David Walliams: Gengszter Nagyi újra lecsap

Messziről indulok, de megérkezem, megígérem. A napokban – talán a hazai rendezésű atlétikai világbajnokság, vagy a jövőre esedékes párizsi olimpia miatt – azon lamentáltam, hogy a kedvenc olimpiai megnyitóünnepség számomra egyértelműen a 2012-es londoni volt.

David Walliams: Gengszter Nagyi újra lecsap

Sorozat: Gengszter Nagyi (2)

Kolibri Kiadó, 2023, 368 oldal

Fordította: Kövesdi Miklós Gábor

Csillagérték: 8

Az angol kultúra egyébként is közel áll hozzám, de kéremszépen, mekkora dobások voltak akkor: nehéz kiemelni, de Mr. Bean performansza talán az egyik legjobban sikerült volt, de képtelenség elmenni a Királynő bravúros megjelenése mellett is. Maga James Bond, Őfelsége titkosügynöke kíséretében érkezett meg a helyszínre. Cikáztak a gondolataim erre-arra, aztán eszembe ötlött a kérdés: mi lesz James Bonddal? Hiszen 1962 óta a szériában egyetlen személy volt örök és állandó: maga a Királynő!

Emily Nagoski, Amelia Nagoski: Elég vagy

Mikor fiatalabb voltam (sokkal fiatalabb, mondjuk úgy: gyerekkoromban) mindig azt mondtam, hogy a dolgok nem bonyolultak, mi tesszük magunknak azzá őket. Ezt még mindig tartom, csak sajnos nem tudom olyan őszinte szívvel és könnyedén véghez vinni a gyakorlatban, mint annak idején.

 

Emily Nagoski, Amelia Nagoski: Elég vagy

Libri Könyvkiadó, 2023, 176 oldal

Fordította: Sóskuthy György

Csillagérték: 8

Olybá tűnik, hogy mára jobbára a mondat második felét tudom mesteri szinten űzni, de abszolút rajta vagyok (hol igen, hol nem), hogy a túlbonyolításból fakadó stresszfaktoraimat enyhítsem (emlékszem, egy gimis kori naplómban nem jutott eszembe a stressz szó, úgy írtam körül kacskaringósan, hogy mire is gondolok). Ugyanakkor – szerintem – mindenkinek vannak olyan szakaszai, amikor megkérdőjelezi magát: elég-e, amit csinál; elég-e ő maga mint ember, mint barát, mint munkatárs, mint szülő. Emily Nagoski és Amelia Nagoski nekik, nekünk ad néhány tanácsot és mutat gyakorlatokat ahhoz, hogy magunk próbáljunk meg egyenesbe jönni önmagunkkal.

Serena Valentino: Kitör a frász!

E szemtelen lélek pokolra való? Sokunk gyerekkorának gonosztevői életéről hullik le a lepel a Manó Könyvek sorozatában. Vajon miért akar valaki más igéző hangján énekelni, miért akar a vidék legszebbje lenni, vagy miért akar pöttyös bundában grasszálni? Ezeket a kérdéseket teszi fel a Gonosztevők sorozat, bemutatva az indítékokat, s talán némiképp árnyalva is a képet.

Serena Valentino: Kitör a frász!

Sorozat: Gonosztevők (7)

Manó Könyvek, 2023, 288 oldal

Fordította: Halmai Gergely

Csillagérték: 10

Legalábbis, a Kitör a frász! esetében mindenképp. Ez volt az első olvasmányom ebből a sorozatból, és azt hiszem, igencsak jól választottam. Mi más bizonyítaná ezt jobban, mint hogy a könyv elolvasása után – fogalmam sincs, hány év után – bekapcsoltam a 101 kiskutyát, amihez egyébként egészen különleges kapocs fűz. Az első videólejátszómat 1996 karácsonyára kaptam, az első két mesekazettám pedig a 101 kiskutya és a Pocahontas volt. Azt hiszem, ezt a két mesét is pörgettem a legtöbbször a lejátszóban, egyszóval: ahogy meghallom bármelyiket is, azonnal visszaröppenek az időben.

Marta Molnar: A napraforgók titkos élete

Miatta nyílnak máig a napraforgók. A Mona Lisa mosolya című filmben van egy jelenet, mikor a reformer tanárnő, Miss Watson felmutatja van Gogh festményét. Nem az eredetit, hanem egy olyan másolatot, melyet akárki kifesthet számok alapján (milyen érdekes, hogy húsz évvel a film bemutatása után a számok szerinti festegetés ismét virágkorát éli). 

Marta Molnar: A napraforgók titkos élete

Libri Könyvkiadó, 2023, 396 oldal

Fordította: Hoppán Eszter

Csillagérték: 9

A film vége felé az ugyanezen analógián való virágfestés mintegy a diákok és a tanárnő megbékélését is illusztrálja. Van Gogh népszerűségét is hivatott jelezni számomra ez a jelenet. A művészet mindenkié – de vajon bő száz évvel a holland festőművész halála után elgondolkodunk-e a napraforgós festményeket pásztázva, hogy ezek milyen könnyen válhattak volna az enyészetté, hiszen a kortársak nem becsülték (fel) a 19. század furcsa figurájának alkotásait? S tudjuk-e, hogy kinek köszönhetjük mégis, hogy ezeket a jelentős festményeket napjaink múzeumainak ékköveként tartjuk számon?

Mikki Brammer: Minden, amit megbántam

Ha másképp éltél volna eddig, lehetnél-e az, aki vagy? Meglepetésszerű egymásra találás. Ezt jelenti számomra Mikki Brammer könyve. Már nem emlékszem, mi fogott meg annyira a könyvben, hogy beválogassam a nyári olvasmányok közé, de az az igazság: telitalálat volt!

 Mikki Brammer: Minden, amit megbántam

Helikon Kiadó, 2023, 392 oldal

Fordította: Szabó Olimpia

Csillagérték: 10

A Minden, amit megbántam gyakorlatilag minden kis eszenciát tartalmazott számomra, ami egy kikapcsolódós, de mégis átgondolós, elvonatkoztatós, de mégis magamra ismerős történethez szükséges. Megpróbálom röviden összefoglalni, de – szokásomhoz híven – némi elkalandozásra is számíthattok.

Bernard Pascuito: Romy Schneider utolsó élete

Ha Romy Schneiderre gondolok, a nagyszüleim jutnak eszembe. Pontosabban szólva, a tévéjük alatti polc, melyen – az utóbbi évtizedekben már – DVD-n sorakoztak a Sissi-filmek. Meg azok az emlékmorzsák, melyek arról tanúskodnak, hogy „nincs karácsony Sissi nélkül”. Bár, hogy őszinte legyek, egyáltalán nem emlékszem, hogy valaha is leültem volna, hogy no, akkor most megnézem A magyarok királynéját. 

Bernard Pascuito: Romy Schneider utolsó élete

Helikon Kiadó, 2023, 248 oldal

Fordította: N. Kiss Zsuzsa

Csillagérték: 6

Karácsonykor sem. Izgalmasan működik a gyermeki emlékezet. A lényeg talán mindebből az, hogy Romy Schneider és Sissi valahogy beleivódott az emlékezetünkbe. Azt hiszem, nem sok generáció az, melynek a színésznő nevének említésekor ne az ikonikus Sissi-filmek jutnának először eszébe. Az idősek – vagy épp az 1950-1970-es évek filmvilágának kedvelői és ismerői – persze biztosan sokkal több klasszikust tudnának felidézni pályafutásából, de sejtésem szerint nekik is az első helyen, vagy azok valamelyikén szerepelne az ’50-es évek második felének trilógiája.

Guillaume Musso: Mi lesz velem nélküled?

Mi lesz velem nélküled? A harmadik olvasmányom Guillaume Mussótól – noha tény, hogy az első kettőt (Az angyal hív és a Holnap) már több éve olvastam, s leginkább az az élmény maradt meg belőlük, hogy szeretem a francia szerző történeteit (apropó, ősszel igyekszem a két korábbi történetről szóló bejegyzést is átpakolni ide, abszolút megéri). 

Guillaume Musso: Mi lesz velem nélküled?

Park Könyvkiadó, 2023, 328 oldal

Fordította: Domonkos Eszter

Csillagérték: 8

Ebből kiindulva egyértelmű volt, hogy az új külsőben pompázó friss megjelenéssel is szeretnék megismerkedni – s visszarázódni egy elfelejtett világba. Bár őszintén szólva, a Mi lesz velem nélküled? második fejezetének magasságában már tűpontosan emlékeztem, miért is kedveltem meg Musso elbeszéléseit. A történet végén pedig már azt kezdtem el szemezgetni, hogy melyik legyen a következő olvasmányom tőle. De ne szaladjunk ennyire előre!

Jessa Maxwell: Aranykanál

Jessa Maxwell regényével elérkeztünk a nyári 21. Század Kiadós kis pakkom utolsó darabjához – ráadásul, az egyik kedvencemhez. A realityk világa – legyenek azok bármilyen jellegűek vagy témájúak – nem igazán állnak hozzám közel. Mármint: vannak persze olyanok, amiket szívesen követek. 

Jessa Maxwell: Aranykanál

21. Század Kiadó, 2023, 352 oldal

Fordította: Gömöri Péter

Csillagérték: 9

Ezek általában a tehetségkutató műsorok, melyeket minden évben azzal a biztos felütéssel kezdek el nézni, hogy az egyre rövidülő műsorfolyam végére már nem fogom felidézni az első kieső nevét (pár hét múlva pedig nagy eséllyel a győztesét sem), tehát ennek megfelelő polcon is kezelem ezeket. És most jön a csavar: a szakács, cukrász vagy bármilyen főzős valóságshow-k közül pedig egész biztos vagyok benne, hogy még egyet sem láttam egy-egy résznél bővebb formában. Mi a túróért választottam hát az Aranykanalat az olvasmánylistámra? Nos, pont ezért.

Kate Atkinson: A léhaság szentélyei

Újabb gyöngyszem a 21. Század Kiadó Kult Könyvek sorozatából, mellyel megismerkedhettem ezen a nyáron – bár olvasási sorrendet tekintve A léhaság szentélyeit olvastam utoljára. Kate Atkinson regénye az 1920-as évek második felének Londonjába kalauzolja olvasóját – azonban nem a Belgrávia csodálatos lakjai és azok lakosai között találjuk magunkat.

Kate Atkinson: A léhaság szentélyei

21. Század Kiadó, 2023, 446 oldal

Fordította: Borbély Judit Bernadett

Csillagérték: 5

Az 1920-as évek és konkrétan a két világháború közötti időszak a nagy háború utáni felocsúdás, a talpraállás, az egyéni és nemzeti traumák feldolgozásának évtizedei. Talán ez az egyik olyan korszaka a történelemnek, amikor gyakorlatilag mínuszból indulva kezdtek el sorakozni a kilábalási lehetőségek (ha nem is oly szabadon és nem mindenütt). 

Jessamine Chan: Jó anyák iskolája

Ezen a nyáron több 21. Század Kiadó által gondozott történettel ismerkedtem meg a Kult Könyvek sorozat tagjai közül. Nem fogok kertelni, olykor azért elgondolkodtam, hogy sikerült ennyire mellényúlni, aztán – ahogy lenni szokott – néhány történet elkezdett érlelődni, beakadni egy-két gondolat, és rájöttem, hogy azért annyira rossz döntéseket mégsem hoztam. A kolostor után a második kötet A jó anyák iskolája volt. 

Jessamine Chan: Jó anyák iskolája

21. Század Kiadó, 2023, 368 oldal

Fordította: Török Gábor

Csillagérték: 7

Azt gondoltam, ez lesz mind közül a kedvencem, de végül nem így lett…pedig egy nagyon jól megírt történetről van szó. De mi hibádzott mégis? Hibádzott-e egyáltalán? A Jó anyák iskolája egy egészen triviális, hétköznapi problémából indul ki: a szülői gondviselésből, a szülői – és főként az anyai – magatartásformából. Nem újkeletű elképzelés, hogy egy nőnek a gyereke születése után megszűnik az élete, s magát – és minden egyebet – hátrahagyva csak a gyermeke jólléte létezhet számára. 

Cathy Rentzenbrink: Hogyan írjunk memoárt

Magunkkal megismerkedni csodálatos, és folyton újabb és újabb izgalmakat rejtő utazás. Visszagondolni a velünk történtekre, meglátni a logikát – de legalábbis utólag értelmet adni még a kellemetlen vagy az aktuálisan teljesen szürreálisnak ható szituációknak is, számomra valahogy mindig felszabadító.

Cathy Rentzenbrink: Hogyan írjunk memoárt

Libri Könyvkiadó, 2023, 244 oldal

Fordította: Mesterházi Mónika

Csillagérték: 8

Különösen az, ha van olyan „fórum”, ahol a mindenkori meglátásainkat, érzéseinket lehetőségünk van nem csupán az emlékeink alapján felrajzolni, hanem mondjuk visszaolvasni azokat. Többek között ezért is lehet hasznos a naplóírás, de ide sorolhatjuk a memoárokat is. A napló és a memoár némiképp különböző műfajok, de a mostani bejegyzésben nem ezek szisztematikus megkülönböztetését tűztem ki célul, mert alapvetően nem a kutató énem bökött rá Cathy Rentzenbrink kötetére, hanem a naplóíró. Persze – nem titok – egy kicsit az is érdekelt, hogy a 2020-as évek tanácsadó/ismeretterjesztő könyvei miként vélekednek és milyen útmutatókkal szolgálnak azok számára, akik életük valamely szegmensét szeretnék papírra vetni.

Katy Hays: A kolostor

Katy Hays könyvét nagyon amatőr módon választottam, hiszen elsősorban a lebilincselő borító édesgetett magához – no, nem mintha ne fordult volna elő ilyesmi velem, ugyanakkor a fülszövegre ugorva sem igazán szűnt meg a lelkesedésem a kötet iránt. 

Katy Hays: A kolostor

21. Század Kiadó, 2023, 332 oldal

Fordította: Novák Gábor

Csillagérték: 9

Noha, a középkor és a reneszánsz talán nem a két hozzám legközelebb álló történelmi korszak (bár az utóbbi szegről-végről talán mégis), a művészettörténet és a rejtélyek azért mégiscsak vonzanak, a kutatásról és a tudományos pályáról nem is beszélve. Tulajdonképpen ezek azok a tényezők, melyek miatt végigolvastam A kolostort.

Miklya-Luzsányi Mónika: Petőfi, a sztár

Így legyél reformkori celeb - vagy sztár? Petőfi Sándor születése 200. évfordulójának évében elérkezettnek láttam az időt, hogy végre barátságot kössek a költővel. 2023 az az év, melynek során számtalan műfaj, tudományterület, programsorozat világítja meg Petőfi életének, korának és természetesen költészetének, irodalmi munkásságának mindenféle szegmensét. 

Miklya-Luzsányi Mónika: Petőfi, a sztár

Móra Könyvkiadó, 2023, 80 oldal

Illusztrálta: Oravecz Gergely

Csillagérték: 8

Mikor lenne tehát alkalmasabb, hogy felülírjam – de legalábbis átértékeljem – magamban mindazt, amit a köz- és felsőoktatás oly sikeresen tévútra (?) vitt bennem vele kapcsolatban?! A könnyedebb vizeken kezdem az úszkálást, hiszen a művekkel, s némiképp a tudományos megközelítéssel már részben megismerkedtem. S egyébként is: mi más lenne klasszabb, mint egy rajongói kézikönyv biztos ölelésében barátkozni?

A.J. Pearce: Kedves Mrs. Bird!

A félreértések néha egészen remek történetet képesek alkotni. A kulcslyukokon keresztül pedig gyakorta többet látunk, mint sejteni vélnénk. Azt hiszem, ezt a két magmondatot fogalmaznám meg a Kedves Mrs. Bird! olvasását követően – amit persze a következőkben kicsit részletesebben is kifejtek. 

A.J. Pearce: Kedves Mrs. Bird!

Alexandra Kiadó, 2023, 384 oldal

Fordította: Kiss Viktória

Csillagérték: 8

A II. világháború Nagy-Britanniájában játszódó regény megmagyarázhatatlan okból sejtette velem azt, hogy meg kell vele ismerkednem. Oké, persze…a történelmi körítés, a női főszereplő és az újságírás is egyfajta mágnest jelentettek – bár igazából, mire végre sort tudtam keríteni a történetre, nem nagyon emlékeztem a pár hónappal azelőtt olvasott fülszövegre, úgyhogy derengőn egyfajta kémregényre számítottam.