Jodi Picoult – Samantha van Leer: Lapról lapra

„Milyen jó lenne, ha azok, akiket egymásnak rendelt az ég, a megfelelő időben, a megfelelő helyen tartózkodnának. Ha megmondanák az igazat, mielőtt túl késő lenne.”

Jodi Picoult – Samantha van Leer: Lapról lapra

Sorozat: Sorok között (2)

Athenaeum, 2016, 392 oldal

Fordította: Babits Péter

Csillagérték: 10

Vannak könyvek, amik egyszerűen csak hívogatnak maguk felé. Csalogatnak, ha úgy tetszik. Csak a ténnyel, hogy léteznek. Jodi Picoult és Samantha van Leer Sorok között sorozata pont ilyen. Nem ismerem az első részt (még), s bár már annál is nagy volt a kísértés, de a másodiknak már meg sem próbáltam nemet mondani. Még csak nem is sejtettem, milyen jót tettem a saját kis lelkemnek ezzel az igennel.

„Viszont, ha egy fa kidől az erdőben, ahol éppen senki sem hallja, attól még kidől, nem igaz?  Ha egy szereplő tétlenül ücsörög egy könyvben, amit épp senki nem olvas, akkor már nem is létezik?”

Anya, lánya és a Lapról lapra 

Sok olvasó képes beleszeretni egy romantikus regény főhősébe. Igazából, nem is feltétlenül csak a romantikusok olvasói. Lehet krimi, kalandregény, fantasy....teljesen mindegy. Vannak karakterek, akik nem hagyhatóak figyelmen kívül. Nem lehet nekik ellenállni. Ismeritek az érzést? Alapvetően én nem tartozom a könyves karakterekkel könnyen szerelembe eső olvasók közé (de ha esetleg találkoztok Mr. Knightley-val, feltétlenül jelezzétek neki létezésem), de érdekel: mi van, ha a könyvben kiszemelt férfiú éppenséggel szembejön velem az utcán - ugyanazokkal (na jó: majdnem ugyanazokkal) az erényekkel és sutaságokkal, ami miatt számomra ő a tökéletes. És mi van, ha nem is az utcán jön szembe, hanem magából a könyvből lép elő a nagy Ő? A Lapról lapra ezzel a gondolattal játszadozik el. A játszadozik pedig ebben az esetben nem holmi ideillő kis hasonlat. Könnyed, de tűpontos játékról van szó, ami egyszerre elvarázsol és elgondolkodtat, kikapcsol és szórakoztat. Szinte mintha már a szépirodalom legelső meghatározását hallanám felcsendülni a fejemben: tanít, nevel, gyönyörködtet. És jaj! Megint sikerült elérnie egy könyvnek, hogy elragadtassam magam.

„Suliba járni kicsit olyan, mintha minden reggel azért kéne felkelned,

hogy száz kilométeres sebességgel nekirohanj ugyanannak a téglafalnak.”

A könyv bemutatóján

Delila egy tündérmesében bukkan rá Olivérre, ennek mikéntjét ismerhetjük meg a Sorok közöttben (az első részes lemaradásom mindenképp pótolnom kell). A Lapról lapra már annak a története, ahogy a herceg kilép kétdimenziós világából, hogy Delila oldalán lehessen részese a való életnek. Mindez persze nem megy túl könnyen, rengeteg buktató és kihívás vár szereplőinkre, ezek pedig biztosítják, hogy egy percre se lankadhasson figyelmünk. Bevallom, a könyv első fejezetei azonnal beszippantottak, ugyanis roppant érdekes volt megfigyelni, hogy reagál egy "idegen világból érkező" a mai tizenhatosok mindennapjaira. Középiskolásként gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, tulajdonképp mekkora szerencsénk van azzal a lehetőséggel, hogy tanulhatunk. Megroppanunk a terhek alatt, panaszkodunk, holott - ideális esetben - egy olyan varázslatos burokban élhetünk, ami soha nem fog visszatérni az életünkbe. Én nagyon kedveltem a gimnáziumi életet. Tudom, hogy nem mindenki van így, nem mindenki választ jól, nem mindenki kerül jó társaságba, és nem mindenki méri fel azt az élethelyzetet, amiben van. Olivér - mint a helyi gimi új tanulója - gyermeki rácsodálkozása a kémia és irodalom szépségeire szembeállítva mindenki más kiakadásával Olivér reakcióira olvasóként hatalmas élmény volt számomra, és pontosan a fenti gondolatokat idézte fel bennem. A mai kamaszok között mozogva sokszor tapasztaltam a pesszimizmus állandó jelenlétét, nagyjából ugyanez köszönt vissza sok esetben a lapokról is. A szerzőpáros tehát nagyon jól fogta meg a lényeget. E szempontból (Olivér és más szereplők történetével is) a kötet totálisan szembemegy az életkori sajátságokkal, a teremtett helyzetekkel pedig görbe tükröt állít a duzzogó, a felnőttektől érzelmileg távolságot tartó kamaszkornak. Imádtam!

„Az a legborzasztóbb a szerelemben, hogy a rideg valóság mindig közbeszól.”

Illusztráció a könyvből

A történet, a szituációk mellett pedig hihetetlenül jó a regény stílusa. Egyrészt tempósan lehet haladni az eseményekkel, nagyon jók a logikai megoldások, jó néhány elgondolkodtató és mérlegelésre, véleménynyilvánításra késztető kérdés is felmerül, helyén van a pszichológiai háttér, amiről fentebb is írtam, van humor, romantika, dráma, irónia és ezek között nagyon gördülékeny a nyelvi átmenet. Ez pedig nem tanulható. Vagy megvan egy írónál, vagy nincs. Itt megvan, nagyon is megvan! Jodi Picoult és Samantha van Leer varázslatos páros, a generációk összjátéka (megint a játék, ugye!) teljesen levett a lábamról. Valahogy olyan ez, mintha mindkét fél (anya-lánya) megpróbálná megértetni a saját álláspontját, az egész történet egyfajta generációs párbeszéd, amiből ez a fantasztikus könyv kerekedett ki. És innentől kezdve - számomra legalábbis - jóval többről van itt szó, mint egy szimpla young adult romantikusról.

„- Miért is érdekelne Allie McAndrews? Amikor itt vagy nekem te?

Jules leteszi a villát.

- Mindjárt felböfögök egy szivárványt...”

Mit mondhatnék még? A Lapról lapra a legjobb young adult, amit valaha olvastam. Feleleveníti a gyermekkor tündérmeséjét, megízesíti egy kis romantikával, a barátság fontosságával és néhány erkölcsi kérdéssel. A lapokon felbukkanó illusztrációk csodálatosak, nagyon érdekes volt megfigyelni a szereplők jellemfejlődését, a felmerülő problémákra adott válaszaikat. Szóval: Jodi Picoult és Samantha van Leer valami egészen maradandót alkotott.

„- Mivel küzdesz?

- A kémiával - felelem. - Mondd már meg: mi köze a vas szónak a Fe rövidítéshez?

- A ferrum vasat jelent.

- Akkor miért nem annak hívják?

- Mert a kémia a pokol egy nagyon különleges bugyra...”

Blogturné Klub

Az Athenaeum Kiadó jelentette meg Jodi Picoult első young adult regényét: Sorok között címmel, melyet a lányával, Samantha Van Leerrel közösen írtak. Nagy sikert aratott a könyv a magyar olvasók körében és máris örülhetünk az újabb résznek: megjelent a folytatás Lapról lapra címmel. A történet izgalmas fordulatokkal folytatódik, és számos új szereplőt is megismerhetünk.  Tartsatok velünk a Lapról lapra blogturnéján!  Vajon Edgar hogyan állja a helyét a mesében, és Olivér a való világban? A kiadó jóvoltából két szerencsés játékos megnyerheti a könyvet a nyereményjátékunkon!

A turné állomásai

09.08. - Kelly&Lupi olvas

09.10. - Szembetűnő

09.13. - Deszy könyvajánlója

09.15. - CBooks

09.17. - Dreamworld

Nyereményjáték

Előnyben azok, akik más olvasták az első részt! A blogturné mind az öt állomásán a bejegyzésekben elrejtettünk egy-egy szereplő nevét. Gyűjtsd össze a kiemelt betűket, tedd helyes sorrendbe és írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Figyelem! A sorsoláson azok vesznek részt, akik minden állomáson helyesen válaszoltak. A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.

a Rafflecopter giveaway