Kertész Erzsébet: Elizabeth

Nincs abban sok újdonság, sem semmi meglepő abban, hogy egy adott korszakban neves és egy ügy érdekében, egy művészeti ágban, alkotóként kiemelkedőt az utókorra hagyó személy neve egy idő után valahogy mégis feledésbe vész. Különösen így van ez – s ezt a nőtörténeti kutatások is folyamatosan bizonyítják –, ha az a bizonyos személy: nő.

Kertész Erzsébet:Elizabeth

Móra Könyvkiadó, 2016, 336 oldal

Illusztrálta: Békés Rozi

Csillagérték: 9

Ezért is tartom nagyon fontosnak azokat a történeteket, melyek olyan történelmi hősnőket, példaképeket mutatnak be, akik körülményeikhez mérten, vagy épp saját kereteiket is messze túlszárnyalva váltak elismertté saját korukban (vagy haláluk után), s valamiért a történelem viharai úgy alakították, hogy kevéssé maradtak meg a köztudatban. Kertész Erzsébet könyveinek főszereplői ilyenek.

S ilyen személy volt Elizabeth Barrett Browning is, akiről csak érintőlegesen hallottam az eddigiekben, így izgatottan vártam, hogy Kertész Erzsébet hogyan mutatja be a költőnő életét regényes formában, hiszen távol utazunk térben és időben a szerzőtől általam megszokott, megismert magyar közegtől. Anglia a nőnevelés tekintetében bizonyos szempontból előrébb, de mindenképpen egy picit más úton haladt a 19. század elején (is). Kertész leginkább a párhuzamokra helyezte a hangsúlyt. A Barrett család, előkelő társadalmi rangjuknak megfelelően házi tanítókat, dadákat és nevelőnőt is foglalkoztatott. A kor kívánalmainak megfelelően, a fiúkkal házi tanító foglalkozott, a lányok előmenetelét (mely elsősorban a hagyományos női szerepekre készített fel), nevelőnő gondjaira bízták. Elizabeth legidősebbként a tizenegy testvér közül, már a korai éveiben sokkal nagyobb érdeklődést mutatott a nyelvek (a görög és a latin) tanulása iránt, mint a varrás, hímzés és egyéb kézimunkák iránt. A regény felütése ezt az életképet járja körül.

Elizabeth Barrett Browning

Mindazonáltal Elizabeth nem csupán a nyelvtanulás, de a művelődés egyéb terepeit is sokkal többre tartja. Különösképp az írást tartja fontosnak, s az újonnan a házba lépő nevelőnő kivételével, ez mindenki számára örömet szerez a családban. Mr. Barrett rajong lányáért, a testvérei pedig szívesen vesznek részt azokban az előadásokban, melyeket Elizabeth írt. A családi idill teljesnek látszik, Mr. Barrett még arra is vállalkozik, hogy lánya első verses kötetét ötven példányban kinyomtattassa. A felhők Elizabeth tizennégy éves kora körül kezdenek gyülekezni a Hope End birtok körül. Elizabeth egy lovasbaleset következtében életre szóló sérüléseket szenved, anyja pedig nemsokára elhuny. A család ezt követően elhagyja a birtokot, apja pedig elhatározza, hogy minden erejével a család egyben tartására fog törekedni. Ez azonban nem valósul meg. A gyerekek megnőnek, párt találnak maguknak, az apa pedig minden gyerekét kitagadja, aki elhagyja őt. Elizabeth sem kerüli el sorsát, mikor Robert Browning oldalán szerelemre talál. A szárnyait bontogató költőnő Itáliában telepedik le, ott nevelik gyermeküket, s ott éri a halál is.

Olvasás közben azon gondolkodtam, hogy milyen komfortos, bekuckózós élmény lehetett az eredetileg 1948-ban megjelent regény olvasása az akkori lányoknak. Igaz, most is az volt. Egy fordulatos, hullámvölgyekkel tűzdelt, mégis összességében sikeres életút volt Barrett-Browningé. A regény által pedig feltárul egy vidéki nemes család élete, a lányok olvasáshoz és művelődéshez való joga és ennek megítélése a szűkebb környezetben, a költőnővé válás útja, a rabszolgaság kérdése, a családi kötelékek alakulása, vagy épp Andersen meséinek és személyének hatása a költőnőre. Különösen tetszettek Békés Rozi illusztrációi és hogy (különösen a regény második felében) több verssel és versrészlettel is megismerkedhettem. Szerteágazó regényes életrajzról van tehát szó, mely nem csupán az 1950-es évek olvasói számára jelenthet kikapcsolódást és motivációt Barrett Browning életművének megismeréséhez. Továbbá, azt hiszem, Virginia Woolfnak a polcomon várakozó Flush című könyve is hamarosan olvasmánylistára kerül.

Blogturné Klub

A Csíkos könyveknek és Kertész Erzsébetnek köszönhetően, az 1960-1980-as évek fiatal lányai elfeledett női életutakat tárhattak fel. A Móra Könyvkiadó új kiadásban adja közre Jósika Júlia, Mauks Júlia vagy épp Elizabeth Barrett-Browning élettörténetét. A Blogturné Klub három bloggere ered most ezeknek a történeteknek a nyomába, ízelítőt adva a szerzői életműből. Tartsatok a turnéval, ugyanis a nyereményjátékon ezúttal két könyvet is hazavihet a nyertes, a Kiadó Madarász Éva: Hullámvasút és Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben című könyvét ajánlja fel.

A turné állomásai

11.11. Szembetűnő

11.13. Spirit Bliss Sárga könyves út

11.15. Könyv és más

11.17. Szembetűnő

11.19. Spirit Bliss Sárga könyves út

11.21. Szembetűnő

11.23. Spirit Bliss Sárga könyves út

Nyereményjáték

Mi más játszahatná a főszerepet a turnéhoz kapcsolódó nyereményjátékban, ha nem elfeledett, vagy éppen ismert női életutak? Minden állomáson találtok egy rövidke leírást, a feladatotok pedig, hogy a Rafflecopter megfelelő sorába beírjátok, kiről van szó az adott állomáson.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

A 19-20. század fordulóján élt írónő, költőnő. Álnevei: Réz Bálint, Myriam, René du Bois. Regényeit ifjú lányok csak titokban olvasták, s a közvélemény nemsokára mint a legerotikusabb magyar írónőt tartotta számon. Költészete Ady Endrére is hatást gyakorolt, akárcsak Bródy Sándorra, akinek évekig a szeretője volt.

a Rafflecopter giveaway