aki...

Naphegy Kiadó, 2025, 40 oldal

Fordította: Takács Viktória

Csillagérték: 9

Nos, azt nem tudom, hogy ez általánosságban mennyire fedheti a valóságot – bár a közhelyeknek általában szokott lenni igazságtartalma –, engem annyira megragadott ez az észrevétel, hogy tíz évvel később is ezzel kezdek egy Jókairól szóló mesekönyvbemutatást, mely Jókai Mór születésének 200. évfordulóján igazi csemegének ígérkezett.

Linda Elovitz Marshall: A lány, aki megrajzolta az álmait

Vannak idilli képek, melyek valamiképp megnyugtatnak. Lehet, hogy még sosem jártam arra, de elég az is, ha odaképzelem magam. 

Linda ELovitz Marshall: A lány, aki megrajzolta az álmait

Manó Könyvek, 2024, 32 oldal

Illusztrálta: Ilaria Urbinati

Fordította: Szabó T. Anna

Csillagérték: 10

A hagyományos angol vidék, a hatalmas zöld lankákon elterülő legelők valahogy mindig a múlt és jelen csodálatos elegyének nyugalmát sugározták számomra – tényleg úgy, hogy még sosem jártam ott, de remélem, egyszer eljuthatok oda, s megérezhetem – úgy igazán –, hogy milyen is az: megélni ezt az elegyet. 

Kertész Edina: A fiú, aki kertész akart lenni

Az egyik korábbi bejegyzésemben már írtam arról, hogy vannak történelmi személyiségek, akiknek a nevét valahogy belénk ivódva ismerjük: nem tudjuk, honnan, kitől és mikor hallottuk, egyszerűen ismerjük és kész. Még akkor is, ha nem feltétlenül tudjuk, hogy pontosan milyen területen hagyott maradandót az utókorra.

Kertész Edina: A fiú, aki kertész akart lenni

Naphegy Kiadó, 2022, 48 oldal

Illusztrálta: Kőszeghy Csilla

Csillagérték: 9

Bálint Györggyel valamivel másabb a helyzet. Mintha mindig is tudtam volna, ki ő. Nem kellett senkinek mesélnie róla, hiszen gyerekkoromban ott volt a tévében: Bálint gazda. Az idősödő bácsi, aki kertgondozásról, növényekről beszél teljes szakszerűséggel, nekem mint gyereknek is érthető nyelven. Többek között, ezért is szerettem volna a róla szóló mesével zárni az egyhónapos életrajzi mesesorozat turnét.

Tarr Ferenc: A lány, aki kutató akart lenni

Ha kitartasz, bármit elérhetsz. A Naphegy Kiadó életrajzi mesesorozatának kiválósága, hogy nem csupán olyan személyekkel ismerteti meg a fiatal olvasókat, akik egy-két évszázaddal ezelőtt tették le névjegyüket a magyar történelem valamely szegmensében, hanem olyanokkal is, akikkel akár még ma is találkozhatunk.

Tarr Ferenc: A lány, aki kutató akart lenni

Naphegy Kiadó, 2022, 48 oldal

Illusztrálta: Szabó-Nyulász Melinda

Csillagérték: 10

Ha az emberről már életében mesekönyvet írnak, szerintem hihetetlenül klassz dolog. Nem csupán a fenti szempontok miatt – jelesül, hogy az olvasó akár még figyelemmel is követheti a főhős karrierjét, vagy találkozhat vele, hanem annak szempontjából, akiről a mese szól. A lány, aki kutató akart lenni 2022-es megjelenése óta a főhősnő munkáját már Nobel-díj is koronázza. Talán ez az egyetlen példaértékű elismerés, ami hiányzik Tarr Ferenc mesekönyvéből.

Boldizsár Ildikó: A fiú, aki felfedező akart lenni

A Naphegy Kiadó Életrajzi mesesorozatában kalandozhatunk a tudományok, a kultúra, az irodalom, az orvoslás, a sport vagy éppen a kertészet világában, a sorozat soron következő történetében pedig jócskán elhagyjuk a történelmi Magyarország határait.

Boldizsár Ildikó: A fiú, aki felfedező akart lenni

Naphegy Kiadó, 2021, 48 oldal

Illusztrálta: Maros Krisztina

Csillagérték: 8

Boldizsár Ildikó mesekönyve egy olyan jelentős utazóról és felfedezőről szól, akinek a neve kikerülhetetlen, ha közterekről vagy iskolákról van szó. De ki rejtőzik a Kőrösi Csoma Sándor név mögött? A fiú, aki felfedező akart lenni ennek igyekszik utánajárni.

Kertész Edina: A lány, aki olimpiát nyert

Ha még nem volt rá példa, legyél te a példa! Ha akadályokat gördítenek eléd, győzd le őket! A nők számára a 19-20. század – s persze bizonyos tekintetben még az ezredfordulót követő időszak is – a példaállítás, a bizonyítás, a lehetetlen lehetségessé tételének nagy korszaka. Legyen szó irodalomról, zenéről, tudományról, politikáról vagy sportról, az „elsők” ezekben az években törtek utat saját álmaik beteljesítéséhez.

Kertész Edina: A lány, aki olimpiát nyert

Naphegy Kiadó, 2022, 48 oldal

Illusztrálta: Szendrey Gabriella

Csillagérték: 9

De sokkal többről van itt szó: nemcsak magukat helyezték el és írták be az adott terület történelemkönyvébe, hanem minden egyes utánuk következő – vagy éppen velük együtt tartó – nőt. Persze, a következőnek és az azt követőnek sem volt sokkal könnyebb a dolga, de minél többen követték egymást ugyanazon úton, annál inkább megerősödött és vált értékesebbé a legelső úttörő fáradságos munkája. Én valahogy így képzelem.

Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott

A Naphegy Kiadó mesés életrajzi turnéja előtt egyértelmű volt, hogy mindegyik mesekönyvről külön bejegyzésben szeretnék írni, bár a konkrét turnészervezés előtt picit elbizonytalanodtam. Vajon, mindegyik meséről – és annak hőséről – fogok tudni érdemben is írni?

Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott

Naphegy Kiadó, 2020, 48 oldal

Illusztrálta: Bertóthy Ágnes

Csillagérték: 10

Főleg azoknak a történeteknek a kapcsán merült ez fel bennem, akiknek központi figurái valamilyen oknál fogva az eddigiekben az én reflektorfényemből kiestek. Persze, a nevüket és részben a tevékenykedésüket is ismerem, de például Kós Károly rendkívül sokrétű munkájáról, tudásáról és műveltségéről talán ennyire behatóan nem találkoztam, mint amennyire A fiú, aki Varjúvárról álmodott mentén végül picit tüzetesebben utánajártam.

Kertész Edina: A lány, aki szavakkal varázsolt

Régi tervem és vágyam teljesül ebben a hónapban gyerekkönyv-fronton. A Naphegy Kiadó gondozásában megjelent (és részemről további folytatásokra váró) mesekönyv-sorozata az óvodás-kisiskolás korosztálynak mutatja be történelmünk kiemelkedő alakjainak életét, mesés-illusztrált formában. 

Kertész Edina: A lány, aki szavakkal varázsolt

Naphegy Kiadó, 2020, 48 oldal

Illusztrálta: Takács Viktória

Csillagérték: 9

Az első kötetet, mely Hugonnai Vilmát emelte fókuszba, még a megjelenés évében volt szerencsém olvasni (és azóta a tanulmányaim, részben pedig a kutatásaim során is hasznosítani tudtam), s írtam is róla. A projekt, hogy a sorozat többi részével is megismerkedjek tehát lényegében azóta lógott a levegőben. Nagy öröm számomra, hogy a blogturnés lányokkal egy nagyszabású turné keretén belül szemlézhetem a kiadványokat. Szám szerint hatot, Szabó Magdával kezdve a sort.