Miatta nyílnak máig a napraforgók

A Mona Lisa mosolya című filmben van egy jelenet, mikor a reformer tanárnő, Miss Watson felmutatja van Gogh festményét. Nem az eredetit, hanem egy olyan másolatot, melyet akárki kifesthet számok alapján (milyen érdekes, hogy húsz évvel a film bemutatása után a számok szerinti festegetés ismét virágkorát éli). 

Marta Molnar: A napraforgók titkos élete

Libri Könyvkiadó, 2023, 396 oldal

Fordította: Hoppán Eszter

Csillagérték: 9

A film vége felé az ugyanezen analógián való virágfestés mintegy a diákok és a tanárnő megbékélését is illusztrálja. Van Gogh népszerűségét is hivatott jelezni számomra ez a jelenet. A művészet mindenkié – de vajon bő száz évvel a holland festőművész halála után elgondolkodunk-e a napraforgós festményeket pásztázva, hogy ezek milyen könnyen válhattak volna az enyészetté, hiszen a kortársak nem becsülték (fel) a 19. század furcsa figurájának alkotásait? S tudjuk-e, hogy kinek köszönhetjük mégis, hogy ezeket a jelentős festményeket napjaink múzeumainak ékköveként tartjuk számon?

A történelem és a történelmi emlékezet narratíváit ismerve, kevéssé meglepő, hogy egy nő minden erőn felül való kitartását kevéssé tartjuk számon, így az sem okoz különösebb meglepetést, hogy Johanna Bonger neve a tágabb közönség számára egyáltalán nem hangzik ismerősen. Pedig mennyire érdemes a történetével megismerkedni! A napraforgók titkos élete hangulatos borítójával, sokat sejtető fülszövegével és nőtörténeti kincseivel hívogatott magához, s egyáltalán nem okozott csalódást, sőt! Ha valaha is magával ragadott van Gogh művészete, ha egy pillanatra is megálltál egy festménye előtt egy múzeumban vagy egy fotót megpillantva, ha valaha is érdekelt, hogy a szomorú szemű festő a bekötött fülével milyen kanyargós és kalandos úton vált elismert, kedvelt és talán az egyik legismertebb festőjévé a 19. századi művészettörténetnek, akkor Márta Molnár könyve bizonnyal sok-sok érdekes újdonságot fog tartogatni a számodra!

„– Egy nap majd találkozol a megfelelő férfival, és férjhez mész, Jo.

– Vagy független nő leszek.

– Isten ments! Nincs ok a kétségbeesésre.”

Vincent van Gogh életéről és munkásságáról felszínes információim voltak. Nem voltam járatos a pontos élettörténetében, nem olvastam életrajzot vagy művészettörténeti áttekintést a festészetéről. Ha elém kerül egy van Gogh festmény, azért jó eséllyel meg tudom mondani, hogy az ő ecsetvonásait vélem felfedezni az alkotáson – bár minden bizonnyal akadnak, akik tudnának fogni rajtam. Azokat az alkotásokat, amelyek – valószínűleg a legismertebbek – az eddigiekben elém kerültek, nagyon kedveltem. Szeretem a kék megannyi árnyalatát, a sárgával való kontrasztját, s persze: a napraforgókat. Márta Molnár erre az analógiára, a „napraforgós tudásunkra” építve egy kalandos történelmi-kortárs, váltott szempontú regényben meséli el azt az eddigiekben minden bizonnyal sokak számára titkos életet, mellyel a holland festő munkái megmenekültek az elől, hogy egy 1800-as évekbeli tyúkólban végezzék térelválasztóként.

„A nők olyanok, mint a csatornák, kiszámíthatóak és nyugodtak, az élet támogatói. A férfiak olyanok, mint a bárkák, amelyek sok kikötőben megfordulnak, utaznak, kalandokat élnek át, és kincseket gyűjtenek. A feleségek olyanok a férjeknek, mint a csatornánk a bárkáknak. Fontosak. Az amszterdami élet elképzelhetetlen lenne csatornák nélkül.”

A napraforgók titkos élete két idősíkon halad. Az egyik szálon, napjainkban Emsley története bontakozik ki, aki egy amerikai aukciós házat vezet társaival. Annyit itt gyorsan meg is jegyeznék, hogy a kortárs szállal nem nagyon tudtam mit kezdeni, mert ugyan (ennyi spoiler talán belefér), a múlt és jelen az aukciós szálon kívül is összekapcsolódik – ráadásul egészen izgalmas módon –, napjaink kitérői egyértelműen egy kis enyhületet hoztak a történelmi szál feszített elbeszélésébe. E szempontból abszolút felüdülés volt a szerzői utószóban arról olvasni, hogy maga Molnár is érzékelte, hogy a 19. századi cselekménysor elbeszélésébe érdemes olyan kitérőket és epizódokat beiktatni, melyek egy picit könnyítenek az alaptörténeten. Ezzel maximálisan egyetértek, s bár – mint ahogy említettem is –, a kortárs fejezetekkel nem nagyon tudtam mit kezdeni, elbeszélői és befogadói szempontból is jó (technikai) megoldásnak tartom az Emsley-szálat.

„Úgy beszélsz, mint az iskolaorvos. Az olvasás hátrányosan befolyásolja a fiatal nők mentális állapotát, és melankóliát okoz. Meg volt győződve arról, hogy a romantikus regények minden rossz gyökerei. Továbbá úgy vélte, hogy a ››független gondolkodású‹‹ kifejezés egy nő esetében egyenlő azzal, hogy zavart elméjű.”

…és igen, Johanna Bonger élettörténete és főként kitartása egészen elképesztő és példaértékű. Természetesen, regényről lévén szó, sok mindenben kell hagyatkoznunk a szerző korabeli forrásokon nyugvó és az azok hiátusait kitöltő munkáján, ugyanakkor Johanna van Gogh-Bonger alakja igazán méltó kötetben jelenik meg az olvasók számára. (Amennyiben nem ismered a van Gogh testvérek történetét, és szeretnéd a könyvből megismerni, ugorj a következő bekezdésre.) Johanna Theodorus van Gogh, Vincent testvérének felesége volt, frigyükre 1889-ben került sor. A rövid házasság a kornak megfelelő miliőben indult, Theo lelkesedése testvére művészete iránt, s elköteleződése amellett, hogy munkáinak bemutatására és népszerűsítésére megfelelő körülményeket biztosít majd, hamarosan Johannára is áthagyományozódott. Illetve, részben a tragikus körülmények és a lelkiismeret is ezt követelte meg a fiatal nőtől. 1890-ben Vincent van Gogh meghalt, ez pedig végérvényesen és visszafordíthatatlanul megváltoztatta Johanna életét. Egy évvel később ugyanis férjét hasonló körülmények között veszítette el. A fiatal özvegy és édesanya minden ismerőse igyekezett lebeszélni és óva inteni őt, hogy a férjével Vincentnek tett ígéretét véghez vigye. Az 1800-as évek második fele még nagyon nem a nők bimbózó lehetőségeiről szólt, így tulajdonképpen – a társadalmi berendezkedés alapján – van Gogh festményei pusztulásra voltak ítélve. De hány és hány olyan történetet ismerünk, melyeket az emberi kitartás, a mindenen átívelő hit még a reménytelen helyzetből is kisegített, sőt, felvirágoztatott. Ennek a hihetetlen kitartásnak útját beszéli el a regény, meglehetősen realisztikus és ezáltal olykor egészen megterhelő formában.

„Eduardba vagy szerelmes, vagy az ideába, a szerelem eszményébe? 

A reménybe kapaszkodsz, vagy a nyomorúságba?”

Márta Molnár egyértelműen szívét és lelkét beleadta ebbe a regénybe – ez egészen nyilvánvaló a történettel haladva. A már említett szerzői utószó pedig még inkább alátámasztotta ezt a benyomásomat. Az általa végzett írói, anyagi befektetés figyelemre méltó. A napraforgók titkos élete tökéletesen illeszkedik azon élettörténetek vagy regényes élettörténetek sorába, melyek megerősítenek minket (nőket) abban, hogy kitartással és tiszta, igaz hittel nincs lehetetlen. Ezek azok a történetek, melyeket egy-egy olyan helyzetbe keveredve, mikor elbizonytalanodom az ottlétem létjogosultságán, megerősítenek abban, hogy igen! Itt a helyem, engem itt várnak – nem fognak kifütyülni, nem fognak megdobálni és nem kell úgy és olyan határozottsággal kiállnom a megszólalás jogáért, mint a nőknek a korábbi évszázadokban. Megtették helyettünk, megvívták a legnagyobb harcokat (melyeket viszünk tovább). A mi feladatunk az, hogy ne hagyjuk a feledés homályába veszni a nevüket és a történetüket. Márta Molnár pedig mindent megtett annak érdekében, hogy Johanna van Gogh-Bonger esetében ez így legyen. Köszönet érte!

„Ha egy belső hang azt mondja, hogy nem tehetsz meg valamit, akkor mindenképp tedd meg, 

és akkor a hang elhallgat.”

Blogturné Klub

Ha azt mondjuk, Vincent van Gogh, rávágod Johanna Bonger nevét? Ki volt ez a titokzatos nő, akinek köszönhetően ismerhetjük van Gogh művészetét? Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével, és fedjük fel együtt a napraforgók titkát! A turnét követve, meg is nyerhetitek a könyv egy példányát a Libri Könyvkiadó jóvoltából!

A turné állomásai

08.28. Szembetűnő

09.01. Csak olvass!

09.04. KönyvParfé

Nyereményjáték

Mi más is játszhatná a regényhez kapcsolódó játékban a főszerepet, mint Vincent van Gogh festményei? Minden állomáson találtok egy-egy részletet a művész valamely festményéről. A feladatotok, hogy a kép címét beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány: