A Pukkancs utca mindent is megoldó macskája

Tudjátok, vannak azok a szerzők, akiktől igyekszel mindent elolvasni. Na, nem azonnal…de szépen lassan, sorjában. Bármilyen műfajban tegyenek is kirándulást, te egyszer csak melléje szegődsz. Böszörményi Gyula volt az első szerző, aki rávilágított számomra, hogy könyvsorozatot olvasni nagyon izgalmas tud lenni. 

Böszörményi Gyula: Lopotnyik

Móra Könyvkiadó, 2023, 136 oldal

Illusztrálta: Szőnyi Gergely

Csillagérték: 10

Az Ambrózy báró eseteivel mindörökre a szívembe zártam, és még olyan műfajokba is belekóstoltam, mint a sci-fi. Nem lett kedvencem, de legalább próbát tettem vele. A szerző mesekönyvei és gyerekeknek szóló kiadványai azonban még ismeretlenek előttem. A jobb későn, mint soha jegyében zajló felzárkózásomat az eredetileg 2014-ben, idén pedig friss és ropogós kiadásban megjelent Lopotnyikkal kezdtem meg.

Sok minden miatt kedveltem meg már olvasás előtt is a könyvet. Egyrészt a cím egyértelműen csalogató volt, és a szerző világát idézte számomra (erről kicsit lejjebb írok még néhány keresetlen szót). A másik pedig a könyv külleme. A színek nagyon hangulatossá és hívogatóvá varázsolták a kiadványt, nagyon klassz megoldásnak gondolom azt is, hogy a Hold és Lopotnyik alakja fényesen jelenik meg a borítón. A történetből aztán persze kiderül, hogy Lopotnyik mindent is meg tud oldani, miért pont ezt ne intézte volna el magának?

A kötetbe lapozva a borítón fénylő sárga mutatja nekünk az utat – és még párat lapozva meg is érkezünk a Pukkancs utca 5. szám alá. A házba Lopotnyikkal, a kissé zilált küllemű macskával lépünk be egy téli napon. Úgy tűnik, a lakóközösséget kevéssé járta át a karácsony szelleme, az ünnep hangulata mintha teljesen természetesen kerülné el az itt lakók szívét. S mint kiderül: így van ez évek óta. Történetünk főmacsekja mellé szegődve járjuk végig az emeleteket, s ismerkedünk meg a földszinten lakó Nyuszat úrral és vénkisasszony lányával, Adalbertával. Az első emeleten a nagycsaládos Csolovekék („apa-anya-nagymama-nagypapa-fiú-lány-lány, no meg a nyomott képű pincsi”) cseppet sem kisstílű mindennapjaiba nyerünk betekintést. A második emelet lakói gondoskodnak arról, hogy a házban mindenki hasa egyszerre korduljon, hiszen Kispöcökné épp pompás főztjeiről nevezetes. A harmadikon Lopotnyikkal a kissé kapatos Markoláb bácsiba botlunk, a negyediken pedig egy szomorkodó kislányba, aki végül végig Lopotnyik kis barátnője marad – ilyenkor jön jól egy kandúr számára, ha beszél kislányul. És Lopotnyik bizony beszél kislányul. Lucától tudjuk meg, hogy a Pukkancs utca 5-öt már nyolcvan éve elkerüli a karácsony. A macsek azonban azonnal tudja a megoldást, ahogy a tetőtéri lakás felé vezető lépcsőre tekint, egyenesen Topsics néni lakása irányába. S hopp, a bányabú-dugulás meg is szűnt. Az első mese tökéletes felvezetése a könyvnek, hiszen egyrészt szinte mindenkit megismertet az olvasóval, aki a következő száz oldalon szembejöhet velünk, másrészt eköré egy kedves és vicces kalamajkát kerít – előrejelezve, hogy egy-egy ilyen probléma a következő mesékben is elkerülhetetlen. Mint ahogy az is tudható, ki lesz a problémamegoldás mindenese.

A mesék mindegyike egy-egy érdekes felütéssel kezdődik. Például: „Tudod-e mitől van az, hogy néha sötét az ég, és a villámok cikbe meg cakkba szaladnak rajta, miközben úgy mennydörög, hogy még a fog is vacog belé?” A figyelemfelkeltés mellett – amit aztán persze a mese szépen és furmányosan kifejt – ezek funkciója abban is áll, hogy közvetlenül szólítja meg az olvasót, hiszen még felnőttként is mielőbb szeretném megtudni, hogy vajon miben áll a titok, az első pár elbeszélés után pedig kifejezetten izgalmas, hogy ezek a felütések vajon milyen kalandokba sodorják Lopotnyikot és Lucát – no, és a Pukkancs utca 5. lakóit. A történetek mellett viszont nem szabad elszaladni a forma mellett sem. A szöveg nyelvezete egyszerűen az első szótól kezdve magába szippantott és felidézte bennem azt a sok-sok pajkos játékosságot, mely már az Ambrózy-történetek olvasásakor is rabul ejtett. Ez a fesztelen játék, a – jó értelemben vett – sunyi összekacsintások az olvasóval és a szöveggel egyszerre a szerző zsenijét örökítik meg, s a mese műfajában éppen annyira működnek jól, mint egy történelmi krimit forgatva. Talán elfogult vagyok Gyula bátyóval és az általa teremtett világokkal, de mindig azt mondom, hogy ezt az elfogultságot maga a szerző teremti meg az elbeszéléseivel, a történeteivel, azzal a szeretettel, mely úgy világlik a lapokról, mint a Hold a könyvborítón.

Lopotnyikkal tehát új kis kedvenc könyves macsekom lett. A mesék alkalmasak az önálló olvasásra a kiadó által is javasolt kisiskolások számára. De kedves szülők, ha rám hallgattok, ti sem maradtok ki a kalandokból, a közös nevetgélésekből. A mesék hossza alapján naponta egy-két mesével számolnék, egyrészt, hogy minél tovább velem maradjon a könyv világa, másrészt pedig így tudnak érdekesen működni az elbeszélések egymás után. Akár olvasástanuláshoz is alkalmasak a történetek, mert a cifrább/viccesebb nyelvi formulákat is jól lehet követni (kicsit megtornáztatva a betűk felismerését és összeolvasását), plusz a szöveg szerkesztése, a betűméret is jó terepe ennek. Mindig kiemelem, úgyhogy itt is: nagyon klassz a sorkizárt igazítás, esztétikus megjelenést és gördülékenyebb olvasást biztosít (ó, és az olvasástanulásnál még az elválasztások is gyakorolhatók). Szőnyi Gergely illusztrációit pedig szintén nem lehet elégszer dicsérni. A fekete-fehér és a színes képi megjelenítés váltakozása külön klassz és jól kivitelezett ötletet örökít meg. Mindent egybevetve tehát szuper élményként raktározom el a könyvet, köszönöm, hogy olvashattam!

Blogturné Klub

A Móra Könyvkiadó gondozásában új kiadásban olvashatjuk Böszörményi Gyula mindent is megoldó macskája, Lopotnyik kalandjait. Tarts a Blogturné Klub négy bloggerével a Pukkancs utcába, ismerkedjünk meg közösen az 5. számú ház lakóközösségével és eredjünk azoknak a kalamajkáknak a nyomába, melyekbe Lopotnyik és a ház kis lakója, Luca keveredik. A turné végén tiétek lehet a könyv egy példánya is!

A turné állomásai

11.08. Szembetűnő

11.10. Könyv és más

11.12. Spirit Bliss Sárga könyves út

11.14. Veronika’s Reader Feeder

Nyereményjáték

Mostani játékunkban a Móra Könyvkiadó gyerekkönyvei között csemegézünk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet a kiadó nemrégiben megjelent könyveinek valamelyikéből. A feladatotok, hogy a könyv címét írjátok a Rafflecopter megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

A boldogság egy izzadt kézbe

gyűrt, parányi cetli.

Négy szó, ceruzával írva:

Akarsz a barátom lenni?