Jane Riordan: Volt egyszer egy mackó

Mindig megvan az előnye és a hátránya is, ha rövid időn belül szeretnénk egy életmű több darabja, teljesen azonos műfaj vagy téma mentén összeállítani az olvasmánylistánkat. Nem a nagy Micimackó-turné volt e tekintetben az első ilyen vállalkozásom (s gyorsan hozzáteszem: nem is az utolsó), s tulajdonképpen valahogy szeretem is, ahogy a turnéval haladva megedződöm.

Jane Riordan: Mesék a Százholdas Pagonyból

Móra Könyvkiadó, 2022, 128 oldal

Fordította: Szlukovényi Katalin

Illusztrálta: Mark Burgess

Csillagérték: 9

Magasról indultam, hiszen az eredeti művel, A.A. Milne meseregényével kezdtem a sort, ami után egy gyengébb folytatás és egy mélyrepülés következett, hogy aztán Jane Riordan két mesekönyvével zárjak. A sorrendet általában ad hoc állítom össze, de most – azt hiszem – kifejezetten szerencsésen állítottam össze. S igen, megint: megint lelőttem a bejegyzés poénját.

Edith Wharton: Az ártatlanság kora

Vannak időszakok, mikor kissé eltávolodom a klasszikus irodalomtól, de mikor ismét kezem ügyébe kerül egy ilyen történet, mindig melengető, hazatérős érzésem van. Persze, olykor ezt az érzést is szokni kell, különösen akkor, ha amerikai vizekre evezek. Számomra legalábbis még mindig kicsit idegenül hat a 19-20. századi tengerentúli irodalom. Edith Wharton regényének élvezeti értékét azonban egy nagyon is modern elgondolás növelte.

Edith Wharton: Az ártatlanság kora

Athenaeum, 2022 (1920), 624 oldal

Fordította: Kiss Marianne

Csillagérték: 7

A szerzőtől egyébként nem ez volt az első olvasmányom, csaknem tizenkét éve A szerelem nyara volt az első – és azóta utolsó – története, mellyel megismerkedtem. Magára az elbeszélésre ennyi idő távlatából már nem emlékszem kristálytisztán, viszont az akkori rövidke értékelésem és a már említett, modern „élményeim” nyomán egyértelműen Az ártatlanság korára esett a választásom az Athenaeum Érzelmes klasszikusok sorozatából.

Fekete István: Vuk

Fekete István a magyar irodalom egyik megkerülhetetlen alakja, művei közül több, mint ötven éve több is szerepel a kötelező olvasmányok listáján – ami gyakorlatilag garantálja, hogy több generáció is fel tudjon idézni néhány jelenetet, szereplőt vagy beszédes állatnevet a műveiből. 

Fekete István: Vuk

Móra Könyvkiadó, 2022, 118 oldal

Illusztrálta: Balogh Péter

Csillagérték: 8

S ha még valaki oly „szemfüles” is, hogy egy könyvét se olvasta soha, a Vuk talán olyan egyetemes rajzfilm, melyet aztán tényleg senki emberfia ki nem tud kerülni. A fürge róka lábak idestova 44 éve csengnek ismerősen füleinknek, noha maga a történet sokkal korábbra, 1965-re tekint vissza. Már, ami az első kiadást illeti, ugyanis a kis róka története már 1940-ben napvilágot látott.

Őszi böngésző, Éjszakai böngésző és Budapesti böngésző Brúnóval

A Móra Könyvkiadó legapróbbaknak szóló könyvei blogturnéjának apropóján mindenképpen szerettem volna egy olyan állomást, melynek során a kiadó böngészőire vetül a fő figyelem. Annál is inkább, mert idén már három szuper darabkájára leltem ezeknek a száz és egyféle módon alkalmazható kiadványoknak. Felnőttként is nagy élmény volt számomra a Pierre, a labirintusnyomozó első három részének megismerése és végigböngészése, a mostani választásaimmal azonban azt gondoltam, hogy – bár előbbi is kiváló választás lehet – inkább az egészen fiatal könyvforgatóknak lehet izgalmas játék.

Kányádi Sándor: Világgá ment a nyár

Mesékkel az évszakok körül. Világgá ment a nyár. Nyár elején, az igazi kánikulai napok küszöbén eljátszadozni a gondolattal, mi lenne, ha világgá menne a nyár, egészen üdítő. Ebből kitalálhattátok: nem vagyok az a kifejezetten nyárias típus. Nálam a nyár kimerül a szobahőmérsékletben, 25 fok felett pedig minden kánikula. Nagyjából. De itt most nem erről lesz szó.

Kányádi Sándor: Világgá ment a nyár

Móra Könyvkiadó, 2022, 80 oldal

Illusztrálta: Bogdán Viktória

Csillagérték: 8

A nagy Kányádi-blogturné alkalmával megismerkedtem egy világlátott egérke mindenféle küzdelmeket érintő mindennapjaival, majd egy mesecsokor által bepillantást nyerhettem Kányádi Sándor rövidebb állatmeséinek birodalmában. A négy könyv felén túl végül megérkezett harmadikként a Világgá ment a nyár…

Kányádi Sándor: Az okos kos

Hogy a káposzta is megmaradjon. A Kányádi-turné második állomásaként egy egészen vicces borítóra böktem a kis pakkomban – s persze tudjuk jól, egy mesekönyv esetében ennek is nagyon fontos szerepe lehet. Mármint az illusztrációnak és a megjelenésnek. Az okos kos meséihez Tuza Edit készítette az illusztrációkat.

Kányádi Sándor: Az okos kos

Móra Könyvkiadó, 2022, 96 oldal

Illusztrálta: Tuza Edit

Csillagérték: 7

Az okos kos kapcsán már összehasonlítási alapom is lehetett, hiszen a Világlátott egérke kapcsán már szereztem némi rálátást a szerző mesélői mivoltjára – ó, igen, s talán ezt nem is említettem az előző bejegyzésben: ugyan néhány Kányádi-mese rémlik valahonnan nagyon régről, az életművel való ismerkedésem abszolút ehhez a turnéhoz kapcsolódik.

Kányádi Sándor: Világlátott egérke

A kisegér, aki jót remélt és mást kapott. Hogy harminchárom éves bloggerként miért lesem árgus szemekkel a mesekönyveket, a trendeket – és miért olvasok legalább annyi mesekönyvet, mint sok más műfajú és célközönségű könyvet, nehezen megfogalmazható számomra. De mi lenne, ha elfogadnánk azt a választ, így egyszerűen, hogy: mert szeretem.

Kányádi Sándor: Világlátott egérke

Móra Könyvkiadó, 2022, 72 oldal

Illusztrálta: Bogdán Viktória

Csillagérték: 7

Szeretem visszahozni az egyre távolodónak tűnő gyermekkort, szeretek eljátszadozni emlékekkel, képzetekkel és sok más szempontból is nagyon hasznosnak találom a meseolvasást, amiről talán indokolatlan lenne pont itt és most bővebben írni. A lényeg, hogy a Kányádi-turnéval most egy olyan folyamnak nézek elébe, ami egyszerre tölt el az én életemre vonatkoztatott nosztalgiával, és olyan nosztalgiával, ami azokból az évtizedekből származik, mikor még nem is éltem.

Kertész Edina: A fiú, aki kertész akart lenni

Az egyik korábbi bejegyzésemben már írtam arról, hogy vannak történelmi személyiségek, akiknek a nevét valahogy belénk ivódva ismerjük: nem tudjuk, honnan, kitől és mikor hallottuk, egyszerűen ismerjük és kész. Még akkor is, ha nem feltétlenül tudjuk, hogy pontosan milyen területen hagyott maradandót az utókorra.

Kertész Edina: A fiú, aki kertész akart lenni

Naphegy Kiadó, 2022, 48 oldal

Illusztrálta: Kőszeghy Csilla

Csillagérték: 9

Bálint Györggyel valamivel másabb a helyzet. Mintha mindig is tudtam volna, ki ő. Nem kellett senkinek mesélnie róla, hiszen gyerekkoromban ott volt a tévében: Bálint gazda. Az idősödő bácsi, aki kertgondozásról, növényekről beszél teljes szakszerűséggel, nekem mint gyereknek is érthető nyelven. Többek között, ezért is szerettem volna a róla szóló mesével zárni az egyhónapos életrajzi mesesorozat turnét.

Tarr Ferenc: A lány, aki kutató akart lenni

Ha kitartasz, bármit elérhetsz. A Naphegy Kiadó életrajzi mesesorozatának kiválósága, hogy nem csupán olyan személyekkel ismerteti meg a fiatal olvasókat, akik egy-két évszázaddal ezelőtt tették le névjegyüket a magyar történelem valamely szegmensében, hanem olyanokkal is, akikkel akár még ma is találkozhatunk.

Tarr Ferenc: A lány, aki kutató akart lenni

Naphegy Kiadó, 2022, 48 oldal

Illusztrálta: Szabó-Nyulász Melinda

Csillagérték: 10

Ha az emberről már életében mesekönyvet írnak, szerintem hihetetlenül klassz dolog. Nem csupán a fenti szempontok miatt – jelesül, hogy az olvasó akár még figyelemmel is követheti a főhős karrierjét, vagy találkozhat vele, hanem annak szempontjából, akiről a mese szól. A lány, aki kutató akart lenni 2022-es megjelenése óta a főhősnő munkáját már Nobel-díj is koronázza. Talán ez az egyetlen példaértékű elismerés, ami hiányzik Tarr Ferenc mesekönyvéből.

Kertész Edina: A lány, aki olimpiát nyert

Ha még nem volt rá példa, legyél te a példa! Ha akadályokat gördítenek eléd, győzd le őket! A nők számára a 19-20. század – s persze bizonyos tekintetben még az ezredfordulót követő időszak is – a példaállítás, a bizonyítás, a lehetetlen lehetségessé tételének nagy korszaka. Legyen szó irodalomról, zenéről, tudományról, politikáról vagy sportról, az „elsők” ezekben az években törtek utat saját álmaik beteljesítéséhez.

Kertész Edina: A lány, aki olimpiát nyert

Naphegy Kiadó, 2022, 48 oldal

Illusztrálta: Szendrey Gabriella

Csillagérték: 9

De sokkal többről van itt szó: nemcsak magukat helyezték el és írták be az adott terület történelemkönyvébe, hanem minden egyes utánuk következő – vagy éppen velük együtt tartó – nőt. Persze, a következőnek és az azt követőnek sem volt sokkal könnyebb a dolga, de minél többen követték egymást ugyanazon úton, annál inkább megerősödött és vált értékesebbé a legelső úttörő fáradságos munkája. Én valahogy így képzelem.

Illemleckék Tesz-vesz városban

Január a Tesz-vesz város sorozat hónapja volt a blogon és az olvasmánylistámon is. A Blogturné Klub bloggerei között még tavaly év végén merült fel a turné ötlete, én pedig azonnal csatlakoztam a kezdeményezéshez. Két bejegyzéssel korábban írtam arról, hogy milyen emlékeim voltak a sorozatról (ennek kapcsán is leginkább a tévés meseszériáról), így több szempontból is kíváncsi voltam, hogy igazából milyen kikapcsolódást vagy mankót nyújthat a(z eredeti) könyves változat a gyerekeknek. 

Richard Scarry: Ahogy illik

Móra Könyvkiadó, 2021, 32 oldal

Fordította: Réz András

Csillagérték: 8

A könyveket válogatva, egyrészt meglepődtem azon, hogy milyen sok része van a hazai választékban is Cicó és társai történeteinek, másrészt pedig az is meglepetés volt, hogy ilyen jól lehet ezeket tematizálni is ezeket, akár téma, akár konkrét korcsoport mentén. Az első bejegyzésben olyan könyvekről írtam, melyek univerzálisan bármikor bevethetők a kicsik körében, ha megismertetnénk őket Tesz-vesz várossal. A másodikban már specializáltan az iskolakezdés izgalma és megpróbáltatásai kerültek a középpontba.

Richard Scarry: Légy jól nevelt!

Móra Könyvkiadó, 2022, 46 oldal

Fordította: Réz András

Csillagérték: 7

Az utolsó bejegyzést pedig a gyerekek és felnőttek világát behálózó szabályok, illemszabályok köré fontam, melyhez két könyvet választottam. Az Ahogy illik a Tesz-vesz város illemkönyveként aposztrofált mesekönyv, a Légy jól nevelt! pedig – az eddig megismert formuláktól kissé eltérően – járja körül a társadalmi viselkedés mibenlétét a mindennapokban.

Iskolakezdés Tesz-vesz városban

Az iskolakezdés az egyik legizgalmasabb időszaka a gyerekkornak – persze, melyik korszak nem az? Mindenesetre, az óvoda és iskola közötti átmenet nem véletlenül foglalkoztatja a szülők, a gyerekek és a neveléskutatók sokaságát. Ez az a váltás, melyen mindannyian átmegyünk, éppen ezért van kiemelt jelentősége.

Richard Scarry: Tesz-vesz város iskolája

Sorozat: Tesz-vesz város
Móra Könyvkiadó, 2020, 64 oldal
Fordította: Réz András
Csillagérték: 8

A napközbeni szabadabb játékokat és foglalkozásokat felváltja egy kötöttebb forma, megtanulunk írni, olvasni és számolni, s persze: figyelni egymásra, együtt dolgozni. Kialakul egy újfajta rutin, újfajta szabályok mentén, melyekhez mindenkinek szükséges alkalmazkodnia. Mindez azonban – szerintem legalábbis – nem kell, hogy kedvét szegje a hétéveseknek. Az iskola hasonlóképp lehet kalandos, mint a korábbi évek. Mindehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő szülői-nevelői felkészítés és magatartás.

Richard Scarry: Tesz-vesz város A-tól Z-ig

Sorozat: Tesz-vesz város

Móra Könyvkiadó, 2022, 136 oldal

Fordította: Réz András

Csillagérték: 8

Az átmenetre való felkészítésben nagyon sokat segíthet a gyerekkel való beszélgetés és foglalkozás, és akár az olyan kiadványok forgatása, melyek játékosan mutatják be az iskola világát és a tanulás, az új ismeretek és képesség elsajátításának örömét. Szerencsére, Tesz-vesz város lakói is találkoztak az iskolakezdés és az iskolára hangolódás kihívásaival, így a nagy Tesz-vesz város turné második állomásán a Tesz-vesz város iskolája és a Tesz-vesz város A-tól Z-ig könyveket mutatom be nektek.