Lengyel Dénes: Királyok kora

Ha a monda vagy a mítosz szót halljuk, sok esetben asszociálunk globális történetekre, mondavilágokra vagy épp az ókor ismert történeteire, s talán inkább második körben futunk rá az egyes népek, nemzetek eredetmondáira vagy korábbi évszázadokhoz köthető elbeszéléseire. 

Lengyel Dénes: Királyok kora

Móra Könyvkiadó, 2025, 240 oldal

Illusztrálta: Czuczor Eszter

Csillagérték: 7

A magyar mondák, mondavilág talán kisiskolás korunkban kerül a figyelmünk homlokterébe. Saját emlékeimből legalábbis nagyon erősen dereng, ahogy az olvasókönyvben a csodaszarvasról vagy épp Attila kalandozásairól olvasunk. Ezt követően – ahogy a popzenében mondanánk – mixekben és felújított változatokban (avagy a szépirodalomban, a költészetben) kerültek elém, immár mint tananyag ezek a történetek, a kalandozások és királyok pedig a történelemórákon. Melyből volt néhány az eddigi életutamon.

Eddig nem is gondoltam bele túl mélyen, de talán valahol a mondavilágok megismerésében fedeztem fel a történelem és irodalom elszakíthatatlan voltát, s – szintén talán – emiatt veszem sok esetben túl evidensnek, hogy egyik nem feltétlenül értelmezhető a másik nélkül, illetve: egyik megértése nagyban segíti a másikat. Ahogy Lengyel Dénes mondagyűjteménye elém került, például rögtön az általános iskolai történelemórák – és az a bizonyos szótárfüzet, melyben a nagy eseményeket, uralkodókat és az ezekhez fűződő évszámokat vezettük, korszakokra bontva – jutott eszembe. A vizuális emlékezet varázslatos! Sokszor még az egyetemi vizsgákon is ez derengett fel, mikor egy évszám után kutattam a fejemben. Talán a mai napig meg tudnám mondani, hogy a 13-14. századi évszámok milyen eseményekhez kötötten jelennek meg a füzet jobb lapján. 

Az eddigieket pedig azért hoztam fel, mert valahogy ez a két momentum – az olvasókönyv és az évszámos szótárfüzet – emléke segített sok esetben a köteten való átevickélésen, a régi olvasói élmények felgöngyölítésében. Ennélfogva naiv olvasóként vetettem magam a magyar mondavilágba. A könyv lineárisan, kronologikus sorrendben, korszakokra bontva mazsolázgat a mondák közül. Ahogy az alcím jelzi, hetvenhét magyar mondát sorakoztat fel a kiadvány, a honfoglalás korától Mátyás király uralkodásáig. Valamivel korábbra is tekinthetünk, hiszen az első fejezetbe a hun-magyar mondák közül válogatott be hatot a szerző. A csodaszarvas vagy Attila történetei itt olvashatók. A következő fejezet a 900-as évekbe, a honfoglalás és a kalandozások idejébe kalauzolnak, érintve a vérszerződést vagy Lehel kürtjének mondáját. A harmadik nagy egység az Árpád-házi királyok korának évszázadait veszi végig. Különösen kedveltem a veszprémi Gizella-kápolna eredetéről szóló mondát. De Szent István mellett Gellért püspök, Szent László és Szent Margit alakja is megjelenik. Szintén ebben a részben kapott helyet a balatoni kecskeköröm legendája és felidézhetjük Bánk bán történetét is. A 14. századtól, az Árpád-ház fiúági kihalását követően a királyokat vegyes házak adták, melyről kilenc monda tudósít a könyvben. A két záró fejezet a Hunyadiakkal foglalkozik. Az talán kevéssé meglepő, hogy Mátyás királyról számos monda szól, hiszen a népmesék világából kiindulva ezek sokaságára is következtethetünk. Az újdonság erejével talán Hunyadi János mondái hatottak. Ami pedig számomra újra és újra meglepetést okozott, hogy akadtak olyan szövegek vagy történetek – elsősorban a korai mondák világából, melyekre alapvetően nem úgy emlékeztem, ahogy Lengyel Dénes gyűjtésében olvastam.

Picit ambivalens érzéseim vannak a kiadvánnyal kapcsolatban, mind a megjelenését, mind pedig a célközönségét tekintve. Szerintem, a kiadói javaslat szerinti kilencéves korban még egy valamivel nagyobb szerep tulajdonítható a képiségnek, mely a befogadást megkönnyítené az (immár akár önálló) olvasó számára. Az illusztrációk száma ehhez képest kevés (minden fejezet elején egy-egy) és számomra lehangoló volt. Ha kompakt egészként nézem, akkor ebben a formában inkább korábbi évtizedek kiadványait idézi a kötet. Mindazonáltal maga a tartalom olyan értéket képvisel, amit pedig érdemes és fontos megismertetni a gyerekekkel – vagy épp felidéztetni a felnőttekkel, mert mindkét fél számára jó és hasznos kikapcsolódást nyújthat nemcsak a történeti tudás tágításában, hanem a tájékozódásban, akár a kortárs (film/művészeti) alkotások megértésében is. Érdekes volt tehát felnőttként is újralapozni ezeket a mondákat. Olykor talán túl töménynek éreztem a szövegeket (érdemes lehet lassabban haladni), de a jelentőségük szerintem nem vitatható. Hozzánk tartoznak. Lengyel Dénesről nem tudtam, hogy Benedek Elek unokája volt, így különösen kedves élményként raktározom el, hogy – teljesen véletlenül – épp Benedek Elek születésének évfordulóján, a magyar népmese napján olvastam a könyvet.

Blogturné Klub

Lengyel Dénes Királyok kora című könyve 77 monda révén, gyerekbarát formában meséli el a honfoglalástól Mátyás királyig ívelő magyar múlt hősi és mesés történeteit. Tartsatok velünk a blogturnén, és nyerjétek meg a Móra Kiadó által felajánlott példányt a könyvből!

A turné állomásai

10.10. Veronika’s Reader Feeder

10.12. Könyv és más

10.14. Szembetűnő

Nyereményjáték

Mostani játékunk során az egyes állomásokon egy-egy a könyvben is szereplő legendás történelmi alak nevének betűit rejtettük el, a feladat pedig az, hogy kitaláljátok, hogy kit rejtenek a betűk, a helyes megoldást pedig beírjátok a Tally doboz megfelelő helyére. 

(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)