Ruff Orsolya: A titokzatos budapesti térkép

Érdekes, hogy ugyan nagyon kevés könyvsorozatba kezdek bele, viszont azok döntő többsége, melyek mellett végül kitartok, ifjúsági regény – és természetesen: történelmi. Orczy Mimi az első oldalaktól kezdve berántott maga mellé, azóta pedig ott vagyok mellette Londonban, Párizsban – és most éppen Budapesten.

Ruff Orsolya: A titokzatos budapesti térkép

Sorozat: Orczy Mimi kalandjai (3)

Menő Könyvek, 2024, 264 oldal

Csillagérték: 9

Persze, egy kedvelt sorozat legújabb részét szerintem hasonlóan nagy izgalom az olvasónak is fellapoznia, mint a szerzőnek kiadnia a kezei közül. Mielőtt belekezdek a történetbe, végigsimítok a könyvborítón, fújok egyet és egy picit mindig elmélázom. A mostani rész előtt például azon, hogy a BBC már biztosan lecsapott volna a történetre (ha angol), és Mimi kalandjai felvennék a versenyt Enola Holmeséval. Ki tudja…de kezdjünk végre bele!

Király Anikó: A bazilika titka

Több okból is vártam, hogy a várólistámon A bazilika titka kerüljön sorra. Egyrészt, Király Anikó tavaly egészen elbűvölt A balatoni sellővel. Szerettem, hogy egy hagyományos ifjúsági történetet olvashatok, szépen megalapozott és bemutatott történelmi korszakban elhelyezve. A 19. század romantikája és a balatoni táj, néhány erős lánykarakter, megfűszerezve egy kis humorral, mi kell még?

Király Anikó: A bazilika titka

Sorozat: Az Éjféli Rémmondó (1)

Menő Könyvek, 2024, 336 oldal

Csillagérték: 8

A másik indok pedig, hogy A bazilika titka – bár szintén a 19. században járunk és szintén ifjúsági regényről van szó – egyáltalán nem hagyományos, és közel sem tartozik a komfortzónámhoz: fantasy. Mindenesetre, rábíztam magam a szerzőre és kíváncsian vártam, hogy alakul ez a találkozás.

Monica Porter: A budai vár Vagányai

A közoktatásban eltöltött éveink során számos történelmi témájú regénnyel találkozhatunk a kötelező és ajánlott olvasmányok listáján. Sokat az utókor címkézett fel ifjúsági kategóriával, de szinte mindnek van egy közös pontja: nagyjából a 20. század elejéig ölelik fel a történelmi kereteket. Ennek több oka is lehet – az egyik talán, hogy a hetvenes évek óta nem igazán sikerült alapjaiban átgondolni az „olvasás megszerettetése” pátoszába burkolt, a fiatalok számára már harminc éve sem túl vonzó irodalmi lajstromot.

Monica Porter: A budai vár Vagányai

Móra Könyvkiadó, 2024, 144 oldal

Fordította: Péter Zsolt

Illusztrálta: Ritter Ottó

Csillagérték: 9

…hogy tovább is fűzzem a gondolatmenetet, 1956-ról szerintem még nem is olvastam ifjúsági regényt. Visszatérhetünk megint az iskolapadba, hiszen akkoriban, mikor a kötelező olvasmányokat kőbe vésték, ’56-ról még a történelemórákon is kevés szó esett, ha esett egyáltalán. De hogy miért is kerülgetem ennyire ezt az iskolai olvasmánylistát témát? Monica Porter regénye erre viszonylag pontos választ ad.

Cyril Gely: Hasadás

Az igazság keresése egyike az élet legnagyobb feladatainak. Szüntelen keressük a saját életünkben, egy vita kapcsán, a vallásban, a filozófiában és a tudományban egyaránt. Ütköztetjük a véleményeket, ellenérveket sorakoztatunk fel, alátámasztjuk a saját nézőpontunkat, megcáfoljuk egy letűntnek hitt korét. A tudomány már jó ideje tudja, hogy egyetlen igazságot egy szempontból megvizsgálva képtelenség meghatározni. Többek között, így jelent meg a történettudományban a nőtörténet és a mindennapi élet vizsgálata, és így fonódnak össze a természettudományi kutatások is. A Hasadás esetében a kémia és a fizika.

Cyril Gely: Hasadás

Trend Kiadó, 2024, 208 oldal

Fordította: Pacskovszky Zsolt

Csillagérték: 10

Ha azonban jobban elmerülünk Cyril Gely történetében, nagyon hamar ráébredünk, hogy a tudománytörténet nem szemlélhető a múlt apró és kevéssé apró társadalomtörténeti beágyazottsága nélkül, mint ahogy arra is, hogy a jelen igazságának megtalálásában semmilyen szempontból sem hagyható figyelmen kívül a múlt tapasztalatainak ismerete.

Florian Illies: Szerelem a gyűlölet korában

Érzelmek háborúja egy gyűlölt korban. Azt hiszem, valahogy úgy van, hogy mindenkinek az a legnehezebb korszak, amelyben éppen él. Azt látja a legsötétebbnek, a legutálatosabbnak, a legkilátástalanabbnak. Persze, sok minden függ a társadalmi, politikai környezettől, mint ahogy az egyéni megélésektől, s persze attól, hogy mindezeket mennyire hagyjuk a részünkké válni. Van-e lehetőségünk kívül rekeszteni őket.

Florian Illies: Szerelem a gyűlölet korában

Park Könyvkiadó, 2023, 416 oldal

Fordította: Fodor Zsuzsa

Csillagérték: 8

Nem tudom elégszer kinagyítani, hogy mennyire fontos ilyenkor (is) a történeti tudás. A körülöttünk lévő világ ismerete, mechanizmusainak megértése nagyban függ attól, hogy mennyire tudjuk összehasonlítani a jelenlegi helyzetünket egy korábbi történelmi koréval. Mikor azt mondjuk, nehéz manapság párt találni, mennyivel könnyebb volt régen – vajon belegondolunk, hogy tényleg így volt-e? Mennyire volt egyszerű két világháború között közös jövőt vizionálni két embernek?

Paullina Simons: A nyári kert

A háború láthatatlan sebei. A bronzlovas hazai megjelenésekor, 2017-ben még nagyon gyerekcipőben járt a sorozatok iránti lelkesedésem, tulajdonképpen: ekkoriban kezdett kibontakozni, így abszolút naiv, szinte gyermeki szemlélője voltam annak, hogy hiába vársz (évekig) egy sorozat folytatására, bármennyire is átütő legyen az első rész sikere. Paullina Simons első nagyregénye kapcsán így 2024-re jobbára annyira maradt meg bennem élményként, hogy imádtam a történetet.

Paullina Simons: A nyári kert

Sorozat: A bronzlovas (3)

Könyvmolyképző Kiadó, 2024, 880 oldal

Fordította: Farkas János

Csillagérték: 7

Ugyan a trilógia második része már 2021-ben a magyar könyvesboltokba került, én csak most, a harmadik rész megjelenésekor folytattam az akkor félbehagyott szálat, s rendhagyó módon – annak ellenére, hogy a második és harmadik részt is olvastam, A nyári kertről szóló gondolataimmal folytatom az értékelést.

Jan Moran: A csokoládémester

Szeretem a 20. század közepéről szóló történeteket. Lehet romantikus, életrajzi, háborús vagy dokumentumregény, magyar vagy világirodalmi elbeszélés, jöhet. Ez azért talán levés újdonságot jelentett a blog rendszeres olvasóinak, viszont magyarázatot ad A csokoládémester pakkba emelésére.

Jan Moran: A csokoládémester

Next21 Kiadó, 2023, 448 oldal

Fordította: Endreffy Kata

Csillagérték: 8

Jan Moran regényének fő cselekménye ugyan valamivel a második világháborút követően játszódik, nagyon fontos szerepet játszik benne a világégés hátországának világa, az a zűrzavar, ami 1945 után a kétpólusú világ rendjének megszilárdulásakor, sokszor a felszín alatt lappangott.

Mörk Leonóra: A Hellinger-Madonna

„Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsőség” – hallottam sokszor és máig is a Rákosi-korszak népjóléti miniszterétől, Ratkó Annától származó szállóigét. Nem állítanám, hogy valaha is értettem ezt a kijelentést: a korom, az ismereteim és az évek során megismert, hozzám közelebb vagy távolabb álló női sorsokat tekintve pedig még kevésbé tudok azonosulni vele. Messzire vezetne ez a gondolatmenet, így néhány keresetlen kérdéssel ütném fel ezt a bejegyzést.

Mörk Leonóra: A Hellinger-Madonna

Jaffa Kiadó, 2023, 320 oldal

Csillagérték: 9

Mi van azokkal a nőkkel, akik nem ilyen irányelvek mentén élnek? Mi van, ha nem szeretnének ilyen elvek mentén élni? S mi van, ha szeretnének, de nem tudnak? Mi van a traumatizált nőkkel és mi van az ő utódaikkal? Van összefüggés a két generációval előtti fiatal lányt ért erőszaktevés és a 21. századi fiatal nő párkapcsolati válságai között? Mi van az eltitkolt családi örökséggel? Olyan könnyen és felszínesen mondogatunk oda, hogy tulajdonképpen csak a lényeg veszik el. 

Kate Thompson: A remény könyvtára

Könyveken innen, bombákon túl. Nem lehet eleget beszélni a 20. század traumáiról. Azt tartják, két generációval él a háborútól való félelem és az értelmetlen öldöklés össztársadalmi elvetése. Az utána érkező generációnak már nincs személyes élménye és emléke róla. 

 

Kate Thompson: A remény könyvtára

Libri Könyvkiadó, 2023, 480 oldal

Fordította: Palásthy Ágnes

Csillagérték: 10

Ezért is tartom kiemelten fontosnak a történelemtanítást és a vitakészséget (amihez persze szükségeltetik a kritikus gondolkodás és némi alapműveltség is az önálló gondolatok megfogalmazásához és a komplex világlátáshoz). Ha viszont körülnézünk: mintha még mindig nem beszélnénk eleget róla. Vagy beszélünk, csak a tudatig nem jut el? 

A.J. Pearce: Kedves Mrs. Bird!

A félreértések néha egészen remek történetet képesek alkotni. A kulcslyukokon keresztül pedig gyakorta többet látunk, mint sejteni vélnénk. Azt hiszem, ezt a két magmondatot fogalmaznám meg a Kedves Mrs. Bird! olvasását követően – amit persze a következőkben kicsit részletesebben is kifejtek. 

A.J. Pearce: Kedves Mrs. Bird!

Alexandra Kiadó, 2023, 384 oldal

Fordította: Kiss Viktória

Csillagérték: 8

A II. világháború Nagy-Britanniájában játszódó regény megmagyarázhatatlan okból sejtette velem azt, hogy meg kell vele ismerkednem. Oké, persze…a történelmi körítés, a női főszereplő és az újságírás is egyfajta mágnest jelentettek – bár igazából, mire végre sort tudtam keríteni a történetre, nem nagyon emlékeztem a pár hónappal azelőtt olvasott fülszövegre, úgyhogy derengőn egyfajta kémregényre számítottam.

László Boglárka: A Bánlaky-örökség

Családtörténeteket olvasni és írni izgalmas. Felderíteni a múlt családjainak normarendszerét, működési mechanizmusát, megfigyelni, hogy a világtörténelem – a nagy egész – hogyan alakította a kisebb közösségek életét, hogyan reagáltak a változásokra mind-mind tanulságként szolgálhat a jelen számára.

László Boglárka: A Bánlaky-örökség

Libri Könyvkiadó, 2023, 584 oldal

Csillagérték: 7

Hiszen nincsenek-e itt velünk is a generációs különbözőségek? Nem befolyásolja-e a társadalmi normarendszer, a „mit szólnak mások” az egymáshoz való viszonyunkat, akár családon belül is? Persze, a közeg és a lehetőségek némiképp módosultak, de az emberi természet valahogy mégis örök. A családregényeket – legyenek azok fiktív vagy valós famíliákról szólók – a fentiek miatt is szeretem forgatni. Ilyenkor akaratlanul is előbújuk belőlem a naiv olvasó, aki rácsodálkozik a jelen párhuzamaira, a megoldási stratégiákra, miközben figyelemmel követi a történelem alakulását.

Véronique Mougin: Ahol a tű átfér

Egy cérnaszál az élet. A holokauszt-túlélők történeteit olvasni mindig megrendítő vállalkozás. Idén rövid időn belül két ilyen élettörténetet is olvastam. Az egyik egy lengyel kislányé, a másik egy nála valamivel idősebb magyar fiúé. A kettő elbeszélésben ugyanakkor nem csak ez mutatkozott különbségnek, illetve pontosabban: nem ezek a legnagyobb különbségek a két elbeszélésben. Míg Tova Friedman – írói segítség mellett – érzékelhetően jelen volt élettörténetének szövegbe foglalása mellett, addig Kiss Tamás egy francia írónőre, rokonára, Véronique Mouginra hagyta a koncentrációs táborban átéltek és az azt követő hosszú életút megírását.

Véronique Mougin: Ahol a tű átfér
21. Század Kiadó, 2023, 480 oldal
Fordította: Tótfalusi Ágnes

Csillagérték: 9

Úgy vélem, mindkét megvalósítás a traumafeldolgozás egy-egy sajátos formája, e szempontból kevéssé hierarchizálható (miért is kéne?) a két memoár. Mougin munkája azonban – véleményem szerint – magában hordozza azokat az apró és kevésbé apró hibákat, melyeket egy memoárszerző elkövethet, s az olvasó részéről valamivel nagyobb odafigyelést, áttekintést igényel annak megértése, tulajdonképpen mi volt a célja a szerzőnek a könyvvel, természetesen nem elvitatva a szándék nemességét.

Kate Morton: Felszáll a köd

Izgalmas sztori egy izgalmas korszakból. Ezt sejtette Kate Morton sorozatindító regénye, a Felszáll a köd. Az eredetileg 2007-ben napvilágot látott regény a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában és Borbás Mária fordításában jelent meg 2015-ben.

Kate Morton: Felszáll a köd

Könyvmolyképző Kiadó, 2015, 598 oldal

Fordította: Borbás Mária

Csillagérték: 8

„A rivertoniak már oly régen halottak! Engem elfonnyasztott a kor, de ők örökre fiatalok, szépek maradnak. Na tessék. Már megint érzelgős és romantikus vagyok. Hiszen nem fiatalok és nem is szépek. Halottak. Eltemetett halottak. Semmi. Merő koholmányok, azoknak az emlékezetében rebbennek meg, akiket ismertek valamikor. De persze sohasem hal meg az, aki emlékeinkben él.”

Amy Harmon: Homokból és hamuból

2019-ben a Libri gondozásában és Gázsity Mila fordításában érkezett meg a magyar olvasókhoz Amy Harmon legújabb regénye. A Homokból és hamuból egyszerre tragikus és szívhez szóló történetet tár elénk a második világháború borzalmai közt sodródó két fiatalról, életről, halálról, és persze szerelemről.

Amy Harmon: Homokból és hamuból

Libri Könyvkiadó, 2019, 520 oldal

Fordította: Gázsity Mila

Csillagérték: 7

Amy Harmontól a Homokból és hamuból az első olvasmányom, a szerző így tiszta lappal indított. Illetve, ez nem teljesen igaz: a magával ragadó borító és a meggyőző fülszöveg ugyanis látatlanban is nagy reményekkel kecsegtetett, aminek jó ideig mégsem tudtam a végére járni. Hetekig az íróasztalomon hevert ugyanis, s amennyire vonzott, a napok előrehaladtával egyre több kételyt is keltett bennem. Nem tudom, volt-e már ilyesmi veletek – mikor egy könyv direkt szugerál – velem ez viszonylag ritkán fordul elő.

Mary Nichols: Találkozunk még

A General Press Kiadó gondozásában jelent meg Mary Nichols legújabb történelmi regénye, a Találkozunk még, melyben ismét olyan fantasztikus nőkkel ismerkedhetünk meg, akik megállták helyüket a II. világháború viszontagságai közepette. Hogy változtatja meg egy bombatámadás egy fiatal lány életét? Hogyan szolgálhatja hazáját egy előkelő, tanult hölgy a háborúban? Tarts velünk a négy állomásos blogturnén, ismerkedj meg a történettel és a turné végén megnyerheted a könyv egy példányát!

Mary Nichols: Találkozunk még

Eredeti megjelenés: 2015.

Hazai megjelenés: 2018. augusztus

Kiadó: General Press Kiadó

Fordította: Pejkov Boján

Téma, műfaj: történelmi, romantikus

Megrendelhető: ITT

Terjedelem: 356 oldal

Csillagérték: 8

Fülszöveg:

1940 őszén, a London ellen indított légi háború első napjaiban Sheila Phipps egyetlen délután alatt elveszíti a családját. Az otthona lebombázása után a nagynénjéhez, Constance Tranterhez kerül Bletchley-be. Szerencsére nem marad magára az ellenséges özveggyel: az asszony albérlője, Lady Prudence Le Strange a szárnyai alá veszi az árván maradt lányt, még állást is szerez neki. Nem is akárhol: a Blecthley Park szigorúan titkos hadi létesítményében, ahol a kódfejtők az idővel versenyt futva próbálják feltörni a német Enigma rejtjeleit. A két lány mindennapjait titkok szövik át, a munkájukról senkinek sem beszélhetnek. De nem csak ők bizonyulnak sikeresnek a titkok megőrzésében: Constance is elhallgat valamit a lányok elől, ami alapvetően befolyásolhatja a jövőjüket...Mary Nichols új regényében a hadi szolgálatot teljesítők mindennapjaiba kíséri az olvasóit. Sheila és Prue ugyanolyanok, mint a korukbeli fiatalok; szórakozni és szerelemre vágynak. A háborús évek alatt szövődő szerelmeket azonban beárnyékolja a forgandó hadi szerencse. Vajon sikerül Sheilának tisztázni magában udvarlója iránti érzéseit, mielőtt túl késő lenne?

Mary Ann Shaffer - Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság

Krumplihéjpite Irodalmi Társaság – már önmagában a cím is elegendő, hogy felhívja magára a figyelmem. Egy izgalmas cím már (majdnem) fél siker. S ott van persze a korszak, melyben a történet játszódik, meg a helyszín, melyről vajmi keveset hallottam egészen idáig. 

Mary Ann Shaffer - Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság

Park Könyvkiadó, 2018, 376 oldal

Fordította: Szántó Judit

Csillagérték: 8

Mindez – no, és egy kellemes nyári este, befészkelve egy kis olvasózugba, lágy szellővel – pedig meg is alapozta a hangulatot Mary Ann Shaffer és Annie Barrows levélregényéhez.

Margaret Atwood: A vak bérgyilkos

A szolgálólány meséje és az Alias Grace után a Jelenkor Kiadó újabb Margaret Atwood regényt hozott el nekünk új köntösben. A vak bérgyilkos történetével három állomásos blogturné keretében ismerkedhettek meg, s ha velünk tartotok, a turné végén meg is nyerhetitek a kötet egy példányát.

Margaret Atwood: A vak bérgyilkos

Eredeti megjelenés: 2000.

Hazai megjelenés: 2018.

Kiadó: Jelenkor Kiadó

Fordította: Siklós Márta

Téma, műfaj: történelmi családregény

Megrendelhető: ITT

Terjedelem: 824 oldal

Csillagérték: 9

Fülszöveg:

Családi ​titkok, testvérféltékenység, politikai fondorlat és társadalmi feszültség, ígéret és árulás, veszteség és fájdalom, emlékezés és sóvárgás kavarog Margaret Atwood Booker-díjas regényében. 1945-ben Laura Chase autójával a szakadékba zuhan. Baleset vagy öngyilkosság? – találgatják azóta, hogy nővére, Iris posztumusz megjelentette Laura egyetlen regényét, A vak bérgyilkost. A rejtélyes remekműként ünnepelt könyvben egy gazdag fiatalasszonynak a szeretője, egy ponyvaírásból élő szocialista agitátor mesél titkos légyottokon a Zycron bolygó lakóiról. Ez a harsány színekkel felvázolt történet briliánsan szövődik bele Iris naplójába, aki végül élete alkonyán úgy dönt, megosztja unokahúgával az igazságot a családjukról. Elbeszéléséből fájdalmasan rajzolódik egy gyáros dinasztia hanyatlása és a történelemmel összefonódó személyes sorsok tragédiája.

Kate Quinn: Alice hálózata

Az Alice hálózata című történelmi regényt, ami az első világháborúban működő női kémekről szól, tavaly Reese Witherspoon a nyár egyik könyvének választotta be a könyvklubjába. Magyarul a Maxim Kiadó jelentette meg az izgalmas történetet, melyet most három blogger fog bemutatni nektek. Tartsatok velük, hogy megismerkedjetek a bátor lányokkal, asszonyokkal, akik Alice hálózatát képezték és ha szerencsétek van, még a könyvet is megnyerhetitek a turné végén.

Kate Quinn: Alice hálózata

Eredeti megjelenés: 2017.

Hazai megjelenés: 2018.

Kiadó: Maxim Könyvkiadó

Fordította: Tomori Gábor

Téma, műfaj: történelmi

Megrendelhető: ITT

Terjedelem: 512 oldal

Csillagérték: 8

Fülszöveg:

A ​második világháborút követő felfordulás idején egy amerikai egyetemista lány, Charlie St. Clair teherbe esik hajadonként, és közel jár ahhoz, hogy jómódú családja kitagadja őt. Ráadásul kétségbeesetten kapaszkodik a reménybe, hogy hőn szeretett unokatestvére, Rose, aki a háború alatt eltűnt Franciaország nácik megszállta részén, talán még él. Így amikor a szülei Európába küldik, Charlie Londonba szökik, eltökélve, hogy kideríti, mi történt az unokatestvérével. Ehhez Eve Gardinertől remél segítséget, aki egy iszákos, láncdohányos és rendkívül ellenszenves nő. Neki is van egy titka: egy női kémhálózat ügynöke volt, az Alice-hálózaté. Eve lelepleződött, és meg kellett tapasztalnia a háború legkegyetlenebb oldalát. Először nem akar Charlienak segíteni, ám a fiatal lány egy férfi nevét említi, akit Eve egykor szeretett, és aki gyanúja szerint elárulta a németeknek. Vajon él még a férfi, és más asszonyok végzete is az ő lelkén szárad? Eve elhatározza, hogy kideríti a férfiról az igazat, ezért segítséget ajánl Charlie-nak. Így ketten vágnak neki Franciaországnak: Eve, hogy kiegyenlítse a számlát, Charlie pedig, hogy végre békére leljen.

Brodi Ashton – Cynthia Hand – Jodi Meadows: Lady Jane

Izgalmas vállalkozásnak tartom, hogyha egy szerző a történelmi események kavargatásával szeretne valami újat létrehozni, esetleg megnyerni néhány olvasót az adott korszak további tanulmányozása céljából. 

Brodi Ashton, Cynthia Hand, Jodi Meadows: Lady Jane

Sorozat: Lady Jane (1)

Maxim Könyvkiadó, 2018, 510 oldal

Fordította: Szűr-Szabó Katalin

Csillagérték: 5

Ugyan a „mi lett volna, ha…” kérdéseknek nem sok értelmét látom a valóságban, a fikció birodalmában azonban igenis van helye. A Lady Jane ráadásul három young adult szerző, Brody Ashton, Cynthia Hand és Jodi Meadows közös munkája, ami számomra külön izgalmasnak ígérkezett a történetben – még akkor is, ha történetesen olyan sztoriról van szó (young adult), melynek olvasását igyekszem minimalizálni.

Szélesi Sándor: Kincsem

A Kincsem című film azon nézői közé tartozom, akik nem voltak maradéktalanul elalélva sem a történettől, ami első blikkre is torz emléket kíván emelni egy egyébként valóban nagy történelmi büszkeségnek – olyan apróságokon, mint a Mizu vagy az abszurd és groteszk táncjelenet már különösebben fel sem horkantam.

  

Szélesi Sándor: Kincsem

Könyvmolyképző Kiadó, 2017, 472 oldal

Csillagérték: 7

Sem nem vicces, sem nem eredeti. Mindazonáltal, minél többször nézem, annál szívesebben időzöm el rajta - ha nem is a történeten, de az olyan helyszíneken, mint a Fenyves Allé vagy a Festetich kastély mindig szívesen kalandozom. Hát, még ha valamelyest korhű is a körítés! Magára Kincsemre visszatérve, a film után próbáltam olyan kapaszkodót keresni, ami viszonylag friss és hitelesebben mutatja be Kincsem történetét. Így találkoztam Szélesi Sándor könyvével.