Ha
elakadunk az életünkben, manapság gyakrabban és bátrabban merünk külső
segítséget kérni. A kép viszont még mindig nagyon színes: valakinek az is előrelépést
jelent, hogy a barátaival meg tudja osztani a gondolatait, de vannak olyan
kortársaim, akinek a szülei még úgy vélik: a gondokat oldd meg magad (különösen,
ha lelki eredetű, s ebben az esetben: különösen, ha férfi vagy). Mások pedig
terápiába járnak, olykor divatból, máskor mert sikerült rászánni magukat.
Lukács Liza: Mire éhezel?
Kulcslyuk Kiadó, 2025, 178 oldal
Csillagérték: 8
Az
egyértelmű elakadásainkkal tehát már bátrabbak vagyunk, de mi a helyzet a mélyebb
rétegekkel? Az étkezési szokásokkal, azok hatásával általános lelkiállapotunkra,
probléma- és konfliktuskezeléseinkre, életvitelünkre? Ugye, ezzel már
viszonylag ritkábban fordulunk pszichológushoz – ha szakemberhez el is jutunk
esetleg.
A
Mire éhezel? olvasói között valószínűleg azon kevesek közé tartozom, akik még
nem találkoztak a kiadvány előző verziójával, sem Lukács Liza munkásságával –
ez utóbbi tekintetében a könyv által sikerült valamelyest felzárkóznom. Az
Újrakapcsolódás a valódi szükségleteinkhez az étkezéssel kapcsolatos
tényezőket, szokásokat, előrevezető és hátráltató szokásokat és beidegződéseket,
illetve ezek mögötteseit, a lelki-pszichológiai oldalt vezeti végig három
nagyobb egység köré fonva (Mit üzen a túlsúly?; Az evésről beszélünk, de
máshogy; Még több pszichológia: evés és kapcsolódás). Az összekötő kapocs egy
terápia, mely Edina történetén keresztül beszéli el az étkezés és kapcsolódás
egyes perspektíváit. A felvillantott témák mindannyiunk számára ismerősek, ha
ettünk már valaha életünkben és/vagy kaptunk bármiféle megjegyzést a testünkkel
kapcsolatban, akár külső szemlélőtől, akár a tükör előtt álló személytől.
Bevallom
viszont töredelmesen, hogy próbáltam ugyan ráhangolódni a könyvre, viszont
igyekezetem ellenére most nem sikerült. Kezdhetném azzal, hogy túlsúlyosként alapvető
érintettségem van abban, hogy figyelmesen haladjak végig az étkezések lelki
tényezőin, számos informatív és elgondolkodtató ismeretet magamba szívva, hogy
változtassak, új irányokat próbáljak, melyek aztán új távlatokat nyitnak
előttem, de ezt valahogy túl idillinek és sztereotip gondolatmenetnek tartottam
volna – így leírva pedig nyilván kicsit szarkasztikusnak hat (ja igen,
túlgondoló is vagyok). Másfelől maga az esetleírás, Edina története konkrétan egy
sztereotip minta, ami persze egy ilyen jellegű könyv esetében jól működhet,
hiszen az olvasók képesek sorsközösséget érezni a terápiás események, gondolatmenetek,
élethelyzetek sorával.
Nálam például pont ez vette el a kezdeti lendületet. Nem
ugyanazt az eseményláncolatot szerettem volna olvasni, amit már ismerek más
önsegítő könyvekből, regényekből, limonádékból, pletykákból, elbeszélésekből
vagy beszólásokból. Ugyanis – ha jól értelmezem – ez a téma mindenkit érint,
aki (ahogy fentebb írtam) valaha is evett már. A könyv nem is sugallja ennek ellentettját, viszont az esetválasztással (ami persze megint csak valid, ha a hazai lakossági adatokra tekintünk) kicsit abba a sorba áll be, ami engem most inkább távol tartott a figyelmes olvasástól. Nem tudom jobban megfogalmazni, minthogy idegenkedtem attól, hogy elmerüljek a könyvben. Mindazonáltal elvitathatatlan, hogy sok hasznos információt és
mögöttes tényezőt felfejthetünk a kötet által, de nem csak a túlsúlyos
olvasók, hanem bárki. Talán egy másik alkalommal ismét nekifutok a könyvnek, hogy
figyelmesebben végighaladjak rajta (és eltekintsek az alanytól), most kénytelen
voltam kicsit elengedni. Bár még a végén szeretném megjegyezni, hogy ami
számomra a legelragadóbb és leginkább megkapó volt a könyvben, ahogy a pszichológus
leírta, hogyan helyezkedik bele a páciens szemléletmódjába, hogyan méri fel a
személyiségét, hogy megtalálja a hozzá vezető legideálisabb utat.
Blogturné Klub
A Kulcslyuk Kiadónak köszönhetően Lukács Liza legújabb pszichológiai, étkezési zavarról szóló könyve is megjelenhetett nemrég. Ez a könyv kicsit más, mint a többi, mert egy valós páciense útját követhetjük végig, aki egész életében a súlyával küszködött, ezerféle diétát kipróbált, mégsem tudta tartósan leadni a túlsúlyát. Hogy a küzdelmei miért futottak állandóan zátonyra? Nos, kövessétek a blogturnénkat, hogy megtudjátok, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.
A turné állomásai
07. 30. Spirit Bliss Sárga könyves út
08. 01. Könyv és más
08. 03. Szembetűnő
08. 05. Hagyjatok! Olvasok!
Nyereményjáték
Ezúttal ételekkel kapcsolatos kérdésekre kell válaszolnotok a játék során. Nincs más dolgotok, mint hogy a helyes válasz betűjelét beírjátok a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A feladvány:
Ki az a fiktív hős, aki a spenót fogyasztásától emberfeletti erőre tesz szert?
a. Popeye
b. Piedone
c. Kojak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése