Vallások világának határán

Szerintem kevesen vannak, akik életük során ne tették volna már fel legalább egyszer magukban a lét nagy kérdéseit: miért vagyunk itt, van-e felsőbb hatalom, transzcendens, vagy csak csordogálunk születésünktől halálunkig? S azután? A gyerekek első kérdései között is a „miért?” az, ami olyannyira jelentős, hogy külön korszakja is van a fejlődés során (általában három és öt éves kor között).

Elif Shafak: Éva három lánya

Európa Kiadó, 2023, 480 oldal

Fordította: Csáki-Sipos Kata, Nagy Marietta

Csillagérték: 8

A miért?-ek hajtják előre a világot, az egyéni sorsokat – s ha valaki kicsit többet tölt a fejében, ez a kérdés nem is zakatol, inkább lüktet a válaszok felderítése utáni vágy. Elif Shafak könyvei e szempontból mindig újabb és újabb gondolatokat illesztenek a már ismert kérdőszó mögé, melyek kultúrákon és vallásokon átívelően mégis univerzális gondolatokat vetnek fel.

Shafak regényeinek sajátja – és amiért nagyon kedvelem mind a stílusát, mind pedig a történeteit, hogy a vallással kapcsolatos ambivalenciát, a spirituális szkepticizmust, az élet értelmének kérdéseit több kultúra szempontjából, leheletnyi társadalomkritikával és feminista felütéssel közelíti meg. Nincs ez másként az Éva három lánya című kötetben sem. Sokszor felmerül a kérdés, hogy egy mű értelmezéséhez, legyen az próza vagy líra, szükséges-e bármilyen információval rendelkeznie az olvasónak a szerzőről. Általában talán a nem mellett foglalnék állást – azzal a kitétellel, hogy csak abban az esetben, ha az életrajzi információk segítenek a mű kontextualizálásában és többlet értéket adnak-e az elbeszéléshez. Nem tudom, hogy mindezek után mennyiben szűkülne le a mezsgye, mindazonáltal Elif Shafak esetében rendelkezem némi életrajzi rálátással is. Ez egyébként az első könyve olvasása előtt nem így volt, azonban akkor még nagyobbat visszhangzott bennem a Fekete tej, mikor megtudtam, hogy török származású szerzőről van szó.

„Isten egy térkép nélküli útvesztő volt, középpont nélküli kör, olyan kirakós játék, amelynek sehogyan sem állnak össze a darabjai. Ha valamiképpen sikerülne megfejtenie ezt a talányt, és megfejtené az érthetetlen értelmét, logikát látna az őrületben, meglátná a rendet a káoszban, akkor talán ő maga is boldog lenne.”

Shafakot azóta több fórumon is követem. Publicisztikája, elbeszélései mellett politológusként és aktivistaként is működik. Brit-török szerzőként nézőpontból közelít többek között a már fent említett témákhoz is, ez számomra szépirodalom vagy komolyabb hangvételű művek esetén mindig többletértéket jelent. Az Éva három lánya egy fiatal török nő életét és hittel kapcsolatos vívódásait emeli fókuszba. A váltott idősíkú regényben megismerjük Perit, az isztambuli kislányt; Perit, az oxfordi hallgatónőt és Perit, negyvenes éveiben járó, jómódú feleséget és anyát, aki előkelő körökben mozog. Peri minden életszakaszában az istenélmény kérdéseit, a vallásosság vetületeit keresi. Elhivatottságát egészen kicsi kora óta nem könnyítik meg körülményei: apja ateistának, anyja muszlimnak próbálja nevelni, miközben idősebb testvére szobájában kommunista poszterek borítják a falat – mindez egy kései, legkisebb gyermeknél egészen különleges problémákat és kérdéseket szül. Még ekkoriban kezdi el vezetni az Isten-naplóját, melybe aktuális kérdéseit írja fel a vallással és Isten létével kapcsolatban. A napló általában egy-egy bővített mondat formájában tér vissza időről időre a regényben. Peri cseperedésével apja célja, hogy lányából igazi világlátott és tanult nő váljon, így folyamatosan motiválja a minél jobb tanulmányi eredmények elérésére, hogy az egyetemet Oxfordban végezhesse. 

„Persze az egyezség, amelyet kötött, irracionális volt, de nem ilyennek kell lennie minden egyezségnek, amit a Mindenhatóval köt az ember?”

Az oxfordi évek, melyek Peri életútjában az ezredfordulóra tehetők, a lány aztán ismét két (vagy inkább több) vallási kultúra peremén és azok kereszttüzében találja magát. Ezek az évek, ahogy az lenni szokott, újabb kérdésekkel és az ezeken való filozófiai és egyéb tudományos berkekben való kalandozás lehetőségével kecsegtetik, melyhez hozzájárul két barátnője, az iráni felmenőkkel rendelkező Shirin és a muszlim vallást mélyen gyakorló Mona – és egy fura professzor, akinek szintén különleges szerepe van a történetben, mind az egyetemi évek, mind pedig a regény lezárásában. S így érkezünk meg Peri jelenkori (2016-os) életéhez – bár ez némiképp csúsztatás, hiszen épp a negyvenes Perivel ismerkedhetünk meg először egy luxusterepjáró vezetőülésén, lányával az anyós ülésen. Peri egész életútját megismerve, számomra kissé váratlan fordulatként értelmezhető az a művilág, melyben végül kikötött. Isztambul plasztik előkelős köreiben találjuk, a kérdései azonban még mindig vele tartanak. A jelen eseményei tulajdonképpen egyetlen félnapot ölelnek fel, mégis hatalmas fordulatot hoznak a nő életébe.

„Hallgass rám, Egér, kétfajta férfi van: akik összetörik a szívünket, és akik összerakják. AZ első típusba szeretünk bele, de a másik típushoz megyünk hozzá.”

Az Éva három lánya fontos témákat feszeget: az identitáskeresés, az istenkeresés és ezek ambivalenciái vezetik legerőteljesebben a sorokat. Kedvelem Shafakban, hogy olykor egészen maró társadalomkritikát fogalmaz meg, melyek nem csupán a török társadalom működését érintik, s történeteinek ugyancsak visszatérő eleme a feminista hang, mely a nők különböző kultúrákban és vallásokban való helyzetét (ideértve a mindenféle jogokat, lehetőségeket) érintik. Nem volt ez másként ebben a regényben sem. Shafak stílusában, elbeszélésének gördülékenységében, a jókor és okosan beszúrt megjegyzéseiben számomra mindig öröm elmerülni, s mivel több éve nem olvastam már tőle, így különösen jó élmény volt elmorfondírozni az olvasottakon. Ami számomra kissé hiányosan jelent meg, az Shirin és Mona belső világa, az ő nézőpontjuk és megéléseik fókuszáltabb kidomborítása, viszont közben azt is gondolom, hogy az már egy olyan komplex szerkesztést igényelt volna, melyet a regény valószínűleg nem bírt volna el. 

„Nehezebb széttörnünk a láncainkat, ha egyesek szeretnek megbéklyózva élni.”

Blogturné Klub

Tegye fel a kezét, akit nem foglalkoztatott valaha Isten kérdése, a vallás, a hit szerepe! Az isztambuli Peri életét – aki hívő muszlim édesanya és ateista édesapa mellett nőtt fel – végigkísérte ez a kérdéskör. Nem meglepő, hogy oxfordi tanulmányai során egy olyan teológiai szemináriumon köt ki, ahol a vitatott módszerekkel dolgozó Azur professzor a legkülönfélébb nézetekkel bíró diákokat gyűjti össze. 2023-ban, az Európa kiadó gondozásában az Éva három lánya Elif Shafaktól új magyar borítóval jelent meg. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, mit gondolunk a regényről!

A turné állomásai

01.19. Szembetűnő

01.21. Readinspo

01.24. KönyvParfé

Nyereményjáték

Játékunkban nincs más dolgotok, mint kitalálni, hogy melyik Elif Shafak-regényből idéztünk. A Rafflecopter dobozban a könyv címét várjuk.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

„Tudod, min gondolkodom azóta? Azon, hogy te vagy a hazám. Furcsa ilyet mondani? Nélküled nincs otthonom ezen a világon. Kidöntött fa vagyok, a gyökereim mind elszakadtak; fel tudsz borítani egyetlen ujjal.”

a Rafflecopter giveaway