Jessamine Chan: Jó anyák iskolája

Ezen a nyáron több 21. Század Kiadó által gondozott történettel ismerkedtem meg a Kult Könyvek sorozat tagjai közül. Nem fogok kertelni, olykor azért elgondolkodtam, hogy sikerült ennyire mellényúlni, aztán – ahogy lenni szokott – néhány történet elkezdett érlelődni, beakadni egy-két gondolat, és rájöttem, hogy azért annyira rossz döntéseket mégsem hoztam. A kolostor után a második kötet A jó anyák iskolája volt. 

Jessamine Chan: Jó anyák iskolája

21. Század Kiadó, 2023, 368 oldal

Fordította: Török Gábor

Csillagérték: 7

Azt gondoltam, ez lesz mind közül a kedvencem, de végül nem így lett…pedig egy nagyon jól megírt történetről van szó. De mi hibádzott mégis? Hibádzott-e egyáltalán? A Jó anyák iskolája egy egészen triviális, hétköznapi problémából indul ki: a szülői gondviselésből, a szülői – és főként az anyai – magatartásformából. Nem újkeletű elképzelés, hogy egy nőnek a gyereke születése után megszűnik az élete, s magát – és minden egyebet – hátrahagyva csak a gyermeke jólléte létezhet számára. 

Jennie Melamed: Lányok csöndje

Az Athenaeum Kiadó gondozásában jelenik meg Jennie Melamed disztópiája, a Lányok csöndje. Tartsatok a Blogturné Klub négy bloggerével és ismerjétek meg az Óföldet maguk mögött hagyó új civilizáció felkavaró történetét. A turné végén megnyerhetitek a könyv egy példányát is.

Jennie Melamed: Lányok csöndje

Eredeti megjelenés: 2017.

Hazai megjelenés: 2018. január 17.

Kiadó: Athenaeum

Fordította: Diószegi Dorottya

Téma, műfaj: disztópia

Megrendelhető: ITT

Terjedelem: 308 oldal

Csillagérték: 6

Fülszöveg:

Van valami, amit minden lány tud ezen a szigeten, de senki nem beszél róla: SZÜLJ FIÚT! Ahol a totális hazugság a legkisebb bűn, amit elkövetnek a gyereklányok ellen, ahol az ortodox rend a szabadság és az emberi méltóság teljes hiányát jelenti a lányok számára, ahol a világtól elzárt sziget idillje maga a kilátástalanság – ott az elnyomott gyerekek álmodnak maguknak egy szebb, szabadabb, élhetőbb világot. Aztán a serdülő Janey Solomon kilép a sorból, és azt mondja: NEM! A gyermekek ellen elkövetett abúzus antropológiai aspektusaiból és pszichiátriai kezeléséből doktorált Jennie Melamed nem tanmesét írt a rendszerszintűvé tett molesztálásról, hanem a nővé érő lányok lelkének végtelen gazdagságát, a méltóságra vágyó fiatalok szabadságtörekvéseit ábrázolja ebben a felkavaró disztópiában. 

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Bár A szolgálólány meséje már 1985-ben megjelent, egészen mostanáig nem ismertem a történetet. Most viszont nagyon vártam, hogy végre olvashassam. Szigorúan: előbb a könyv, aztán az új sorozat. A kísértés persze nem volt csekély, a film és az új megjelenés miatt több cikk is született olyan újságíróktól és bloggerektől, akiknek véleményét szívesen olvastam volna. De minden újdonságot, minden benyomást a saját élményeimből szerettem volna felépíteni, nem akartam, hogy bármi befolyásoljon. Úgy éreztem, ez a könyv valamiért fontos lesz számomra. S, lám…

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Jelenkor Kiadó, 2017 (1985/2006), 480 oldal

Fordította: Mohácsi Enikő

Csillagérték: 10

"A bratyizni, idegen szóval fraternizálni, azt jelenti: fivérként viselkedni, testvériesen bizalmaskodni. Ezt Luke mesélte. Azt mondta, nincs női megfelelője abban az értelemben, hogy nővérként viselkedni. Esetleg a latin alakjából kiindulva hangozhatna úgy: szororizálni."