Colm Tóibín: Brooklyn

Felnőni nem könnyű, de hogy mik is pontosan a családtól elválás buktatói, milyen következményekkel és érzelmi elszakadással járhat az, ha a fészekből kirepülve egyből egy másik országba húz a szívünk? Ezt a kérdést dolgozza fel Colm Tóibín világhírű regénye, a Brooklyn, és ennek jár utána a Blogturné Klub négy bloggere is. Tartsatok velünk, és tiétek lehet a három kisorsolásra váró példány egyike a regényből a Park Könyvkiadó jóvoltából!

Colm Tóibín: Brooklyn

Eredeti megjelenés: 2003.

Hazai megjelenés: 2016. 

Kiadó: Park Könyvkiadó

Fordította: Greskovits Sándor

Téma, műfaj: new adult, önismereti

Megrendelhető: ITT

Oldalszám: 309 oldal

Csillagérték: 9

Fülszöveg:

Az 1950-es évek Írországában vagyunk, és Eilis Lacey sok fiatal ír lányhoz hasonlóan nem dúskál a lehetőségekben. Ezért amikor nővére elintézi, hogy kivándorolhasson New Yorkba, Eilis tudja, hogy mennie kell, s első ízben kell maga mögött hagynia családját és otthonát. Amikor megérkezik a zsúfolt brooklyni albérletbe, csak arra tud gondolni, mit áldozott fel. Távolra került otthonától és honvágya van. Aztán amikor az első tapogatózó lépéseket teszi a barátság és talán valami más felé is, olyan hírt kap, ami miatt vissza kell térnie Írországba. Ott szörnyű dilemmával néz szembe a kötelesség és a nagy szerelem közti rettenetes választással. Nick Hornby forgatókönyve alapján azonos címmel film készült Eilis történetéből, melyet február 4-től játszanak a magyar mozik.

Bár a napi kommunikáció gyakran úgy állítja be, a gazdasági/megélhetési migráció a legkevésbé sem az utóbbi évek sajátja. A több évszázadra visszatekintő folyamat az egyén szintjén vegyes végkifejletet hozott, a kulturális változás viszont tagadhatatlan, s napjainkban is folyamatosan alakítja világunkat. Colm Tóibín regénye egy 20. század közepi történetet mutat be arról, hogyan állja meg helyét az ír Eilis az óceán túlpartján.

Kép a filmből

Nem egyszerű a helyzetem, hiszen a Brooklyn főszereplője a legkevésbé sem az a tipikus hősnő-alkat, akikről általában olvasni szoktam.  Eilis egy hihetetlenül klassz karakter, zárkózott, simulékony természetű, konfliktuskerülő, magának való, analitikus, tipródó és mélyen érző típus. Egyszerű szemlélőként a szürke egér megtestesítője. Olyan gyakran és könnyelműen alkalmazzuk ezt azokra, akik nem a bulik (vagy táncestek) fő arcai, akik vagy meg sem jelennek, vagy csendes szemlélői az eseményeknek. Emlékszem, sokáig én is folyton szembesültem ezzel: biztos szürkének tartanak, és biztos van is valami bajom, hogy a barátaimhoz, korombeliekhez hasonlóan nem különösebben várom a szombati partikat, nem kapcsol ki, nem old fel. Bele sem gondoltam, hogy mennyire klassz, hogy ilyen sokfélék vagyunk, bele sem gondoltam (egészen a húszas éveimig), hogy ennek a "különcségnek" mindössze annyiban áll az oka, hogy - a társadalom jelentős részével ellentétben - introvertált vagyok, de legalábbis sokkal inkább mutatok introvertált jegyeket, mint extrovertáltakat. S mióta ez tudatosult, magamat is jobban tudom kezelni. Tudom, hogy többet mérlegelek, kattogok (egyébként sokszor teljesen érdektelen) dolgokon. És igen, mással és másként töltődöm. Fura, hogy az egyezések miatt még magát Eilist is nehezen értettem meg első találkozásunkkor. 

Eilis anyjával és egyik nővérével él Írországban. A család többi tagja szétszóródott az országban. Ez persze valahogy így természetes: mindenki arra húzott, amerre megélhetést talált. Eilis fiatalkora ellenére is vénlány érzését keltette bennem, aki otthon ül, s bár tudja, a boldogság nem fog bekopogtatni az ajtón (nahát, honnan ismerős ez az egész?). Egy nem várt fordulattal azonban hirtelenjében egy Amerikába tartó hajón találja magát, tengeri betegséggel küszködve. Ez a fejezet volt az egyik leginkább magával ragadó számomra. Nem csupán a hajóút maga, hanem minden apró elcsepegtetett információ a társadalmi rétegekről és azok szokásairól, a kiszolgáló személyzetről és minden egyébről. Két dolog jutott eszembe: egyrészt – nyilván – a Titanic (mert mi más?), másrészt pedig azok a beszámolók, amiket olyanok meséltek, akik luxushajókon dolgoztak. Fura, mintha semmi nem változott volna. Sem az ’50-es évek előtt, sem azóta. S míg Írországból Amerikába érkeztünk, én is ráéreztem a regényre. 

Részlet a filmből

A hajóról lelépve, Eilis egy új világban, új kihívásokkal találja magát szemben. Érdekes volt figyelemmel követni, hogy egy ennyire introvertált karakter hogyan illeszkedik be az eddig ismeretlen környezetbe. Vártam és vártam, mikor áll végre igazából a sarkára. Sokáig hiányoltam a katarzist, amikor Eilis saját kezébe veszi az irányítást: holott az egész történet, mondatról mondatra szépen építkezik, s amit általában egy karakterfejlődéstől hipp-hopp megkapunk, az ebben az esetben lassú folyamat, leginkább belső építkezés. Ebben a történetben látszólag nincsenek nagy érzelmi amplitúdók. Aztán Eilis visszatér  Írországba. Nem tartottam elképzelhetetlennek, hogy a kötelességtudat az eszét és a szívét is legyőzi majd, viszont itt következett be az igazi kitörés, meglepetés, amiért izgultam Eilisért (és amiért sokszor magamért is izgulok).

A Brooklyn csendesen folyó történet egy nagyon zárkózott karakterről. Egy olyan lányról, akinek előbb a saját belső harcait kell megvívnia, és ez bizony nem könnyű folyamat. A könyv nagyságai egyértelműen a részletekben rejtőznek, az utalásokban, a jelentéktelennek tűnő leírásokban és megnyilvánulásokban. Az jutott eszembe olvasás közben, ha az 1950-es években élnénk, gyakorlatilag egy korabeli new adultnak is beillene a kötet: kapunyitási pánikkal, önmegvalósítással, önismereti utazással. Most is tarthatjuk annak. Eilis vitathatatlanul a kedvenc introvertált hősnőmmé vált, erre a felismerésre pedig leginkább a regényből forgatott film döbbentett rá, ami nagy kedvencem lett.

Extraként elhoztam a kötetből készült film előzetesét:

Blogturné Klub

A turné állomásai

11.08. - Letehetetlen

11.10. - Szembetűnő

11.12. - Deszy Könyvajánlója

11.14. - Sorok Között

Nyereményjáték

Fedezd fel te is New York City kerületeit! Brooklyn a regény történetének egyik legfontosabb helyszíne, és egyben az amerikai város egyik kerülete is. De tudod, hogy melyik a másik négy? Minden állomáshoz egy szám tartozik 1-től 4-ig, amelyet a térképen láthattok. A Rafflecopter dobozba az állomáshoz tartozó kerület nevét írjátok be, hogy megnyerhessétek a 3 kötet egyikét!

Figyelem! A sorsoláson azok vesznek részt, akik minden állomáson helyesen válaszoltak. A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.

A feladvány:

Az én állomásomon a hármas számmal jelölt kerület nevét kell megfejtésként a Rafflecopterbe írnod :)

a Rafflecopter giveaway