2016. november 20., vasárnap

Salánki Anikó: Anikomment

Az Ad Librum gondozásában jelent meg Salánki Anikó: Anikomment című novelláskötete. Újdonság újdonság hátán, hiszen a szerzőtől nem olvastam az eddigiekben, ráadásul a Kiadónál is most debütálok itt a blogon.

Salánki Anikó: Anikomment
Megjelenés: 2016.
Kiadó: Ad Librum
Téma, műfaj: kortárs novella
Megrendelhető: ITT
Oldalszám: 120 oldal
Csillagérték: 9


Fülszöveg:
„Ez a kötet rávilágít arra, hogy a szerzői önfegyelem és az olvasó iránt érzett tisztelettudó alázat még ebben az irodalmi szempontból nem túlságosan barátságos 21. században is éles kontúrokkal kirajzolódó értéket teremthet. Salánki Anikó prózája – novellái, jegyzetei és a csupán villanásokra fölszikrázó karcolatai – ezt a tudatosságot váltja át a bizonyosság kézzel fogható valóságává.” 
Majoros Sándor József Attila-díjas író


Alapvetően egy könyv kiválasztásánál maximum a fülszöveget olvasom el, és az alapján választom ki, szeretnék-e jobban megismerkedni a történettel. Emellett persze vannak kedvelt szerzőim, témaköreim, korszakaim, amik elsődleges szerepet játszanak a döntésben, ezeknek sokszor a fülszövegét sem nézem át tüzetesebben. Ez az út viszont általában csak év első felében járható, ugyanis kis mohó lelkem ebben az időszakban olyan várólistás könyvhalmot gyűjt össze, amiből nehezen keveredek ki. Ilyenkor más taktika, megfontoltabb döntés szükségeltetik.

Salánki Anikó kötetéből például a Könyv Gurun olvastam ízelítőt. Vannak azok a könyvek, amik egy rövidke részlettel is magukba szippantanak, s miután a Reggeli színjátékot szemezgetve egyszer csak önkéntlenül is felnevettem, nem is volt több kérdés. Anikomment; novellákkal, karcokkal és jegyzetekkel. Egyrészt a terjedelme sem ijesztő - a maga százhúsz oldalával. Másrészt, ha a kötet minden írása legalább ennyire szórakoztató, nem is lőhetek mellé - gondoltam. És milyen jól! A Reggeli gondolatok tökéletes ráhangolódás volt a könyvecske továbbolvasására. Sőt, a reggeli séták átvétele is határozottan felmerült bennem. A séta egyébként is nagyon jól illusztrálja azt, ami ebben a gondos válogatásban várja az olvasót. Az már a fülszövegre pillantva is feltűnhet, hogy a karcok, jegyzetek, novellák rendkívül színes világot ölelnek fel. Bebarangolhatunk egy egész évet (hiszen gyakorlatilag minden évszakhoz köthetően találhatunk írásokat), és kirándulást tehetünk kis hazánk tájain is, városokban, vidéken, fiatalokkal, idősebbekkel.

Hihetetlenül tetszett az a sokféle perspektíva, táj, hangulat és életkép, ami felbukkant a kötetben, főleg amiatt volt ez érdekes számomra, mert terjedelmét tekintve tényleg nyúlfarknyi könyvecskéről van szó. Az elbeszélői stílus már a korábban említett részlet alapján is levett a lábamról: érzékeny, humoros, és minden mondata mögött ott van a szerző, a véleményével, meglátásaival együtt. Ami pedig talán ennél is fontosabb, hogy a véleményét nem megrendíthetetlen tényként közli, nem ráerőltetni akarja az olvasóra. Ritkán érzem azt, hogy az elbeszélő ne akarna meggyőzni a saját meglátásairól, hanem szelíden, tisztelettel, történeteken keresztül mutatja be azokat. Ha akarom egyetértek, ha akarom nem - viszont nincs bennem tüske, eszembe sem jut, hogy ne fogadjam el azt, amit gondol. Ez hiányzik számomra a hétköznapokból: hogy őszintén elfogadjuk a másik véleményét és tisztelettel, szeretettel forduljunk egymás felé, hogy ne a végletekben éljünk, hanem harmóniában.

Az Anikomment számomra a harmónia könyve volt: vidám és szomorú percekkel, mosolyra és könnyre fakasztó gondolatokkal, történetekkel. Egy csodálatos séta, ami kikapcsolt, elgondolkodtatott, szórakoztatott. A témák kompozíciója okos szerkesztést sejtet, az elbeszélői stílus érzékeny és kifejező. Nagyon tetszett a humor, irónia, ami átszőtte a történeteket, és (ha már komment) kifejezetten mókás volt, mikor egy-egy szarkasztikus megjegyzésben felbukkant az internetes trollok világa is - lehet ezt a direkt bántás szándéka nélkül, okosan is művelni (és - nem mellékesen - sokkal szórakoztatóbb is). Az Anikommentnek ott a helye az éjjeliszekrényen, hogy egy nehéz nap után mazsolázzunk történetei között.

4 megjegyzés:

  1. Kedves Patricia ! Nagy örömmel olvastam kedves soraidat Salánki Anikó Anikomment kötetéről.Értékeló soraid, a novellákkal kapcsolatos véleményednagyon sok mindenben egyezik az enyémmel, ezért volt különös öröm, hogy rengeteg szépségre figyeltél fel,melyek azt igazolják vissza, amit egymástól függetlenül értékelünk Anikó írásaiban. Igen...ez ő,aki minden sorával önazonos.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Annamária! Nagyon szépen köszönöm a kedves kommentet, és igazán örülök, hogy bejegyzésem elnyerte tetszését :)

      Törlés
  2. 2016. október 16-a óta vagyok a könyv boldog tulajdonosa,s csak néhány nappal korábban e cikk megjelenésénél ismerkedtem meg a tartalommal....A szerzőt nagyon jól jellemzik az írásai, és boldogan olvastam a cikkben : "....érzékeny, humoros, és minden mondata mögött ott van a szerző, a véleményével, meglátásaival együtt...." és igen, valóban ott van minden történet minden betűjében.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, nagy örömmel olvastam megjegyzését :)

      Törlés