11 éjszaka részleteiben

Mártonffy András első regényét – mint sok más esetben, mikor olyan műfajok felé teszek kitérőt, melyek nem feltétlenül a komfortzónám részei – puszta kíváncsiságból olvastam el annak idején, viszont az Én, Sándor Erik „betegsége” teljesen magába szippantott. Ezt akkor is megírtam – és meg fogom még néhányszor említeni.

Mártonffy András: 11 éjszaka

Trend Kiadó, 2024, 320 oldal

Csillagérték: 9

Egyértelműen felcsillant tehát a szemem, mikor a Trend Kiadó újdonságai között megláttam Mártonffy András legújabb regényét. Hogy teljesen őszinte legyek – miért ne lennék az? – nem olvastam el a fülszöveget (a borító egyébként is nagyon jól átadta, milyen világba kerülök majd), csak annyit tudtam: ezt a könyvet olvasnom kell! Mielőtt azonban megfogalmaznám a szokásos értékelős-élménybeszámolós posztomat, a turné extrájaként elhoztam néhány hosszabb-rövidebb idézetet, melyek különösképp megragadtak.

Az idézeteket most nem is szeretném hosszasan felvezetni, a könyvről szóló bejegyzésben majd részletesebben kifejtem ezekről a véleményem. A hosszabb gondolatmenetek, illetve magának a regények a narrátora is maga a Halál. Ő az, aki körbevezeti az olvasót, aki sok esetben tulajdonképpen az életen, a 20. század eseményein, az öregségen vagy éppen a nők helyzetén lamentál, sok esetben magát az olvasót is megszólítva. Ezekből hoztam tehát egy csokornyi válogatást.

„Senki nem kerülhet el engem, hiszen minden történet a halálról szól. Az elmúlás az egyetlen biztos dolog a világon. Egyszer elmúlik minden élő és élettelen, eljön az utolsó szívverés, véget érnek az országok, a hegyek, a tengerek, a bolygók, a csillagok, sok milliárd éves részecskék, megszűnik az anyag és az energia. Eloszlik minden, mint a buborék, és amikor a mozgásnak és a létezésnek vége van, akkor csak a végtelen, hideg, üres tér marad.”

„Mégis érdemes meghallgatni a 11 éjszaka történetét, mivel a főhőse egy olyan nemzedékből származik, amelyik elképesztő dolgokat élt meg. A Monarchia idején születtek, és a huszadik század végét is megérték. Olyan dolgokat láttak, amikről nektek halvány fogalmatok sem lehet, és időnként még engem is megleptek. Akkorákat lódult alattuk a világ, hogy majdnem össze is omlott, de ők még mindig itt vannak. Van, aki egy régi lakásban, türelmes, kopott bútorok között szárad el, mint egy öreg festmény. Amikor meghal, nem is tudja, melyik korban jár a sok közül, amit megélt. Mások egy romos kórház elfekvőosztályán haldokolnak a saját piszkukban. Néha akad valaki, aki könyörületesen megsimogatja őket, mások titkon beléjük csípnek.”

„Ott van a szemük mögött az egész huszadik század, és már egyre halványabban emlékeznek, mert nincs kivel megbeszéljék. Elment mellettük egy csomó évtized, és ők lassan belesimulnak a háttérbe. Aki mégis észreveszi őket, az sem érti sokszor, amit mondanak. Én mégis azt tanácsolom: hallgassátok meg őket, amíg még lélegeznek! Mert amikor az utolsót is földbe rakják közülük, akkor valami megismételhetetlen pusztul ki ebből a világból.”

„Nekem nincsenek illúzióim a valóságról. Nagy általánosságban talán hajlamos is vagyok bólogatni, amikor valaki olyanokat mond, hogy istenkém túléli a lány az első alkalmat, meg hogy majd belerázódik. Elvégre az ember rugalmas lény, a fiatalok jól tudnak alkalmazkodni. De ez kicsit más helyzet, ilyenkor felmerül bennem, hogy egyetlen kislány sem érdemel efféle leckét. Ezek a lányok aztán megöregszenek, és az életük utolsó napjáig magukban hordozzák ezt a betokosodott, megfeketedett emléket. Ott látom a lelkükben még akkor is, amikor a halálos ágyukon fekszenek.”

„Utólag mindig nagyon okosak vagyunk, de amikor a sorsfordító események történnek, a legtöbbször nem látunk tovább az orrunknál.”

„És ahogy Kamilla visszatekintett az addigi életére, megállapított valami fontosat: ezt a világot nem a jó szándékú, áldozatkész széplelkeknek találták ki.”

„A semmi a legfélelmetesebb dolog a világon. Ezért fél mindenki a haláltól. Erről szólnak a mesék.”

Blogturné Klub

Mártonffy András nyolc év után újabb remek - abszurd és hihetetlen - történettel lepte meg olvasóit, mely a rendszerváltozás időszakában egy kilencven éves nő történetét meséli el - a szerzőtől nem ismeretlen módon - meghökkentő, fordulatos elbeszélésben. A Blogturné Klub két bloggere három állomásos turnéban mutatja be nektek a könyvet. Tartsatok velünk, s a turné végén meg is nyerhetitek a kötet egy példányát a Trend Kiadó jóvoltából!

A turné állomásai

06.13. Könyv és más

06.15. Szembetűnő (extra)

06.17. Szembetűnő

Nyereményjáték

A történetben több, a 20. században meghatározó személy is megjelenik valamilyen formában. A könyvhöz tartozó nyereményjátékunkban közülük rántjuk le a leplet háromról. Minden állomáson találtok egy kis segítséget, a feladat pedig, hogy az adott (irodalmi) személy nevét beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

A második állomás megoldásához merüljünk el egy kicsit a Müller Péter által tervezett borítón, annak is a bal alsó sarkán! Ki lehet ez a századfordulón élt orvos, író, pszichiáter és zeneszerző, akit az elbeszélő Jóskaként emleget?

a Rafflecopter giveaway