2018. február 13., kedd

S. Jae-Jones: Alvilági dal

2017 végén jelent meg a Menő Könyvek gondozásában S. Jae-Jones: Alvilági dal című regénye, mely egy különleges világban, különleges lények között játszódik. Kalandozz te is a Blogturné Klub hét bloggerével a Goblinkirály birodalmában, és természetesen a turné végén te is nyerhetsz egy példányt a könyvből.

S. Jae-Jones: Alvilági dal
Eredeti megjelenés: 2017.
Hazai megjelenés: 2017.
Kiadó: Menő Könyvek
Fordította: Lázár Júlia
Téma, műfaj: ifjúsági, fantasy
Megrendelhető: ITT
Terjedelem: 448 oldal
Csillagérték: 6

Fülszöveg:
Sötét, romantikus és felejthetetlen könyv. Az év utolsó éjszakája. Beköszönt a tél, és a Goblinkirály kilovagol, hogy feleséget keressen magának...Liesl a varázslatos és veszélyes Goblinkirályról szóló legendákon nőtt fel, amelyek elragadták a lelkét, a szívét, és ihletet adtak, hogy zeneműveket komponáljon. Mára Liesl már tizennyolc éves, a családi fogadó körül segít, és a zene köré szőtt gyermekkori álmai és képzelgései semmivé lettek. Ám amikor a Goblinkirály elrabolja a húgát, Liesl számára nincs más út, mint utána menni az Alvilágba, hogy megmentse. Megérkezve e különös, magával ragadó világba, amelyet egy rejtélyes férfi ural, hamarosan lehetetlennek látszó döntést kell hoznia. Az idő és az ősi törvények ellene dolgoznak, és Lieslnek meg kell tudnia, ki ő valójában, mielőtt a sorsa beteljesedne. A zenével és varázslattal teli könyv egy olyan világba ragad magával, amit nem lehet könnyen elfelejteni.


Az Alvilági dal a maga Szépség és szörnyeteg-vonalat erősítő, magába szippantó borítójának vonzerejével és fülszövegével édesgetett magához, hogy újabb kirándulást tegyek a misztikum világába, néhány – várhatóan – ismerős karakterrel, egy kicsit új megközelítésben. Egy mesés fantasyre számítottam, meg néhány órára kikapcsolt állapotban. Ezt pedig részben meg is kaptam.

S. Jae-Jones
A történet nagyon lassan bontakozik ki, ám szép nyelvezete és kellemes elbeszélői stílusa miatt – kivételesen – ezt inkább simogatónak tartottam, mintsem idegesítőnek, így szép lassan merülhettem alá a misztikumban, megismerve Lieslt és két kisebb testvérét, Käthét és Josefet. Bizony, a bajor mindennapokban találjuk magunkat, ahol a Goblinkirály mítosza lengi körbe a nagymama meséit, s ahol történetünk főszereplőit nem csupán a testvéri szál, de a zene is összeköti. A cselekményfolyamot pedig kezdetben a mesékből már jól ismert motívumok alakítják: a legkevesebb figyelmet kapó testvér lép elő hősnővé, aki mindaddig – kis túlzással – a család jelentéktelen, elhanyagolt tagjaként a kiskorától belé sulykolt elvárásoknak megfelelően öccse és húga óvásának, útjuk egyengetésének rendelte alá magát. Sem jelleme, sem rátermettsége alapvetően nem utalt volna arra, hogy elbírná a történet főszerepét. S tulajdonképpen számomra valahogy ez az erőszakosan tuszkolt szerep nem is igazán jött át. A szép bevezetés és a lassú történetkibontás, illetve az ebben lelt örömöm és kíváncsiságom nagyjából a könyv harmadánál alábbhagyott, s inkább a vontatottság meg az unalom érzése kerekedett felül bennem. Pedig alapvetően jól strukturált (szépen megkomponált) kötetről van szó, s talán a felnőttebb fantasykben jártas és a lassú folyású történetek kedvelői (nem tudom, mekkora lehet e két tábor komplementere) többre is értékelnék ezt a sztorit, mint én.

Ebből a szempontból pedig szerintem kicsit megtévesztő a könyv első, szoftosabb fele, mert Liesl és a Goblinkirály kapcsolata már kevésbé tűnt általánosságban ifjúsági történetnek, s valószínűleg bennem minden jellemfejlődés ellenére sem jött át Liesl szerethetősége, semmilyen szinten nem gyakorolt rám hatást a karaktere (még annyira sem, hogy idegesítsen a semmilyensége), ezzel pedig rányomta a bélyegét a kötet második felére. A fentiekhez persze ismét hozzátartoznak olyan adalékok, minthogy alapvetően nem vagyok fantasy-fan, de az Alvilági dal esetében például teljesen nyitottan álltam a műfajhoz. S mindazok ellenére, amiket a bejegyzésemben feszegettem, nem rossz szájízzel csuktam be a könyvet (mint sok korábbi fantasy-próbálkozásom során), hanem úgy, hogy valamit mégiscsak kaptam a történettől: tudtam szeretni a műfaj egy könyvét, még akkor is, ha nem egy egész regényen keresztül, de végre voltak jó pillanataim fantasy olvasása közben. Szerintem, ez mindenképpen biztató, és jó lezárása a műfajban tett kirándulásaimnak.

Blogturné Klub


A turné állomásai

02.11. - Deszy könyvajánlója
02.12. - Kristina blogja
02.13. - Szembetűnő
02.14. - Spirit Bliss
02.15. - Dreamworld
02.16. - Insane Life

Nyereményjáték

Mivel a regényben nagy szerepet játszik a zene, ezért híres zeneszerzők nevét kell kitalálnotok a mostani játékban néhány zeneművük címe alapján. Feladatotok, hogy beírjátok az adott zeneszerző teljes nevét a Rafflecopter megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.

A feladvány:

Wie schön leuchtet der Morgenstern, Amore traditore, Parasztkantáta, Kávékantáta, Gyászkantáta

a Rafflecopter giveaway

2 megjegyzés:

  1. Sziasztok!

    Hát bizony Elisabeth karaktere lehetett volna úgy kidolgozva, hogy szerethetőbb legyen... Kíváncsi lennék a második részre, sajnos úgy tűnik a magyar kiadás várat magára, lehet hogy nem is lesz ...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Igen, számomra is sokat nyomott a történet élvezhetőségén Elisabeth karaktere. Nem tudom, az eladási adatokban milyen volt a kötet fogadtatása, valószínűleg ez is meghatározza, hogy várható-e a magyar nyelvű folytatás :)

      Törlés