Kertész Erzsébet: Titkos házasság

Kertész Erzsébet könyvei széles palettát fednek le, ami a női életutakat érinti. Olvashatunk nagy elsőkről, mint Hugonnai Vilma, szerelemes asszonyokról, akik zord körülmények között is megállják a helyüket, mint Szendrey Júlia vagy Jósika Júlia. Az eddigiekben csak magyar személyek történetei körül ismerkedtem a Kertész-életműből, s most is egy ilyen nőre esett a választásom.

Kertész Erzsébet: Titkos házasság

Móra Könyvkiadó, 2014, 304 oldal

Illusztrálta: Békés Rozi

Csillagérték: 8

A fentiek mellett azért is kedvelem a szerző lányregényeit, mert hősnőit az árnyékból emeli ki és teszi őket valóban saját életük központi elemévé. Hogy a főbb történetvezetési pontok és azok megegyeztethetősége a szerzői életúttal mennyiben kristályosodnak ki könyvről könyvre bennem, arról talán majd máskor. Mielőtt nagyon elkanyarodnék a Titkos házasságtól, ismerjük meg Mauks Ilonát.

De most tényleg őt. Ha Mikszáth Kálmánra mint szerzőre, és mint tananyagra (bármilyen csúnyán is hangozzék ez, sok szerzővel való első találkozásunk ekként történik), mindig az általános iskolai irodalomórák jutnak eszembe. Sok olyan magyar író volt, akiről a magyartanárom olyan odaadással tudott beszélni, mintha ő maga személyesen ismerte volna az alkotót, mintha egy kicsit be akart volna minket vezetni a kulisszák mögé, hogy úgy ossza meg velünk az életművet, mintha bennfentes lenne. Persze, az volt. Ennélfogva sosem volt az a sztereotipikusan tipikus érzésem, mint ami a vers- és műelemzésekkel, mint sokaknak. Nem is kell túl erősen koncentrálnom, hogy halljam az emlékeimben, ahogy a tanár úr kimondja Szklabonya vagy Mauks Ilona nevét. Az emlékek nem halványulnak – és úgy tűnik, nem is halkulnak el, ha egyszer a szívünkbe vésődtek.

Mikszáth Kálmán, Mauks Ilona és fiaik
otthonukban, Horpácson
(Fotó: Jelfy Gyula, OSZK)

Ha lenne hiányérzetem tehát, akkor minden bizonnyal Mauks Ilona személyével lenne kapcsolatos, s talán emiatt is böktem rá a Titkos házasságra. Szerettem ezt a könyvet, főként az első fejezeteket, a gondtalannak tűnő gyermekkorét. Szerettem, hogy Kertész úgy világítja meg a művelt lányok világát, ahogyan tette. Ma már kutatjuk, ő még tudta, hogy nagyon sok fiatal hölgy rendelkezett sokkal nagyobb műveltséggel a magyar- és világirodalom terén, mint a férfiak és hogy ezt illett is eltitkolni. Még a 19-20. század fordulóján is. Ilonka és Nelka, a Mauks-lányok neveltetése kezdetben a nagymama hatáskörébe tartozott, aki még a reformkor előtt részesült intézményes neveltetésben – és azokat a tankönyveket is vette elő, melyeket az 1820-as években ő maga használt. Ez egyébként vissza is tér Nelka iskolai tanulmányainál, miszerint a nagymama mindenre kiterjedő tudományokkal vértezte fel a lányokat. 

Mauks Ilona
(1853-1926)

Az életrajzi regény második felében betoppan a család életébe Mikszáth Kálmán, az ígéretesnek tűnő író, aki azonban folyton akadályokba ütközik az önmegvalósításban. Mikszáth ügyvédként a szolgabíró Mauks Mátyás szolgabírósági esküdtje volt, azonban abban igyekezett, hogy fő foglalkozása egy nap az írás legyen. Ez ellentétet szül Ilonka apjának életfelfogásában, aki szerint írásból nem lehet megélni, az csak az urak kiváltsága. Nem ő volt az egyetlen e nézetében, sem előtte, sem utána. Mindenesetre ebben a szakaszban bontakozik ki Ilonka és Kálmán szerelme, mely szárba is szökken és a titkos házasságban bontakozik ki. A harmadik egység a házasságot, a válást és az újrakötött frigyet beszéli el. Kertész Erzsébet szépen járja körül Mauks Ilona élettörténetét, érdekesek a beemelt levéltöredékek és különösen tetszett, hogy Nelka írói ambícióiról is említést tesz. A későbbiekben ennek is igyekszem majd utánajárni, illetve Mauks Ilona emlékirataiba is szívesen bepillantanék. Bár kicsit ismétlem magam a Kertész-könyvek kapcsán, de a Titkos házasság is motivál arra, hogy kicsit jobban utánajárjak Mauks Ilona hagyatékának, és izgalmasnak tartom, hogy a mikszáthi életmű is új perspektívát kapott az életrajzi regény által.

 

Blogturné Klub

A Csíkos könyveknek és Kertész Erzsébetnek köszönhetően, az 1960-1980-as évek fiatal lányai elfeledett női életutakat tárhattak fel. A Móra Könyvkiadó új kiadásban adja közre Jósika Júlia, Mauks Júlia vagy épp Elizabeth Barrett-Browning élettörténetét. A Blogturné Klub három bloggere ered most ezeknek a történeteknek a nyomába, ízelítőt adva a szerzői életműből. Tartsatok a turnéval, ugyanis a nyereményjátékon ezúttal két könyvet is hazavihet a nyertes, a Kiadó Madarász Éva: Hullámvasút és Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben című könyvét ajánlja fel.

A turné állomásai

11.11. Szembetűnő

11.13. Spirit Bliss Sárga könyves út

11.15. Könyv és más

11.17. Szembetűnő

11.19. Spirit Bliss Sárga könyves út

11.21. Szembetűnő

11.23. Spirit Bliss Sárga könyves út

Nyereményjáték

Mi más játszahatná a főszerepet a turnéhoz kapcsolódó nyereményjátékban, ha nem elfeledett, vagy éppen ismert női életutak? Minden állomáson találtok egy rövidke leírást, a feladatotok pedig, hogy a Rafflecopter megfelelő sorába beírjátok, kiről van szó az adott állomáson.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

A 18-19. század fordulóján élt magyar költőnő, neve Berzsenyi Dániel versének címéből vált ismertté. Szülei gondos nevelésben részesítették, s mikor kora ifjúságában tanújelét adta költői tehetségének, maguk is buzdították az írásra. Írói álneve Malvina volt.

a Rafflecopter giveaway