A
Cser Kiadó gondozásában megjelent kötetek közül meglehetősen széles a műfaji
paletta az olvasmánylistámon. Mese, életrajz, krimi – és most egy
thriller. Bátran válogatok a kiadó könyvei közül, mert minden esetben
gondolatébresztő történetekre bukkanok.
Dorosz Dávid: Mindenki lelép
Cser Kiadó, 2025, 320 oldal
Csillagérték: 7
Így
van ez Dorosz Dávid nyári thrillere kapcsán is, aminek a műfaji besorolása egyébként
talán egy picit megtévesztő. Olyan sztorira számítottam, ami egy lehűti a
nyári kánikulát, de ennek thriller volta talán nem annyira domborodott ki, mint
számítottam rá. A gondolatébresztés mindazonáltal most sem maradt el.
A regény alaptörténete szerint egy egyetemi baráti társaság – főleg annak egyik
tagja, Szilvi – elhatározza, hogy egyikük, az Angliában élő Ági negyvenedik
születésnapjára összehozza a régi csapatot. Tekintve, hogy Ági születésnapja
nyár közepére esik, egy balatoni hétvége egészen ideálisnak tűnik, s a
legtöbben – nők és férfiak – be is adják a derekukat, hogy akár külföldről,
akár a fővárosból Tihanyba utazzanak. Van, aki évek óta nem látta a másikat, s
noha Szilvi és Ági az egyetem óta legjobb barátnők, heti két hívást engednek
meg maguknak. Áginak ugyan a hazautazáshoz közeledve egyre kevésbé fűlik a foga
a hétvégéhez, s mintha a többiekben is egyre inkább a kétely munkálkodna, de
végül mindenki befut a luxusvillába, hogy újra megismerkedjenek egymással – és feltépjék
a múlt és jelen titkos ajtajait.
Az
elbeszélés felépítése szerencsére adott elég levegőt, hogy újra és újra megembereljem
magam, és folytassam a történetet. A nyitókép izgalmasnak hat, hiszen
megtudjuk, hogy valaki egészen biztosan nem tér haza a kiruccanásról. De a kilétét persze nem fedik fel. Feri, a
nyomozó veszi kezébe az ügyet, hogy felderítse az elmúlt napok történéseit. Egy
picit már ekkor éreztem, hogy a nyelvezet és stílus nem az, amire számítottam. Különböző
évtizedek szlengjei, nyelvi jelei és rétegei keverednek, ami inkább egyfajta
babiloni elegyet alkot. Ezt az élményt nagyítják fel a hétvége főszereplőinek
bemutatkozó fejezetei is. Az eseményeket minden karakter saját szemszögéből
és elbeszélésében ismerhetjük meg, amit egyrészt nagyon kedveltem, másrészt kicsit
bezsongott tőle a fejem. Olykor kifejezett feszengő érzést hívtak elő belőlem a társaság tagjai. A regény szereplői a nagyvárosi nagyemberek képében
tetszelegnek, legtöbbjük a felszínen él, de mindenki felettinek gondolják magukat.
Jó ideig nem tudtam elvonatkoztatni attól, mennyire nem vagyok képes a való életben ilyen lekezelő,
mindentudó – s közben általában hazugságok rabjaként – élő emberek társaságában
levegőt kapni, így a könyv feléig tényleg az vitt el, hogy a fejezetek rövidek,
s visszaemlékezésekkel tarkítottak.
A
történetre innentől pedig tényleg nem thrillerként, hanem társadalmi látcsőként
tekintettem, melynek cselekményfolyamában – a vártaknak megfelelően – szép lassan
kikukucskálnak, majd ajtóstól kiesnek a csontvázak a szekrényből. Mintha egy
csapat negyvenest egyszerre ráztak volna meg és fel semmitmondó életükből, vagy
mintha az Amerikai pite találkozójának sztorija kapott volna jókora fekete
felleget – a végére pedig mégis valahogy visszacsurgott az amerikai máz, amit
nem igazán tudtam hova tenni. Annyi bizonyos, hogy a Mindenki lelép felsorakozott
a gondolatébresztő Cser-kiadványok közé. Maga a felépítés és a történetvezetés jó
(a könyv második felétől sokkal kevésbé zavart a stilisztikai vetület, de
legalábbis nem éreztem annyira kényszeresnek), a kapcsolati dinamikák működnek,
számomra kevés meglepetést hordoztak az elnyomások, a titkok a
valamit-valamiért elvek mentén való megalkuvás, viszont azok számára, akik
erről tömény képet kapnának, szerintem jól működhet a történet, s biztosan
elmorfondíroznak még rajta azután is, miután a könyv végére érnek. A lehűlés helyett lehet, hogy inkább újabb fülledtség tör ránk.
Blogturné Klub
Adott egy baráti társaság, akik hosszú idő után végre összejöttek, hogy egy balatoni luxusvillában ünnepeljék meg egyikük születésnapját. A hosszú hétvége végére azonban valakit holtan találnak a parton. Vajon mi történt a baráti összejövetelen, ki lehet az áldozat, és ki lehetett a tettes? Dorosz Dávid lélektani krimije ezekre a kérdésekre ad választ amellett, hogy a magyar társadalom egy rétegéről is izgalmas látleletet nyújt. Tartsatok bloggereinkkel a blogturné állomásain, és nyerjétek meg a Cser Kiadó által felajánlott példányt!
A turné állomásai
07.23. Könyv és más
07.24. Szembetűnő
07.26. Spirit Bliss Sárga könyves út
07.29. Kelly és Lupi olvas
Nyereményjáték
Mostani nyereményjátékunkban a Cser Kiadó köteteiből szemezgetünk. Minden állomáson találtok egy-egy részletet a fülszövegből, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A feladvány:
A szélhámos is ember. Lehet neki is hasfájása, életközepi válsága, nyugtalanító kérdései, szerelmi búja, szélsőséges vágyai. Ö is, akárcsak bárki más, szüntelenül szorong, ritkán önfeledt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése