2024. március 10., vasárnap

A felnőttlét határa

Szabó Magda ifjúsági regényei sokáig ismeretlenek voltak előttem, igazából talán az Abigél volt az, melyet ismertem ugyan, de nem olvastam. Mindazonáltal, néhány korábbi olvasói élményem (legyen az szakirodalmi, vagy a szerző valamely műve) alapján volt némi fenntartásom Szabó Magda fiataloknak szóló könyveivel kapcsolatban.

Szabó Magda: Születésnap
Móra Könyvkiadó, 2023 (1962), 264 oldal
Csillagérték: 8

Pont emiatt vágtam bele, hogy egy hónap alatt három blogturné keretében megismerkedjek egy-egy történettel. Az Abigéllel kezdtem, ami után picit azt éreztem, mint akit harminchárom éven keresztül totálisan megvezettek egy regény kiválóságával, miközben én lényegében nem éreztem semmit, abból a pátoszból, ami erre az elbeszélésre hullott. Ezt követte az Álarcosbál, ami leheletnyivel közelebb tudott férkőzni hozzám, s most pedig itt van a Születésnap.



Az Álarcosbálból kiindulva már azzal az előfeltevéssel indultam neki a történetnek, hogy ismét metaforaként kell értelmezni a címet. A Születésnap ebben az értelemben egy bizonyos évfordulóhoz, ha úgy tetszik: korszakhatárhoz kötődik, melyen mindenki keresztülment már, aki elballagott az általános iskolából. Ez a korszakhatár a 14. életév, melyet a Születésnap főszereplője, Bori betölt a regény elején. Az elbeszélő ugyanakkor nem rögtön ezzel indítja a cselekményfolyamot, inkább iskolai keretben kontextualizálja az eseményeket, ezzel talán valamiféleképp jobban beágyazva annak ifjúsági regényi voltát. Kissé persze fura a hatvanas évekbeli magyarórák hangulatát, tananyagát, de még órarendi beépülését is 2024-ben olvasni. A legfurább talán az, hogy olybá tűnik: az elmúlt hatvanplusz évben nem sikerült túl nagy változást kieszközölni sok mindenben. Például, hogy a nyelvtanórákat szinte senki nem kedveli, és hogy irodalomelőadásokat inkább hallgatni kellene, mint bemagolni és visszamondani – és persze tudjuk jól, hogy az egy héten egyszer duplaórában felbukkanó irodalomóra sem a művek által felmerülő érzések, benyomások és megélések diskurzusa, jóval inkább a hosszas témazárók lehetőségének lámpásai. Ez van. Meg az, hogy tulajdonképp a bevezető fejezetek már közelebb hozták hozzám a történetet, mint a bejegyzés elején említett két regény együttesen.

A cselekményfolyam mozgatórugója igazából az a nagy kérdés, hogy mikortól számít valaki felnőttnek, s hogy tulajdonképpen mit is jelent felnőttnek lenni. Bori úgy képzeli, a felnőttek szabadabbak, önállóan dönthetnek arról, hogy mikor és mit szeretnének csinálni. Idilli elképzeléseibe az sem igazán zavar be, mikor születésnapjára nem az általa kért hacukát kapja, anyja pedig nem jószántából gürizte össze számára az ajándékra való. Az ilyen semmiségek elkerülik a kislány gondolatvilágát: ő csak férjhez akar menni és szabad akar lenni. A születésnapja utáni időszak, a kamaszos bedurcizások közepette aztán kemény próbák elé állítják a lányt, a szülőkkel való kapcsolat, a barátságok próbetételei és persze a szerelem is újabb és újabb leckéket ad számára a gondtalan felnőttlét kontra gondtalan gyermeklét horizontján. Ebből a szempontból nagyon izgalmas megfigyelni a múlt és jelen párhuzamait és ellentéteit. Milyen vágyai és álmai vannak aktuálisan egy tizennégy éves lánynak, s milyenek egy hatvanas évekbelinek? Milyen viselkedés tapasztalható napjaink hetedik-nyolcadik osztályosai körében, ha a szülőkkel, barátokkal és szerelmekkel való kapcsolatukban figyeljük meg őket? A történelmi környezet sok tekintetben teljesen más: a második világháború után tizenöt évvel még közvetlen közelről láthatóak és tapasztalhatóak annak következményei: csonkacsaládok, árvák, rokkantak, sebzettek. Ha a dolgok mélyére tekintünk, azonban kevéssé változik a lényeg. Emiatt lehet befogadható egy mai fiatalnak is a történet.

Ami számomra továbbra is egyfajta műanyagfalat von Szabó Magda regényei és a személyes befogadásom közé, az az elbeszélések direktsége, didaktikussága, olykor erőltetett korrajzisága, ami azt az érzést kelti bennem, mintha éppen egy hetedikes kötelező olvasmányt fognék a kezemben, amit némiképp idejétmúltnak élek meg, ami tamtamra mutatja be a hatvanas évek városi mindennapjait, a megjátszott nyájasságot, a Pelikán néniket, az egykor volt polgári enteriőr megszottyadt valóságát. Mindazonáltal, a márciusban olvasott Szabó Magda könyvek közül ez volt az, ami a legtovább fenntartotta az érdeklődésem, és ami autentikus környezetben, egy autentikus elbeszélő szócsöve által került megszólaltatásra. Ha kérdeznétek, megbántam-e, hogy belevágtam ebbe a turnésorozatba, akkor egy egyértelmű nem a válaszom. Örülök, hogy sok szempontból jobban a helyére kerültek az írónő ifjúsági regényei a fejemben, hogy már szélesebb látókörrel rendelkezem a történeteiről. Izgalmas kaland volt!



Blogturné Klub


A Blogturné Klub bloggerei Szabó Magda klasszikus ifjúsági regényei közül három kötettel szeretné megismertetni az ifjú olvasókat a Móra Könyvkiadó segítségével. Az Álarcosbál, az Abigél és a Születésnap a mai napig méltán népszerű az olvasók széles körében. A Születésnap blogturné három állomását követve a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.




A turné állomásai


03.05. Kelly és Lupi olvas
03.07. Spirit Bliss - Sárga könyves út
03.09. Szembetűnő


Nyereményjáték


A játék nagyon egyszerű, kis utánajárással, illetve a fülszöveg ismeretében könnyen megválaszolható. A válaszokat szokás szerint írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

Mikor jelent meg a regény első kiadása?


a Rafflecopter giveaway

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése