Király Anikó: A bazilika titka

Több okból is vártam, hogy a várólistámon A bazilika titka kerüljön sorra. Egyrészt, Király Anikó tavaly egészen elbűvölt A balatoni sellővel. Szerettem, hogy egy hagyományos ifjúsági történetet olvashatok, szépen megalapozott és bemutatott történelmi korszakban elhelyezve. A 19. század romantikája és a balatoni táj, néhány erős lánykarakter, mi kell még?

Király Anikó: A bazilika titka

Sorozat: Az Éjféli Rémmondó (1)

Menő Könyvek, 2024, 336 oldal

Csillagérték: 7

A másik indok pedig, hogy A bazilika titka – bár szintén a 19. században járunk és szintén ifjúsági regényről van szó – egyáltalán nem hagyományos, és közel sem tartozik a komfortzónámhoz: ez pedig a fantasy. Mindenesetre, rábíztam magam a szerzőre és kíváncsian vártam, hogy alakul ez a találkozás.

Jodi Picoult: Nem ér a nevem

Jodi Picoult több könyvét is olvastam már, nem az összeset, de sokat. Olvastam tőle igazán felemelőt, olvastam a lányával közösen írtakat, a zsáner legjobbját, olvastam nagyon erőset és mélyrevivőt – és olvastam gyengébbet, felejthetőt is tőle. Közös pontja mindegyiknek volt – talán emiatt is kedvelem a szerző könyveit – ez pedig a társadalmi érzékenység, az empátia, a több szempontból való szemlélődés és ennek szabadsága.

Jodi Picoult: Nem ér a nevem

Athenaeum, 2014, 560 oldal

Illusztrálta: Novák Petra

Csillagérték: 9

A Nem ér a nevem egyszerűen csak megszólított, s – bár tényleg szívesen olvasok a szerzőtől, és álldogál néhány olvasatlan története is a könyvespolcomon – a Nem ér a nevem egyszerűen megszólított. Így nem tehettem másként, hosszú évek után ismét elmerültem a Picoult-univerzumban, és most sem bántam meg.

Kertész Erzsébet: Elizabeth

Nincs abban sok újdonság, sem semmi meglepő abban, hogy egy adott korszakban neves és egy ügy érdekében, egy művészeti ágban, alkotóként kiemelkedőt az utókorra hagyó személy neve egy idő után valahogy mégis feledésbe vész. Különösen így van ez – s ezt a nőtörténeti kutatások is folyamatosan bizonyítják –, ha az a bizonyos személy: nő.

Kertész Erzsébet:Elizabeth

Móra Könyvkiadó, 2016, 336 oldal

Illusztrálta: Békés Rozi

Csillagérték: 9

Ezért is tartom nagyon fontosnak azokat a történeteket, melyek olyan történelmi hősnőket, példaképeket mutatnak be, akik körülményeikhez mérten, vagy épp saját kereteiket is messze túlszárnyalva váltak elismertté saját korukban (vagy haláluk után), s valamiért a történelem viharai úgy alakították, hogy kevéssé maradtak meg a köztudatban. Kertész Erzsébet könyveinek főszereplői ilyenek.

René Goscinny: Asterix Britanniában és Asterix az olimpián

Nem volt nehéz döntés, hogy az első rész után, az Asterix-sorozat melyik részeivel ismerkedjek meg. Persze, logikus lett volna sorban haladni, de az ókori Britanniába való kiruccanás lehetősége és egy vérbeli olimpia gondolata túlságosan kihagyhatatlannak bizonyult.

René Goscinny: Asterix az olimpián

Sorozat: Asterix (8)

Móra Könyvkiadó, 2023, 48 oldal

Fordította: Bayer Antal

Csillagérték: 9

Így tehát a sorozat nyolcadik és tizenkettedik részére esett a választásom – bár fogalmam sincs, hogy lehet-e egyáltalán ilyet csinálni –, most sem sikerült mellényúlnom. 

René Goscinny: Asterix az olimpián

Sorozat: Asterix (12)

Móra Könyvkiadó, 2024, 48 oldal

Fordította: Bayer Antal

Csillagérték: 8

Így tehát a sorozat nyolcadik és tizenkettedik részére esett a választásom – bár fogalmam sincs, hogy lehet-e egyáltalán ilyet csinálni –, most sem sikerült mellényúlnom. A két képregény érdekessége, hogy mindkettőből készült filmes adaptáció is – és ha tovább akarjuk csavarni a dolgot, az Asterix az olimpián 2008-ban, az Isten óvja Britanniát pedig 2012-ben került vászonra (az évszám épp fordítottja a sorozatszámnak, hihi). Irány tehát London és Athén, rettegjenek a rómaiak, s persze: a kalózok is!

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Nemrégiben beszélgettem egy barátnőmmel, hogy a lányregényes korszakunkból (ha volt ilyen), Kertész Erzsébet regényei kimaradtak. Az 1990-es években – mikor a licitoldalak és online antikváriumok nem hogy nem futottak fel, de jobbára nem is nagyon léteztek – a Csíkos könyvek épp csendben vártak másodvirágzásukra. 

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Móra Könyvkiadó, 2014, 240 oldal

Illusztrálta: Békés Rozi

Csillagérték: 8

Kertész Erzsébet könyveit is leginkább az idősebb generáció elbeszéléseiből ismertem, bár az életmű néhány része ott volt a mama polcán, a szerző főszereplői közül többekkel ismerkedtem meg kutatásaim során – már egyetemistaként –, mint a Csíkos könyvekből. 2024 elején kezdtem el ismerkedni az életművel, novemberben pedig újabb három regénnyel bővülnek az olvasmányélményeim.

Tom Mitchell – Lauren Langman: Örül a kutya, ha játszik

Életemben mindig volt kutya az életemben, a házunk körül. Mikor utoljára kutyás(ismeretterjesztő) kötetről írtam, épp annak a másfél évnek a legvégén jártam, mikor nem volt négylábú társam. Akkor még nem is tudtam (csak reménykedtem benne), hogy kevesebb, mint három hónap múlva egy új jövevény érkezik az életembe, aki új kalandokat, szeretetet hoz a mindennapjaimba…

Tom Mitchell – Lauren Langman: Örül a kutya, ha játszik

21. Század Kiadó 2024, 400 oldal

Fordította: Békési András

Csillagérték: 8

…és akinek remélhetőleg, én is új kalandokat, szeretetet viszek az életébe. Theo 2019 nyarán került hozzánk, a tenyésztőnél konkrétan ő választott minket, mikor fogta magát és letette mellénk a popóját: mehetünk haza!

Thiago de Moraes: Mítoszok atlasza

A mondák és a mitológia világa kíváncsisággal tölt el. Nem vagyok éppen rajongója, s az idén A világ legszebb mondái kapcsán már hosszabban is kifejtettem a véleményem a mondák közoktatásban berögzített szerepéről, mely azóta is nagyban meghatározza a kapcsolatom, az érdeklődésem és a hiányosságérzékelésem a mondavilághoz. 

Thiago de Moraes: Mítoszok atlasza

Móra Könyvkiadó, 2020, 92 oldal

Fordította: Zsuppán András

Csillagérték: 10

De nem adom fel, amit mi sem bizonyíthatna jobban, mint a Thiago de Moraes által jegyzett Mítoszok atlasza című grandiózus kiadvány, mely a Móra Könyvkiadó gondozásában jelent meg, s mely megérkezésétől kezdve a várólistapakkom egyik legékesebb darabja volt.