Sophie Hannah: Az idegen ház

Szépirodalom, történelem, ismeretterjesztő kötetek vagy épp albumok. Örömünkre szolgál, hogy a Kossuth Kiadói Csoport, hazánk egyik legjelentősebb kiadójának bemutatkozó turnéján három könyvet is bemutathatunk Nektek! Tartsatok velünk, ismerkedjetek meg a Kiadó köteteivel, és a Kiadó jóvoltából lehetőségetek van megnyerni a turnéban részt vevő könyvek egy-egy példányát!

Sophie Hannah: Az idegen ház

Eredeti megjelenés: 2011.

Hazai megjelenés: 2015.

Kiadó: Kossuth Kiadó

Fordította: Szabados Tamás

Téma, műfaj: pszichothriller, regény
Megrendelhető: ITT

Oldalszám: 468 oldal

Csillagérték: 8

Fülszöveg:

"Hajnali negyed kettő. Connie Bowskill nem tud aludni, szörföl a neten. Bejelentkezik egy ingatlanközvetítő honlapjára, és rákeres egy házra: a cambridge-i Bentley Grove 11-re. Tudja, hogy eladásra kínálják, mivel az előkertben kitették az ingatlanügynökség tábláját.

Connie nem sokkal később rákattint a virtuális séta gombjára, kíváncsi a Bentley Grove 11 belsejére. De a nappalit mutató képen, a szőnyeg közepén egy nő fekszik egy hatalmas vértócsában. Connie rémülten ébreszti fel férjét, Kitet. Ám amikor Kit ül a számítógéphez, nem lát holttestet, csak az eredeti bézs szőnyeget egy tökéletesen hétköznapi helyiségben… A rendőrség csak ímmel-ámmal nyomoz egészen addig, míg ki nem derül, hogy más is látta a holttestet…" Hihetünk a saját szemünknek, vagy már abban se bízhatunk, amit mi magunk láttunk? És mi van a férjünkkel? Kettős életet él? Miért titkolja annyira a múltját, a cambridge-i diákéveit? Ő lenne a gyilkos? Charlie és Simon a nászútjukat megszakítva térnek vissza, hogy megoldják a rejtélyt.

Sophie Hannah: Az idegen ház. Az első pszichothriller, amit olvastam. Ismét egy újdonság a blogon - no, meg személyes olvasmányélményeim között, s aztán kiderül, hogy azért annyira mégsem. Sophie Hannah kötete ugyanis sokkal meglepőbb és meghökkentőbb volt számomra, mint azt előzetesen vártam. Nem titok, már a fülszöveg is eléggé felkeltette az érdeklődésem, mint ahogy azt sem szeretném eltitkolni, hogy bizony az első oldalakkal megszenvedtem. Picit lassan és zötyögősen indul a történet, de megéri várni! És nyitott szemmel járni a történetben!

"Bármit mondok magamnak, nem működik. Ezért kell ellenőriznem, hogy megnyugtassam magamat. Az ellenőrzés még nem jelent őrültséget; az ellenőrzés elmulasztása az őrültség."

Ház Cambridge-ben

Tegyük fel: éjszaka eladó lakásokat nézegetsz a neten. Egy bizonyos lakást. Virtuális sétát teszel benne. Aztán hirtelen feltűnik egy vérbe fagyott holttest. Mit teszel? Nagyot pislogsz - nyilván álmos vagy. S ahogy kinyitod a szemed, a hulla eltűnik. Csak a fáradság játszott veled, vagy valóban láttad azt, amit rajtad kívül talán senki? A regény főszereplője, Connie úgy dönt, a férjének is elmondja ezt az első (második és harmadik) hallásra is elég abszurd történetet. Kit nem hisz neki. Senki nem hisz neki. Kivéve egy nyomozót, aki történetesen még utána is jár a dolognak. Végül, a rendőrség semmiféle nyomot nem talál arra, hogy gyilkosság történt volna a Bentley Groove 11-ben. A rejtély nem oldódik meg: mi több, egyre több és több gyanús dolog történik Connie-val, s a történetben járva-kelve, már magamat sem érzem teljesen normálisnak. Az egyik pillanatban logikusnak tűnik a nő gondolatmenete, a magyarázatai, a másik pillanatban totál hibbantnak tartom. Ki vezet meg kit? Talán mégiscsak Connie férje, Kit áll a háttérben? A jelek egyre inkább hozzá, és Cambridge-ben töltött éveihez, emlékeihez vezetnek. 

"Lehetetlen, hogy mindenki, akivel kapcsolatba kerülök, cserben hagy; 

biztosan rosszul csinálok valamit."

A krimi mellett pedig megvan a könyvben az a mélylélektani utazás, ami miatt annyira mégsem jártam ismeretlen terepen. Elgondolkoztatott. A házastársi viszony, a nőiség meg úgy általában az emberi kapcsolatok terén egyszerű, de fontos kérdéseket vet fel a történet - és úgy összességében, a szereplők egymáshoz és önmagukhoz való viszonya. Mennyire ismerhetjük az embert, akivel évek óta élünk? Tudjuk, mire gondol, kitaláljuk a kívánságait, de ez minden? Vagy ez épp elég? Valóban a társai vagyunk, és nem az alávetettjei? Észrevettük már, hogy a saját személyiségünket alárendeltük az ő kényelmének? Beszéltünk már erről? Mindent ki kell mondani? Hogy viszonyulunk felnőttként a szüleinkhez? Belefolynak a mindennapjainkba? Vagy épp beleszólnak? Tartjuk egyáltalán velük a kapcsolatot? Na, és a múlt? Azzal mi van? Túlléptünk rajta? Vagy még mindig a fogságában élünk?

"Miként lehetséges, hogy annyira ismerem, hogy olvasok a gondolataiban, 

ugyanakkor attól félek, hogy egyáltalán nem ismerem?"

Sophie Hannah

A lélektani barangoláshoz igazán figyelemreméltó társakat is adott mellénk a szerző. Néhol egészen meglepő narrációval. Connie elbeszéléseiben például az volt számomra igazán meghökkentő, hogy sokszor kívülről szemléli önmagát. Sőt, mintha legtöbb esetben így történt volna. Éreztette, hogy egészen biztos nem tűnik logikusnak egy-egy reakciója, mégis minden körülmények között kitartott az igaza mellett. Lényegében, mindent egy lapra tett fel. Hosszú ideig gondoltam úgy, hogy az ő múltja takarja a titkokat, olyan titkokat, amire mindenki csak utalgat, de senki nem mond ki. Mintha egységes hallgatás mellett tettek volna fogadalmat. Vagy mégis így van? Connie mellett Kit személyiségéből kapunk a legtöbbet - ha szabad így fogalmaznom. A történet közben nem, viszont a könyv elolvasása után az ő karaktere okozta számomra a legnagyobb döbbenetet. Érdemes odafigyelni a viselkedésére. És akkor talán a fenti kérdések is némiképp megválaszolásra kerülnek. Legalábbis, ami a történetet illeti.

"Vajon ha közel állunk valakihez, azt jelenti, hogy annyira ismerjük a korlátait, önbizalomfokozó önámítását és önző nyafogását, ahogy a sajátunkat ismerjük? Amikor az utolsó szóig képesek vagyunk megjósolni minden reakcióját, arcának minden rándulását, hogy a csalódás és a kiszámíthatóság émelyítő érzésétől abban a percben elakad a lélegzetünk, amint megpillantjuk, még mielőtt egy szót is szólna?"

A borító Sophie Hannah-t a pszichothriller koronázatlan királynőjeként aposztrofálja. Nos, egyelőre úgy tűnik, ezt nem tudom megcáfolni. De - mint ahogy azt a fentiek is alátámasztják - nem is akarom. A néhol - és főleg az elején - nehézkes történet végül igazán fordulatos, és sok figyelmet kívánó sztorivá duzzad, tele kérdésekkel. Gondolkodásra és merengésre késztet. Azt tartom, hogy sok esetben egy könyvnek jókor kell találkoznia az olvasóval, hogy igazán hatással legyen rá (főleg, ha új műfajról van szó). Azt hiszem, Sophie Hannah és az én találkozásom pont jókor történt.

"A legtöbb ember így működik: mond valamit, aztán, amikor bebizonyosodik hogy tévedett, az ellenkezőjét mondja, 

s közben elfelejti, hogy korábban más álláspontot képviselt."

Blogturné Klub

A turné állomásai

04. 03. - Szembetűnő

04. 05. - Always Love a Wild Book

04.07. - Szembetűnő

Nyereményjáték

A Bemutatkozó turné alkalmából - hogy még több kötetet megismerhessünk a Kossuth Kiadótól - egy kis könyvvadászatra hívunk Titeket. Minden állomáson találtok egy rövid leírást a Kiadó gondozásában megjelent kiadványok közül. A feladatotok az, hogy kitaláljátok, melyik könyvről van szó, a rafflecopter megfelelő sorába pedig beírjátok a szerzőt és a címet!

Figyelem! A sorsoláson csak azok vesznek részt, akik mindhárom állomáson kitalálják és beírják a megoldást. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A Kiadó csak magyarországi címre postáz.

A feladvány:

"Néha pont az csábít minket, aminek taszítania kellene. Ezzel Beth is tisztában van, ugyanis ő arra férfira vágyik, akiről mindenki azt gondolja, hogy romlott. Ám azért, hogy megmentse őt, mindent fel kell adnia."

a Rafflecopter giveaway