A Könyvfesztiválra megjelenik itthon az Oh Boy! szerzőjének az új regénye, a Tartós hullám, melyben a főhős, Louis egy új szenvedélyt talál az életében, eldönti, hogy fodrász lesz. Már csak az a kérdés, mit szólnak ehhez a társai, és édesapja, a neves sebészorvos...Az elgondolkodtató műről a Blogturné Klub három bloggere mondja el a véleményét. A turné során a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából a regény egy példányát meg is nyerhetitek.
Hazai megjelenés: 2017. április
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fordította: Burján Monika
Téma, műfaj: pályaválasztás, ifjúsági
Megrendelhető: ITT
Terjedelem: 168 oldal
Csillagérték: 8
Fülszöveg:
Louis tétován téblábol az életben, halálosan
unja magát az iskolában. És akkor még itt van ez a kötelező gyakorlat is…Fogalma
sincs, hová menjen, de végül is, tökmindegy, csak essen túl rajta, minél
hamarabb. Jobb ötlet híján Jómami beprotezsálja a fodrászához, hiszen a
gyakornok majdnem ugyanaz, mint a tanuló. Így csöppen Louis a Maité
Fodrászatba, és az illatos-párás légkörben egy új világ nyílik meg előtte. Most
már tudja, hol a helye, mi az ő útja. Ő igen, de mit szól mindehhez az iskola (amit
egyre nagyobb ívben kerül) és a család, mindenekelőtt apja, a neves
sebészorvos?
Más utak, eltérő végzettséget igénylő
szakmák. Szakvizsga, érettségi, diploma. Valahol presztízskérdés, valahol
szükség, valahol egy álom valóra váltása. Mindenki másképp indul el. A kezdeti
lelkesedést, az első szárnypróbálgatásokat pedig – véleményem szerint –
senkinek nincs joga kerékbe törni, főleg nem megítélni vagy lenézni.
 |
| '60-as évek frizuradivatja |
A társadalom egy része általában
ellenségesen, de minimum erős fenntartásokkal fordul azok felé, akiket nem
ismer. S mivel nincs kedve/ideje/kapacitása megismerni, ezért általánosít,
sztereotipizál. Így történik ez gyakran a vidék és város, az értelmiségi és
szakmunkás viszonylatában is. Így látom, így tapasztalom. Az igazi emberi nagyság számomra nem abban rejtőzik, ki milyen egzisztenciát alakít ki maga köré. Nem hiszem, hogy a mérnök jobb vagy több ember lenne egy virágkötőnél, mert ez nem ettől függ. Úgy gondolom, nincs abban semmi elítélendő, ha valaki egy szép bútor kivitelezésében leli meg a boldogságot, mint ahogy abban sem, ha valaki a tudomány világát érzi hivatásának. Sokfélék vagyunk, ugyanennyi álommal, vággyal és tehetséggel. Miért lenne az baj, ha mindenki a saját útján indul el, ha az út tisztességes és a saját szárnyait bontogathatja rajta? Miért gondolja egy szülő, hogy gyerekének azt az utat kellene járnia, amit ő gondolt ki neki, figyelmen kívül hagyva a gyerkőc tehetségét és érdeklődését? Miért fontosabb a társadalmi presztízs egy kiegyensúlyozott életnél? A Tartós hullám ezt a
szeletkét emeli ki a nagy tortából.
 |
| '80-as évek frizuradivatja |
Louis utálja az iskolát. Tizennégy
évesen még kevésbé tervezte meg jövőjét, azt viszont betonbiztosan tudja, hogy
nem akar sokáig a számára nyűgöt és kudarcélményt nyújtó terepen maradni.
Iskolai gyakorlatát – nagymamája közbenjárásával – egy fodrászüzletben végzi,
ahol rádöbben: ezt akarja csinálni. De nem csak, hogy akarja – még tehetsége is
van hozzá. Nem is kevés. A szalonban igazi barátokra talál, akik megbíznak
benne és támogatják. Otthon ugyanis mindez nem adatik meg neki. Apja népszerű
és tehetséges sebész, a kétkezi munkát rangon alulinak tartja, gyerekeinek is a
sajátjáéhoz hasonló nívójú oktatást és utat szán. Illetve inkább: követel. E
meggyőződésében pedig abszolút hajthatatlan. A család félelemben és titkok
között él.
 |
| Fonat, '90-es évek |
Mindaddig, míg Louis nemes
egyszerűséggel apja arcába mondja: hülye vagy. Igazi, és tragikus fordulópont
ez a történetben. Egyrészt azért, mert ekkorra már kezd ellaposodni a sztori,
másrészt pedig, mert ez az a lépés, amit bár sokszor tényleg meg kellene
tennünk, nem merjük. Ez a tizennégy éves kissrác pedig, mérlegelve helyzetét,
nem lát más kiutat. Inkább egy kemény mondat (és annak fájó következménye)
egyszer, mint az álmok szakadatlan kergetése egy életen át. A híres sebész még
időben észhez tér. Vajon a saját, görcsös ragaszkodása a mérvadó gyermeke
életében, vagy inkább az, hogy Loius boldog, kiegyensúlyozott felnőttként élhessen?
Vajon lenézendő-e a fodrász hivatás? Vajon lenézendő-e bármilyen szakma vagy
hivatás, ha azt szívvel lélekkel, a legjobb tudása szerint végzi az ember?
A Tartós hullám nagyon jó érzékkel nyúl
egy igen fontos témához. A "csak diplomád legyen, a többi majd alakul" hozzáállást teszi mérlegre egy "foglalkozz azzal, amiben tehetséges vagy" állásponttal. Persze, az egyik nem zárja ki a másikat. De attól, mert valaki nem vesz részt a felsőoktatásban, mert hivatása gyakorlásához nincs rá "szükség", miért lenne lenézendő? Miért érne kevesebbet egy jó szakma? Miért ne
foglalkozhatna bárki azzal, amiben igazán tehetséges? Nyilvánvalóan, talán nem
minden sztori végződik úgy, mint Louis-é (bár egy pici csavar mégiscsak kerül a
végére), ez nem garancia. De alázattal, önképzéssel és kreatív ötletekkel már
nem biztos, hogy olyan nagyon messze járunk a célunktól.
Blogturné Klub
A turné állomásai
Nyereményjáték
A Blogturné Klub tagjai nagyon szerették az írónő előző két regényét, ezért a mostani játékunk is ahhoz kapcsolódik. Minden állomáson találtok egy idézetet, de elrejtettünk egy fekete tojást is! Az egyik állomáson lévő idézet nem Marie-Aude Murailtől származik. És mi a feladatotok? Írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy melyik könyvből idéztünk: Oh, boy!, Lakótárs kerestetik vagy a fekete tojás. Utóbbinál bármilyen megoldást elfogadunk: "egyik sem", "fekete tojás" vagy amit szeretnétek :)
Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.
A feladvány:
"– Honnan szerezted meg ezt a számot? – Hát, tudod, van az a könyv. Fehér lapjai vannak. És fel van sorolva benne az összes telefonszám. Internetes formában is létezik."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése