Az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg Szurovecz Kitti legújabb regénye. A sokszívű tabudöntögető történetében a poliamoria kerül fókuszba. Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével, s ha részt vesztek a nyereményjátékon, megnyerhetitek a könyv egy példányát!
Megjelenés: 2017. szeptember 13.
Kiadó: Athenaeum
Téma, műfaj: regény, poliamoria
Megrendelhető: ITT
Terjedelem: 352 oldal
Csillagérték: 8
Fülszöveg:
Annabellának két élete van: két
lakhelye, két állása, két baráti köre és nem utolsósorban: két szerelme. Az
évek során mesterien megtanulta különválasztani a világait és elrejteni kínzó
lelkifurdalását, ám egy nap megtudja, hogy gyermeket vár, és onnantól minden
megváltozik...
Szeretne őszintén élni, de képtelen
megtenni az első lépést. Amikor az interneten rátalál a Sokszívűek Társaságára
- akik épp úgy élnek, ahogy ő, csak mindezt etikusan, az összes szerelmi
partnerüket beavatva teszik -, úgy érzi, új családra lelt... Vajon képes lesz
ebben a kívülről szürreálisnak tűnő világban boldogságra találni? A poliamoria,
azaz az etikus többszerelműség ma már Magyarországon is egyre nagyobb teret
hódító párkapcsolati forma. Lehetünk-e boldogok egy párkapcsolatban, ahol
többen vagyunk kettőnél? Milyen egy ilyen élet a társadalom tükrében, és miként
győzik le a poliamorok a gyilkos féltékenységet? Szurovecz Kitti hónapokon át
nyomon követte több hazai poliamor pár és család életét, hogy ezekről a nem
mindennapi kapcsolatokról fiktív történetbe ágyazott, ámde hiteles képet
festhessen.
Az első könyvem Szurovecz Kittitől, amit
egyfajta félelemmel kevert kíváncsisággal lapoztam fel. Nem, ez így nem helyes:
totál rettegtem ettől a könyvtől! Régóta szerettem volna már a szerzőtől
olvasni, és annyira akartam, hogy amit olvasok: tetsszen. Egyszerűen azért,
mert jó ideje követem Szurovecz Kitti oldalát, így A sokszívű útját is – és hát
nyilván annyira nem vagyok mazochista, hogy olyan profilokat figyeljek, amik
nem szimpatikusak. Bár A sokszívű írásával kapcsolatos posztokat mindig csak
félszemmel olvasgattam. Azt akartam, hogy meglepjen a történet (máris mennyi
elvárás, nemde?)
Ambrus Renáta terve |
Belekezdtem a könyvbe, és az első
mondatoktól kezdve gyanakvóan felhúzott szemöldökkel figyeltem a történet
kibontakozását. Annabella – aki itthon Anna, Olaszországban Bella – mindkét
országban párkapcsolatban él, csak épp másik pasival. Huh, meredek! Nem tudtam
kedvelni. Annyi ilyen eset kering körülöttünk: fantomcsalád, fantompár,
hazudozás és a másik – aki elvileg az adott egyén élete szerelme –
megszégyenítése. A lebukás esélye folyton ott lóg a levegőben. Egy nőnek talán
nehezebb az ilyen „életvitelt” kiviteleznie (bár, ahogy naiv lelkem egyre
inkább rácsodálkozik a világra, lassan semmin nem lepődöm meg), mert ha
netalántán teherbe esik, viszonylag nehéz kimagyarázni, miért utazgat
kéthetente országok között egy kis poronttyal. Annabellát is e váratlan esemény
szorítja sarokba. Néhány napnyi vívódás és a Sokszívűek Társaságával való
megismerkedés után tiszta vizet önt a pohárba. S ahogy mondani szokás, két szék
közül a pad alá esik, se olasz, se magyar pasi.
Ambrus Renáta terve |
Még itt, a bejegyzés első szakaszában
szeretném leszögezni, hogy két dolgot alapvetően elkülönítek a kötet kapcsán:
az elbeszélést és a témát, illetve az arról alkotott magánvéleményem. Nem
vagyok könnyű helyzetben. Szerettem a történetvezetést, a karakterábrázolást, a
nyelvezetet; hogy szépen és jó/élvezhető stílusban csordogál a cselekmény a
medrében. A témaválasztás lényegében szintén telitalálat: tabudöntögető,
megosztó. Kedvelem az olyan történeteket, amik szélesítik a látóköröm, melyek
őszintén vezetnek be olyan szituációkba és tárnak fel olyan nézőpontokat,
melyekkel eddig nem feltétlenül találkoztam, vagy nem értettem pontosan. Talán
ez az egyik építőeleme az olvasói „pályafutásomnak” is. A poliamoria például
ismeretlen fogalom volt előttem, s mint kiderült: ez nem is véletlen. Ez a létforma
(?) annyira messze áll az én elvrendszeremtől, hogy bár a cselekményfolyam
elhitette velem, igaz történetet olvasok, kicsit mégis egy disztópiában éreztem
magam.
Kolozs Kitti Anna terve |
Végig kettősség uralkodott bennem,
illetve inkább az értetlenkedés munkálkodott a gondolataimban. A karakterek
érvei, életvitele mind-mind hatalmas kérdőjel számomra – ez egyébként Szurovecz
Kitti javára legyen írva. A történet maga egy hazugságon alapul, hiszen Annabella
nem poliamor, hanem fantom jellegű kapcsolatokban él. A Sokszívűek Társasága
szerint ezzel semmi gond, de a két pasinak tudnia kell egymásról. Tehát, valami
probléma mégis van vele, nemde? Kicsit úgy éreztem, hogy felmentik Annabellát
az évek óta tartó hazugság alól (bocs, hogy ezen a hazugság dolgon lovagolok,
de ettől tényleg a rosszullét kerülget, nem csak e könyv kapcsán, hanem úgy
általában). A másik érv, ami a történetből kibukva engem is kibuktatott, hogy a
karakterek bevallása szerint, nagyobb elköteleződés kell a két nővel/férfival
való kapcsolathoz. Itt lefagytam. A történetből nekem inkább az
ellenkezője jött le: benned ezt szeretem, benned meg azt...az a rigolyád nem
kell, amit a férjed megtett érted (mert szeret), azt én nem fogom…mint egy
piac, ahol kiválogatom a nekem tetsző dolgokat, csak az előnyöket élvezem. A
nehézség már nem kell. Viszont mindeközben ott lapul a zöldszemű szörny. Mert
ott van. (S az a sok seb is, amit Annabella a gyermekkorából hozott magával, a
kiforratlan egyéniségével és befolyásolhatóságával.)
Kolozs Kitti Anna terve |
Ez utóbbi bekezdés inkább a saját kis
értetlenkedő gondolatfoszlányaimnak szólt, s nem akarom túlzottan elhúzni az
értékelést. Az nyilván ennyiből is kiderült, hogy a poliamoria nálam nem
játszik, mindezek mellett természetesen nem ítélkezem (nem is az én dolgom)
azok felett, akik ebben a párkapcsolati formában találják meg magukat/ a
boldogságukat. Nagyon örülök, hogy olvashattam Kitti könyvét, hogy
bepillanthattam e számomra kevésbé ismert „világba”, ami – mint a mellékelt
ábra mutatja – elgondolkoztatott. Igyekeztem megérteni, bár – úgy hiszem – nem sikerült.
De ez sem magamtól, sem a szerzőtől nem elvárás. A merész témaválasztáshoz remek elbeszélés
társul, jó és megosztó karakterekkel. Egész biztosan olvasok még a szerzőtől. (A bejegyzésben szereplő fotókat a kötet borítópályázatának döntős tervei közül válogattam, a teljes döntős mezőnyt ide kattintva nézhetitek meg).
Blogturné Klub
A turné állomásai
Nyereményjáték
A turné nyereményjátékában szeretnénk
tesztelni, mennyire ismeritek Szurovecz Kitti eddig megjelent köteteit. Minden
állomáson találtok egy-egy idézetet a szerző valamely korábbi könyvéből. A
feladat adott: a Rafflecopter megfelelő sorába írjátok be a könyv címét,
melyben az adott idézetet olvashatjátok. Természetesen, a nyeremény sem marad
el :)
Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.
A feladvány:
a Rafflecopter giveaway
"Hiába, a körülöttünk élőket nem formálhatjuk, azok olyanok, amilyenek, arra viszont mindig van lehetőségünk, hogy a saját hozzáállásunkat megváltoztassuk."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése