Nagyszerű,
hiánypótló kiadványt jelentet meg a Bookline Könyvek a Könyvhétre 50 elszánt
magyar nő címmel. A gyönyörűen illusztrált kötetről hat blogger véleményét
olvashatjátok a turné során. Érdemes velünk tartani, és megfejteni a
feladványokat, a helyes megfejtők közül ugyanis egy szerencsés megnyerheti a
könyvet a kiadó felajánlásában.
Fodor Marcsi - Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő
Megjelent: 2018. Könyvhét
Kiadó: Bookline Könyvek
Illusztrálta: Rátkai Kornél
Téma, műfaj: ifjúsági ismeretterjesztő
Terjedelem: 208 oldal
Csillagérték: 7
Fülszöveg:
Ötven magyar nő, akikről utcákat, tereket,
bolygókat neveztek el, ám a tankönyvek sokszor meg sem említik őket. Ötven nő,
akik mertek valamiben elsők lenni. Olyan nők, akik a leleményességüknek és a
kitartásuknak köszönhetően mindig kimásztak a legmélyebb gödörből is, és közben
sem feledkeztek meg arról, mit diktál az emberség. Izgalmas életutak,
példaértékű történetek múltból és jelenből – a jövőnek. A kötetben szerepel
többek között Szent Erzsébet, Zrínyi Ilona, Hugonnai Vilma, Veres Pálné, Teleki
Blanka, Kovács Margit, Fischer Annie, Dévény Anna, Lubics Szilvia és Polgár
Judit
Az Esti mesék lázadó lányoknak
értékelésében, ugyan csak futtában, de fájdalmamat fejeztem ki, hogy magyar
nővel nem találkoztam a száz különleges női életutat bemutató mesekönyvben. Így
izgatottan vetettem magam Fodor Marcsi és Neset Adrienn 50 elszánt magyar nő
című könyvébe, annak reményében, hogy hasonlóan izgalmas karakterekkel és
életpályákkal ismerkedhetek meg, mint a nemzetközi „nagytesó” oldalain, magyar
keretek között - és egy picit más műfajban. Mint tudjátok, néhány éve jobban elmerültem a 19. századi
magyar nőtörténetben és az akkori (női) irodalmi élet alakulásában. Kutatásaim
során, már a szakirodalmak olvasásakor is olyan nevekre, életrajzokra és
művekre bukkantam/bukkanok, melyek nagy hatást gyakorolnak rám. Minden egyes
alkalommal elcsodálkozom, milyen fantasztikus nők (is) alakították az akkori
társadalmi, kulturális és (a század végén) a tudományos életet. Hová tűntek ők?
Miért nem ismerjük őket?
A hazai történelemoktatás során csak
ritkán találkozhatunk nőkkel. Ha mégis, akkor általában „fiúsítva” (gondoljunk csak
Mária Terézia trónra lépésének körülményeire) vagy külön tanegységként,
kiegészítő funkciót betöltve. Hogyha nem szerepelnek a tananyagban, vajon miért
van így? Nem volt senki, aki említésre méltó lenne? Ugyanez érvényes az
irodalomoktatásra is. Tudtátok, hogy a középiskolai Nemzeti alaptanterv
mindössze három női szerző megismerését ajánlja az összesen kilencvenhét nevet
felvonultató listában? S hogy közülük csak egy kapott külön tankönyvi leckét a
tizenkettedikes irodalomtankönyvben? Az, hogy a nők helyzetével,
lehetőségeivel, a feminizmussal és a társadalmi nemek tudományával kapcsolatos
témaérzékenység hazánkban meglehetősen magas, s szélsőséges indulatokat vált
ki, nagyban tulajdonítható annak is, hogy bizonyos történeti ismeretek
egyáltalán nem épültek be a közgondolkodásba. Egészen egyszerűen azért, mert a
közoktatás számára ez a „téma” láthatatlan. Egyszer csak lettek nők, meg
szavazati jog, szüfrazsett és "emancipáció" – és mossuk kezeinket. Holott ez
napjainkban sem ennyire fekete-fehér. Mindez pedig nem csupán a nőket, de a
férfiakat is érinti.
Talán indokolatlannak tűnik ez a hosszas
tantervi-tananyagi felvezetés, de nagy öröm számomra, hogy egy viszonylag talán
könnyedebb műfaj kapcsán teret engedhetek annak, amivel igazán szeretek
foglalkozni. Másrészt, az 50 elszánt magyar nő ismeretterjesztő volta okán
némileg meg is kívánja, hogy a fenti szempontok alapján is körbejárjam a témát.
Azt gondolom, a kiadvány hiánypótló. Célja, hogy felhívja a figyelmet az
elfeledett, de egyedi és figyelemréméltó utat bejáró magyar nőkre, akik koruk elvárásaitól
némileg eltértek, s a hagyományos női szerepek mellett/helyett tehetségükkel, rátermettségükkel, személyiségükkel váltak a magyar történelem példaértékű alakjaivá. Az eszközt és a műfajt is nagyon jó elgondolásnak tartom, hiszen lényeges, hogy akár a kötetben szereplő, akár az e válogatásból kimaradt nők végre előlépjenek a történelmi közöny homályából, s a fiatalok már egy sokkal tágabb perspektívában gondolkodhassanak a nemek közötti egyenlőségről, a férfiak és nők történelmi jelentőségéről, tetteiről. Az 50 elszánt magyar nő válogatási metódusában (ha jól érzékelem) a "magyar női elsők" megközelítés áll a fókuszban, s a 900-as évektől egészen napjainkig terjedő időskála tükrében ismerkedhetünk meg részben ismert, vagy teljesen ismeretlen női életutakkal. A kötetben olyan fantasztikus személyekkel találkozhatunk, mint Hugonnai Vilma (aki egyébként egyik személyes kedvencem) és Veres Pálné Beniczky Hermin (hogy továbbra is az 1800-as éveknél maradjunk) - vagy épp a "női krónikás", Kertész Erzsébet, napjainkból pedig Polgár Judit vagy Lubics Szilvia.
Bár bevallom, a kötet fellapozásakor a tartalomjegyzéken végigfuttatva a
tekintetem, a kíváncsiságomat egy kis kétkedés és aggodalom szőtte át, amit az eredeti bejegyzésemben hosszasan ecseteltem, viszont igyekszem egy kis önmérsékletet tanúsítani és nem visszaélni a türelmetekkel (máshol, máskor bővebben fogok még erről írni). Észrevételeimet három kulcsszóval foglalnám röviden össze: társadalomtörténeti háttér, szerkezet, elbeszélés. Az első számomra nagyon hiányzott, mert az volt az érzésem, hogy az életutak inkább az eseménytörténetre és a kronológiára fókuszálnak, s keveset mutatnak meg az adott korszak mentalitásából, világából, illetve ezek általában sztereotipikus történeti ismeretekre alapoznak. Az egyes fejezetek szerkezeténél tetszett az illusztrált felvezetés (bár a sztereotípiák ebben az esetben is túlzott hangsúlyt kaptak, félrevezetőek és sematikusak), meglepetésemre viszont a szöveges/didaktikai megjelenítés a kísérleti tankönyvek lenyomatát őrzi: darabos, túlzsúfolt, zavaró - illetve, ha már szerkezet: számomra sokkal ízlésesebb lett volna a szöveg sorkizárt igazítása. S a harmadik: az életrajzi leírások esetében az elbeszélői hang nem egyenletes, így az élettörténetekkel való megismerkedés nem minden esetben olvasmányos, a nyelvezetből sok esetben nem éreztem egyértelműnek, hogy konkrétan melyik korosztályhoz is szólnak a sorok, illetve ténybeli tévedések is felbukkannak.
Összességében abszolút üdvözlendő a
kezdeményezés, hogy ifjúsági ismeretterjesztő kötetekben is megjelenjen a női
dimenzió. Az 50 elszánt magyar nő széles palettán válogat a magyar női elsők
között, így az irodalom, sport, történelem ugyanúgy megjelenik, mint az
orvostudomány vagy a természettudományok. Remek dolog, hogy ezzel a sok, színes
életúttal egy gyűjteményben találkozhatunk, s hogy a 900-as évektől egészen
napjainkig megismerkedhetünk ötven kiváló nővel. Bízom benne, hogy a közeljövőben még több hasonló kezdeményezést megismerhetek, melyek talán kevésbé építenek a nemi sztereotípiákra.
06.09. - Szembetűnő
06.13. - Deszy könyvajánlója
Nyereményjáték
A
mostani játék során olyan híres nőket kell felismerni, akik valami fontos
dolgot tettek a női egyenjogúság kivívásáért. Minden állomáson találsz egy
képet, a híres nő nevét írd be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.
a Rafflecopter giveaway
Szia! A tiedben benne van Teleki Blanka? Miatta vettem meg a konyvet de a boltban sajnos nem neztem bele es most szembesultem hogy nincs benne. A neten keresgelve pedig ott a neve mindenhol igy talaltam ide. Ha van idod kerlek irj egy valaszt. Köszönöm.
VálaszTörlésSzia! Köszönöm szépen az észrevételed, javítottam ezt a részt a bejegyzésben, és válaszoltam a privát üzenetedre is :)
Törlés