Kertész Edina: Magda menekülése

Sok évvel ezelőtt egy elsőkönyves szerző magánkiadásban jelentette meg elvesztéstörténetét. Egy olyan személyről, aki mindig közel állt hozzá, meghatározója volt a mindennapjainak. Egyértelműen érzékelhető volt, hogy a szerző a traumáit írja ki magából, terápiás kötet. Nem irodalmi. Ugyancsak hasonló megkeresés érkezett egy volt hallgatómtól, aki egyelőre valóban csak magának írta le azokat a tapasztalatait, melyek nehézséget okoztak számára. 

Kertész Edina: Magda menekülése

Athenaeum, 2025, 320 oldal

Csillagérték: 6

Lelkesen küldte az írásait, miközben egyre inkább azt éreztem, nem pedagógusként vagy bloggerként olvasom a sorait, hanem praxis nélküli pszichológusként. Ezeket a helyzeteket amiatt tartottam fontosnak, mert minden alkalommal nehézséget okoz – a mai napig is, hogyha olyan könyvről kell írnom, melyek elsősorban terápiás jellegűek, s – szerintem, az én aktuális lelkiállapotomhoz és befogadókészségemhez mérten – nem feltétlenül tudnak (annyit) adni az olvasónak (mint amennyi az írói szándék lehetett).

Kertész Edina: A fotográfuslány

Kalandok az 1910-es évek Budapestjén. Kertész Edina meséi nem ismeretlenek előttem, hiszen A lány, aki…./A fiú, aki… sorozatban több mesekönyvét is olvastam. Megkedveltem ezeket a kiadványokat, a mesékkel és az illusztrációkkal együtt, mert egyrészt méltó emléket állítanak a főhősüknek, másrészt kiváló példaként szolgálhatnak a gyerekek számára.

Kertész Edina: A fotográfuslány

Manó Könyvek, 2024, 224 oldal

Csillagérték: 9

A fotográfuslányt tehát egyrészt azért vártam különös izgatottsággal, mert kíváncsi voltam, hogy a szerző egy terjedelmesebb ifjúsági regényben miként működik, másfelől pedig a Manó Könyvek Új Kedvencek sorozata szintén különleges helyet foglal el a szívemben. Egyszerűen odavagyok azért, hogy a kiadó egy ilyen klassz sorozatban enged teret egy, az ifjúsági irodalomból szerintem nagyon is hiányzó láncszemnek, az ifjúsági történelmi kalandregényeknek...

Kertész Edina: A fiú, aki kertész akart lenni

Az egyik korábbi bejegyzésemben már írtam arról, hogy vannak történelmi személyiségek, akiknek a nevét valahogy belénk ivódva ismerjük: nem tudjuk, honnan, kitől és mikor hallottuk, egyszerűen ismerjük és kész. Még akkor is, ha nem feltétlenül tudjuk, hogy pontosan milyen területen hagyott maradandót az utókorra.

Kertész Edina: A fiú, aki kertész akart lenni

Naphegy Kiadó, 2022, 48 oldal

Illusztrálta: Kőszeghy Csilla

Csillagérték: 9

Bálint Györggyel valamivel másabb a helyzet. Mintha mindig is tudtam volna, ki ő. Nem kellett senkinek mesélnie róla, hiszen gyerekkoromban ott volt a tévében: Bálint gazda. Az idősödő bácsi, aki kertgondozásról, növényekről beszél teljes szakszerűséggel, nekem mint gyereknek is érthető nyelven. Többek között, ezért is szerettem volna a róla szóló mesével zárni az egyhónapos életrajzi mesesorozat turnét.

Kertész Edina: A lány, aki olimpiát nyert

Ha még nem volt rá példa, legyél te a példa! Ha akadályokat gördítenek eléd, győzd le őket! A nők számára a 19-20. század – s persze bizonyos tekintetben még az ezredfordulót követő időszak is – a példaállítás, a bizonyítás, a lehetetlen lehetségessé tételének nagy korszaka. Legyen szó irodalomról, zenéről, tudományról, politikáról vagy sportról, az „elsők” ezekben az években törtek utat saját álmaik beteljesítéséhez.

Kertész Edina: A lány, aki olimpiát nyert

Naphegy Kiadó, 2022, 48 oldal

Illusztrálta: Szendrey Gabriella

Csillagérték: 9

De sokkal többről van itt szó: nemcsak magukat helyezték el és írták be az adott terület történelemkönyvébe, hanem minden egyes utánuk következő – vagy éppen velük együtt tartó – nőt. Persze, a következőnek és az azt követőnek sem volt sokkal könnyebb a dolga, de minél többen követték egymást ugyanazon úton, annál inkább megerősödött és vált értékesebbé a legelső úttörő fáradságos munkája. Én valahogy így képzelem.

Kertész Edina: A lány, aki szavakkal varázsolt

Régi tervem és vágyam teljesül ebben a hónapban gyerekkönyv-fronton. A Naphegy Kiadó gondozásában megjelent (és részemről további folytatásokra váró) mesekönyv-sorozata az óvodás-kisiskolás korosztálynak mutatja be történelmünk kiemelkedő alakjainak életét, mesés-illusztrált formában. 

Kertész Edina: A lány, aki szavakkal varázsolt

Naphegy Kiadó, 2020, 48 oldal

Illusztrálta: Takács Viktória

Csillagérték: 9

Az első kötetet, mely Hugonnai Vilmát emelte fókuszba, még a megjelenés évében volt szerencsém olvasni (és azóta a tanulmányaim, részben pedig a kutatásaim során is hasznosítani tudtam), s írtam is róla. A projekt, hogy a sorozat többi részével is megismerkedjek tehát lényegében azóta lógott a levegőben. Nagy öröm számomra, hogy a blogturnés lányokkal egy nagyszabású turné keretén belül szemlézhetem a kiadványokat. Szám szerint hatot, Szabó Magdával kezdve a sort.

Kertész Edina: A lány, aki orvos akart lenni

A Naphegy Kiadó gondozásában jelent meg nemrégiben Kertész Edina mesekönyve. A lány, aki orvos akart lenni az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma történetét mutatja be a gyermekeknek, Maros Krisztina csodálatos illusztrációival. Mivel Vilma doktorasszony útja és elhivatottsága a számomra egyik leginspirálóbb a 19. század női úttörői közül, külön öröm számomra, hogy a Kossuth Kiadói Csoport és a Szembetűnő kapcsolatát ezzel a bejegyzéssel kezdhetem.

Kertész Edina: A lány, aki orvos akart lenni

Megjelenés: 2018.

Kiadó: Naphegy Kiadó

Illusztrálta: Maros Krisztina

Téma, műfaj: mese

Megrendelhető: ITT

Terjedelem: 48 oldal

Csillagérték: 9

Fülszöveg:

Hugonnai Vilma a lenyűgöző kitartás szimbóluma. Olyan korban született, amikor a nők még nem járhattak egyetemre. Más volt, mint a többi lány: mindenképpen tanulni szeretett volna, hogy orvos lehessen. Zürichben megszerezte az orvosi diplomát, ezt azonban Magyarországon nem használhatta. Csak ötvenéves korára sikerült elérnie, hogy a magyar egyetem orvosi karán is levizsgázhasson.