Katy
Hays könyvét nagyon amatőr módon választottam, hiszen elsősorban a lebilincselő
borító édesgetett magához – no, nem mintha ne fordult volna elő ilyesmi velem,
ugyanakkor a fülszövegre ugorva sem igazán szűnt meg a lelkesedésem a kötet
iránt.
Katy Hays: A kolostor
Fordította: Novák Gábor
Csillagérték: 7
Noha,
a középkor és a reneszánsz talán nem a két hozzám legközelebb álló történelmi
korszak (bár az utóbbi szegről-végről talán mégis), a művészettörténet és a
rejtélyek azért mégiscsak vonzanak, a kutatásról és a tudományos pályáról nem
is beszélve. Tulajdonképpen ezek azok a tényezők, melyek miatt végigolvastam A
kolostort.
Bizony,
maga a cselekményfolyam nem igazán kötött le – a szövevények hálója nem sok
újat tartogatott. Az alapsztori kissé kiszámítható, a többletet egyértelműen a
szerző bennfentessége nyújtja – bár azt nem igazán látom át, hogy az
átlagolvasó számára is annyira átjön-e ez a bennfentesség. Bízom benne. De erre
majd egy picit később részletesebben is kitérek. Tehát, az alaptörténet szerint
Ann a diplomája megszerzését követően, s még a doktori képzést megelőzően
gyakornoknak érkezik New Yorkba, a Metropolitan Múzeumba. Egy állítólagos
félreértés okán azonban úgy tűnik, hirtelenjében minden ezzel kapcsolatos
elképzelése szertefoszlik. Ann a rövid interjú során a mélységek és magasságok
hullámán sodródik, mígnem egy rejtélyes véletlennek köszönhetően – ugyan nem az
eredeti terveknek megfelelően – asszisztensi állást kap a Met második
központjában, mely a Kolostor néven ismert. Közvetlen felettesei gyanúsan
gyorsan szárnyai alá veszik, s – látszólag legalábbis – minden titokba, illetve
aktuális kutatásaikba – beavatják őt. Antihősnőnk mellett tehát két
legközelebbi munkatársa, Patrick és Rachel szerepe válik meghatározóvá, illetve
a szintén a Kolostorban dolgozó Leo karaktere is kulcsfontosságú. A kapcsolati
hálók alakulása, mely részben (vagy egészében) egybeforr egy 15. századi tarot
kártyapakli történetével azonban meglehetősen sután került papírra. A hirtelen
kialakuló barátságok és románcok egész jól hiteltelenítik a cselekményfolyamot,
és nehezen hagyják meg az olvasónak – legalábbis én így éreztem –, hogy a
történetben maradjon, hiszen minden irreálisan alakul, és Ann ebből semmit sem
realizál. Ami…alaphangon is bosszantó.
Maga
a környezet és és a körítés egyébként nagyon klassz. A Kolostor nem csupán
elnevezésében kelt középkori csendes, elvonulásérzést, hanem megjelenésében is.
Gótikus oszlopok, kőfalak, olykor sötét és eldugott folyosók, nagy kert és sok
növény. S persze maga az "eredeti" munkakör is nagyon izgalmas: egy kiállítás
megszervezése! De persze – ahogy sejthetjük is – a bonyodalmak egyáltalán nem
itt kezdődnek, a kulisszák (és a vastag kőfalak) mögött egészen más erők
dolgoznak, mely végül egy (illetve kettő) tragédiába torkollik.
Számomra
mégis úgy tűnt, hogy ez a regény egy nagy körítés. A szereplők sematikusak, s
tulajdonképpen azért cselekednek úgy, ahogy, mert pontosan ezt várjuk el tőlük.
A rejtély, a kártyapakli felderítése és az e köré szerveződő, szövevényesnek
szánt cselekményfolyam kevéssé magával ragadó, olykor ad hoc jellegűnek
éreztem. Nem elvetve, hogy ebbe a történetbe (is) azt láthatok bele, amit
akarok, viszont abból kiindulva, hogy a szerző docensként is működik, ráadásul
művészettörténészként: számomra a történet magva a kezdő kutató tudományra való
rálátása, illetve a tudomonyos lét működésmechanizmusainak, annak
mozgatórugóinak mélyebb feltárása köré szerveződik. Hays végigjárta azokat a
lépcsőfokokat, melyeket debütáló regényének hősnője épp csak megközelít. Feltehetően
kezdőként ő is ugyanúgy találkozott azokkal a klisékkel/visszahúzó erőkkel,
melyekkel Ann: nem elég piacképes, nem elég érdekes, nem elég magával ragadó,
nem elég nagyívű, nem elég izgalmas, nem elég jó a kutatási területe. A leghervasztóbb mondatok sora, melyeket egy kezdő kutató megkaphat. Ő mégis teszi a dolgát,
alázattal, a felettesnek igazat adva, a bizalmat meghálálva – nem törődve
azzal, hogy adott esetben: szimplán kihasználják (az ugye korábban lesajnált)
tudását. Sokszor gondoljuk azt, hogyha csendben és lelkiismerettel végezzük a
munkánkat, az tökéletesen elég: ez azonban nem így van, s erre a regény is
csodálatosan rávilágít. Ha nem mondod ki, ha nem hívod fel az elvégzett
munkádra a figyelmet, kisajátítja más, vagy szimplán elintézi azzal, hogy nem
csinálsz semmit. Ez egy introvertáltnak (mint a kutatók egy jelentős részének)
nem feltétlenül van benne a reflexeiben. Igen, lehet, hogy már nem (csak)
Annról és Haysről beszélek. A fenti teóriámat egyébként igencsak pontosan
alátámasztja az a morális-etikai cselekedet, melyet Ann végül a Rachellel
közösen készülő tanulmányával tesz a történet végén. Persze, lehet, hogy
mindezt csak túlgondolom – s egy szimplán közepes thrillerrel van dolgunk. Ki
tudja?
Blogturné Klub
A
21. Század Kiadó Kult Könyvek sorozatában jelent meg Katy Hays: A kolostor című
regénye, mely egy gótikus múzeum sötét titkait fedi fel. Tartsatok a Blogturné
Klub négy bloggerével, és fedezzük fel együtt, mi lapul a csodás borító alatt!
Játékunkkal most meg is nyerhetitek a könyv egy példányát a kiadó jóvoltából.
A turné állomásai
08.14.
Szembetűnő
08.16.
Readinspo
08.18.
Könyv és más
08.21.
KönyvParfé
Nyereményjáték
A
regény cselekménye a Metropolitan Múzeumhoz kapcsolódik, ezért kézenfekvő
módon, a kötethez tartozó játékban a múzeum gyűjteményével kapcsolatban
invitálunk titeket nyomozásra. Minden állomáson találtok egy-egy rövid leírást
vagy kérdést a MET-tel kapcsolatban, a helyes választ pedig írjátok a
Rafflecopter megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A feladvány:
New York mely
városnegyedében található a Metropolitan Múzeum főépülete?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése