Szaszkó Gabriella: Mezítláb nem lehet világgá menni

Szaszkó Gabriella könyveivel már csaknem tíz évre tekint vissza a múltam – oké, egészen pontosan idén lesz kilenc (de ki számolja, ugye). A Penningtonok története azóta van velem, az egyik kedvenc könyvsorozatként az olvasmánylistámról.

Szaszkó Gabriella: Mezítláb nem lehet világgá menni

Maxim, 2025, 288 oldal

Csillagérték: 8

A két trilógia (Pennington-testvérek és Glens Falls) mellett az eddigiekben A cukorkagyűjtést olvastam a szerzőtől, mely azonban zsánerét tekintve ifjúsági krimi. A Mezítláb nem lehet világgá menni ehhez a vonalhoz kapcsolódva a tinédzserek önfeledt, és olykor krimibe illő mindennapjaiba vezeti az olvasót.

Ruff Orsolya: A végzetes vonatút

Jártunk már Londonban, Párizsban és Budapesten, oldottunk meg vele rejtélyeket és maradtak nyitott kérdések. Végigszánkáztunk a történelmi városok korzóin és megismertünk elfeledett helyeket, szokásokat vagy történelmi személyeket. Orczy Mimi 19. századi utazása a kontinensen át, bűntények után kutatva (szerencsére) még nem áll meg. A negyedik rész elején éppen Erdély felé vesszük az irányt.

Ruff Orsolya: A végzetes vonatút

Sorozat: Orczy Mimi kalandjai (4)

Manó Könyvek, 2025, 288 oldal

Csillagérték: 9

Ruff Orsolya fondorlatos, éles eszű nyomozókisasszonya az első rész óta töretlen figyelmem élvezi, s noha nem minden esete ragad ugyanolyan intenzitással magával, újfent örültem, hogy egy vonatra válthattam jegyet vele. Ezúttal egy végzetes vonatútra. 

Kertész Edina: A fotográfuslány

Kalandok az 1910-es évek Budapestjén. Kertész Edina meséi nem ismeretlenek előttem, hiszen A lány, aki…./A fiú, aki… sorozatban több mesekönyvét is olvastam. Megkedveltem ezeket a kiadványokat, a mesékkel és az illusztrációkkal együtt, mert egyrészt méltó emléket állítanak a főhősüknek, másrészt kiváló példaként szolgálhatnak a gyerekek számára.

Kertész Edina: A fotográfuslány

Manó Könyvek, 2024, 224 oldal

Csillagérték: 9

A fotográfuslányt tehát egyrészt azért vártam különös izgatottsággal, mert kíváncsi voltam, hogy a szerző egy terjedelmesebb ifjúsági regényben miként működik, másfelől pedig a Manó Könyvek Új Kedvencek sorozata szintén különleges helyet foglal el a szívemben. Egyszerűen odavagyok azért, hogy a kiadó egy ilyen klassz sorozatban enged teret egy, az ifjúsági irodalomból szerintem nagyon is hiányzó láncszemnek, az ifjúsági történelmi kalandregényeknek...

Fodor Veronika: Az aranyváros

Ha valamiért mindenféle téren tudok rajongó üzemmódba (is) kapcsolni, az nyilvánvalóan a 19. századi történetek egyre szélesedő skálája. Nem csupán a klasszikus irodalom terén, de a kortárs regényekben (legyen azok célközönsége a felnőtt korosztály vagy a gyerekek) is nagyon kedvelem, ha a szerzők ehhez a korszakhoz nyúlnak és olyan szegmenseket, személyeket vagy eseményeket emelnek ki, melyek kevéssé ismertek – vagy adott esetben olyan fiktív elemekkel játszadoznak el, melyek egyébként akár a valóságban is megállnák a helyüket.

Fodor Veronika: Az aranyváros

Manó Könyvek, 2023, 248 oldal
Csillagérték: 8

Persze, az is kitétel, hogy ezek az elbeszélői kalandozások jó érzékkel és ügyesen közelítsenek a korszakhoz. A Manó Könyvek Új Kedvencek sorozatában pedig e tekintetben az eddigiek során még nem csalódtam, így abszolút lelkesen lapoztam fel a kiadói széria legújabb részét, Fodor Veronika Az aranyváros című munkáját.