Pástra az álmokért!

Ha még nem volt rá példa, legyél te a példa! Ha akadályokat gördítenek eléd, győzd le őket! A nők számára a 19-20. század – s persze bizonyos tekintetben még az ezredfordulót követő időszak is – a példaállítás, a bizonyítás, a lehetetlen lehetségessé tételének nagy korszaka. Legyen szó irodalomról, zenéről, tudományról, politikáról vagy sportról, az „elsők” ezekben az években törtek utat saját álmaik beteljesítéséhez.

Kertész Edina: A lány, aki olimpiát nyert

Naphegy Kiadó, 2022, 48 oldal

Illusztrálta: Szendrey Gabriella

Csillagérték: 9

De sokkal többről van itt szó: nemcsak magukat helyezték el és írták be az adott terület történelemkönyvébe, hanem minden egyes utánuk következő – vagy éppen velük együtt tartó – nőt. Persze, a következőnek és az azt követőnek sem volt sokkal könnyebb a dolga, de minél többen követték egymást ugyanazon úton, annál inkább megerősödött és vált értékesebbé a legelső úttörő fáradságos munkája. Én valahogy így képzelem.

Elek Ilona nevével már korábban találkoztam, ami annak köszönhető, hogy nagyon szeretem a korábbi olimpiai bajnokokról szóló dokumentumfilmeket vagy összeállításokat, melyekkel főként egy olimpiai évben viszonylag könnyű összetalálkozni. Mindig lenyűgöznek a korabeli felvételek és a visszaemlékezések. S persze az, hogy mely sportolók neve – és miért – marad fenn az utókor számára. Néhány éve az egyik kurzusomon a példaképek szerepéről beszélgettünk: mitől emelkedik valaki példaképpé, és egyáltalán kiből lehet példakép? Mit tartunk sikernek? Néhányan sportolókat említettek, akik lehetetlen életkörülmények közül törtek egészen magasra – vagy a legmagasabbra. Mindegyikükben közös volt, hogy nem csupán a hivatásukban, de emberileg is olyan értéket képviseltek, melyet még az ellenfeleik is megsüvegeltek. Elek Ilona egy olyan időszakban vált sikeres tőrvívóvá, mely több szempontból is különös kitartást igényelt: egy olyan útra tévedt, melyen nő korábban nem járt hazánkban – egy olyan korszakban, mely származása miatt szintén gátakat emelt előtte. De ne szaladjunk ennyire előre!

Elek Ilona és Margit a korszakban szokásos neveltetésben részesültek. Zongoraleckéket vettek, szorgalmasan tanultak, hogy szüleik büszkék legyenek rájuk. Egy alkalommal azonban a pást közelében találták magukat, s Ilona beleszeretett a tőrvívásba. Zongoraóra helyett a nővérek ezt követően titokban edzésre jártak. A titkok bizonyos velejárója azonban, hogy egy idő után lelepleződnek, így kiderült a lányok turpissága is. Ugyan apjuk kezdetben el akarta tiltani őket a sporttól, edzői közbenjárásra – mely szerint Ilona talán jó zongorista lehetne, vívásban azonban egészen bizonyosan egyedülálló tehetség –, végül meggondolta magát, s – ahogy lenni szokott – a legnagyobb támogatójává vált lányainak. Kertész Edina meséje a szokott precizitással, érthető formában járja körbe Elek Ilona élettörténetét, bemutatva az első magyar olimpiai aranyérmes sportoló különösen kacskaringós életútját a sport világában.

A történetvezetés érthető és jól követhető, mindössze két kritikai észrevételem volna ezzel kapcsolatban. Az egyik az időbeliség kérdése, melyhez érdemes lett volna több támpontot is adni a mesében (persze, tudom, hogy manapság könnyedén utánajárhatunk világbajnokságok dátumának, és az olimpiák is belőhetőek a helyszín alapján…). A másik pedig szerintem egy visszatérő eleme a szerző meséinek. Legalábbis A lány, aki orvos akart lenni kapcsán is volt egy benyomásom, hogy az elbeszélő olykor átsiklik komolyabb hangvételű kérdéseken. Hugonnai Vilma esetében ez számomra az anyaság kérdése volt, Elek Ilonánál pedig a zsidó származás. Persze, nem gondolom, hogy egész töri órát kellene tartani egy kisiskolásokat célzó mesekönyvben, viszont ezen érzékeny kérdések kapcsán bennem mindkét mese esetében maradt egy kis hiányérzet. Mindettől függetlenül, A lány, aki olimpiát nyert fantasztikus, példaértékű történet, méltó emléket állít Elek Ilonának és egyértelműen helye van a sorozatban. Szendrey Gabriella illusztrációi főként a mese elején varázsoltak el, a kis Csibi ábrázolása nagyon cuki. A kötet szuper lezárása, hogy az utolsó duplaoldalon az elmúlt csaknem kilencven év összes női olimpiai bajnoka helyet kapott.

Blogturné Klub

A Naphegy Kiadó kínálatában jelent meg az Életrajzi mesekönyv sorozat, amelynek célja, hogy a méltán híres és ismert hazai személyek életét közelebb hozza gyermekeinkhez. Ezen a turnén most a sorozatban megjelent kötetek közül hetet mutatunk be nektek. Tartsatok velünk, ismerjük meg Szabó Magda, Elek Ilona, Karikó Katalin, Kőrösi Csoma Sándor, Bálint György, Hugonnai Vilma és Kós Károly életét, ha pedig nektek kedvez a szerencse, meg is nyerhetitek az egyik mesekönyvet.

A turné állomásai

02.15. Csak olvass!

(A lány aki….)

02.16. Szembetűnő

(A lány, aki szavakkal varázsolt)

02.17. Könyv és más

(A lány aki….)

02.18. Szembetűnő

(A fiú, aki varjúvárról álmodott)

02.19. Csak olvass!

(A fiú, aki….)

02.20. Könyv és más

(A fiú, aki….)

02.21. Szembetűnő

(A lány, aki olimpiát nyert)

02.22. Veronika's Reader Feeder

02.23. Szembetűnő

(A fiú, aki felfedező akart lenni)

02.24. Hagyjatok! Olvasok!

02.25. Szembetűnő

(A lány, aki kutató akart lenni)

02.26. Szembetűnő

(A fiú, aki kertész akart lenni)

Nyereményjáték

Mostani játékunkban a sorozatban is szereplő, híres magyar emberekre koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

Ki a tibeti-angol szótár megalkotója?

a Rafflecopter giveaway