Snöfrid immár harmadik alkalommal hümmögte be magát az olvasmányaim közé – ha szigorúan vesszük, az egy szem karácsonyi
kiadással, négyszer – és annak ellenére, hogy az előző kalandjaival is jól
elvoltam a társaságában, ez a harmadik számomra valami pluszt is adott az
eddigiekhez.
Andreas H. Schmachtl: Az óriásfa teljesen fantasztikus titka
Sorozat: Snöfrid Virágvölgyből (3)
Manó Könyvek, 2025, 224 oldal
Fordította: Szalay Zsuzsanna
Csillagérték: 9
Nem szeretnék annyira
előreszaladni, így egyet és még egyet hátralépek. Méghozzá amiatt, mert az első
két részben élményként elkönyvelt nyelvi megformáltság, játékosság (melynek magyar
nyelvre ültetése Szalay Zsuzsanna fordítói munkáját dicséri) és a képi
megjelenítés (ami pedig szintén a szerző alkotása) ebben a részben is
tökéletesen megjelenik, csakúgy, mint az általam korábban szintén emlegetett ismerősség-érzés.
Azt gondolom, talán ez utóbbi terén léptünk előre, és kicsit mintha az
otthonosság-érzés került volna előtérbe.



