Nils Holgersson megalkotójának kalandos élete

Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal egyértelműen az emlékezetembe égett (a szó jó értelmében) a gyermekkorom meséi közül. A Selma Lagerlöf történeteiből készült csehszlovák-svéd-japán mesesorozatot az 1980-as évek elején készítették – s bár hazánkba csak a ’80-as évek legvégén érkezett meg –, talán virágkora is inkább ehhez az évtizedhez köthető. 

 

Charlotte von Feyerabend: Selma Lagerlöf

Kossuth Kiadó, 2023, 416 oldal

Fordította: Tuza Csilla

Csillagérték: 5

Persze nehéz meghatározni, hogy egy olyan mesének van-e egyáltalán virágkora, mely eredetileg az 1900-as évek első évtizedében került a könyvesboltok polcaira, s még napjainkban is gyerekek generációi követik figyelemmel a szőke kisfiú kalandjait. Mielőtt azonban teljesen magával ragadna, hogy Nils Holgerssonról anekdotázzak (az eredeti mese elolvasásához is teljesen megjött a kedvem), érdemes megalkotójára emelnünk a tekintetünket. 

Selma Lagerlöf az egyik olyan női szerző a 19-20. század fordulójáról, akinek nem csupán a történetei, hanem a neve is fennmaradt. Az első irodalmi Nobel-díjas írónő élettörténete számomra még nagyon sok felfedezésre váró morzsát rejtett, s ennek (feloldása) reményében is lapoztam fel Charlotte von Feyerabend életrajzi regényét. Selma Lagerlöf 1858 novemberében született Mårbackában. Családja az előkelőségek közé tartozott, azonban apja alkoholizmusa nyomán hatalmas adósságot halmozott fel, ami miatt a több generáció óta Selma családjának tulajdonában álló birtoktól apja halálát követően meg kellett válniuk. Feyerabend regénye itt veszi fel a fonalat Lagerlöf élettörténetében. Az akkor még csak szárnypróbálgató Lagerlöf ekkoriban egy lánynevelő iskolában tanított. Bár ő maga házi neveltetésben részesült (ez ebben az évszázadban bevett gyakorlat volt azokban a körökben, melyhez a Lagerlöf család is tartozott), a tanítói-nevelői pozíció szinte mindvégig figyelemmel követhető az írónő szerzői pályáján. Itt utalnék ismét vissza a Nils Holgerssonra, ami egyébként eredetileg földrajztankönyvnek készült – ez talán napjainkban is nagyon eredeti elképzelésnek hat. A regényindító helyzetképbe számomra kissé nehézkes volt beilleszkedni. Utólag úgy gondolom, hogy ez egy (szerintem kissé hamis) elbeszélői előfeltételezésből eredeztethető, hogy az olvasó ismeri Selma és Mårbacka viszonyát – mivel azonban én magam nem voltam járatos Lagerlöf életrajzában (és egy életrajzi regény olvasása előtt direkt nem is frissítem fel az adott élettörténetről már meglévő ismereteimet), kicsit úgy éreztem, mintha belecsöppentem volna egy birtokürítésbe, és akárhová állok, mindenhol útban vagyok valakinek. Ettől a nem túl komfortos érzettől nem is igazán sikerült megszabadulnom az egész könyv folyamán.

„Az az átkozott pénz. Ezek a haszontalan, nyomtatott, ostoba papírfecnik, amelyek olyan döntően formálják az életünket. Meghatározzák a boldogságunkat és a szenvedésünket. A fennmaradásunkat és a lesüllyedésünket. Ha tehetné, a világ összes pénzét elégetné, és a hamut a földek trágyázására használná fel. Ez a legjobb, amit az ember tehetne.”

Feyerabend életrajzi regénye kevéssé lendületes olvasmány, történetvezetése kissé döcögős. A regény felvezetésében hosszasan olvashatunk Mårbacka elhagyásáról, aztán még tovább a Gösta Berling történeteinek fogadtatásáról, mely egyébként első megjelenését követően nem aratott túl nagy sikert, a századfordulóra azonban ez módosult. Mindeközben pedig szinte észrevétlenül jutunk el 1894 Selma életében mindenképpen fordulópontot jelentő eseményéig, jelesül Sophie Elkan írónővel való megismerkedésééig. Az udvarias és olykor csipkelődő társalgás egy bimbodzó és hosszú barátságban, mi több romantikus természetű kapcsolatban teljesedik ki. A szerző azonban a századfordulóra teljesen elvesztett engem olvasóként. Alapvetően háromszor futottam neki a regénynek, de bizonyos ponton túl egyáltalán nem tudott megtartani, mindazok ellenére sem, hogy hihetetlenül erős és lényeglátó megjegyzéseket von bele a cselekményfolyamba a nők, és női szerzők megbecsültségéről, valamint a társadalom női dimenziójának érvényesítésével kapcsolatban. Mindemellett a szerkesztő, Winter Angéla munkáját is szeretném kiemelni, aki szerkesztői lábjegyzetekkel tarkította az egyébként gyakran vontatottá váló történetet, egy picit közelebb hozva a svéd sajátosságokat.

„A történelmünk eredményei vagyunk. Csak azt kérdezem, vajon a történelmünket úgy mesélik-e, ahogy megérdemelné.

– Mire gondolsz?

– Ha novellákat vagy regényeket írunk, akkor kiszínezzük őket. A véleményünkkel, a gondolatainkkal, a vágyainkkal, a félelmeinkkel. A személyiségünk egy része ezekben a történetekben él tovább. Nem lehetséges, hogy amikor a férfiak nagy történelmi eseményekről írnak, akkor ezt tisztán férfias nézőpontból teszik? Egyszóval: a férfi az igazi és egyetlen hős, és az erősebb győz. Mi teljesen másképpen írunk. Neked nem a hatalom ábrázolása és szerkezete a lényeg, hanem a mélységeket világítod meg, a szereplőid másik oldalára mutatsz rá, összefüggéseket, okokat keresel. Nem mondasz ítéletet az elején, és nem nézed egysíkúan az alakokat. Nő módjára írsz és gondolkodsz.”

Ez történet tehát: adott egy izgalmas szerzői életút, érdekes kapcsolati hálóval és – immár bátran kimondhatjuk – olyan karakterekkel és mesékkel, melyeknek bő egy évszázaddal később is van létjogosultsága és érvénye a gyermekek körében. Mindez pedig most egy olyan életrajzi regénnyel párosult, mellyel többszöri próbálkozás után sem sikerült egymásra hangolódni. Mintha a lényeg csak imitt-amott jelent volna meg. Mint említettem: a szerzői életút a magánjellegű rálátással sok újdonságot és lebilincselő történetet ígért. Feyerabend – számomra legalábbis – ezt nem igazán tudta megidézni számomra ezzel a regénnyel.

Blogturné Klub

Nils Holgersson kalandjairól már mindenki hallott, a történetet megálmodó Selma Lagerlöf élete azonban talán kevéssé ismert a szélesebb olvasóközönség előtt. A Kossuth Kiadó idén elhozta a magyar olvasóknak Charlotte von Feyerabend életrajzi regényét, melyben a Nobel-díjas svéd írónő életébe próbál betekintést engedni. A Blogturné Klub három bloggere eredt az életút nyomába, tarts velünk a turnén, vegyél részt játékunkon és a turné végén tiéd lehet egy példány a kiadó felajánlásában!

A turné állomásai

10.31. Szembetűnő
11.02. KönyvParfé
11.05. Könyv és más

Nyereményjáték

A könyvhöz kapcsolódó nyereményjátékban a svéd művészvilágba invitálunk Titeket. Minden állomáson találtok egy rövid életrajzi részletet valamely svéd művész, alkotó életéről. A feladatotok, hogy kitaláljátok, kiről van szó és a nevét beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

Az 1907-ben született írónő elsősorban gyermekkönyveivel vált ismertté világszerte, történetei a világ 18. legtöbbet fordított művei közé tartoznak. Legismertebb figurája Harisnyás Pippi.