2020. január 7., kedd

Legjobb olvasmányok díjátadója 2019.

Szinte hihetetlen, de ez már az ötödik "gála", amit az éves olvasmányaim számára írok a Szembetűnőn. Minden évben nagyon izgalmas vállalkozás sorra venni, milyen könyvek, történetek és szerzők formáltak az elmúlt 365 napban. Igaz, 2019 talán nem az olvasás éve volt számomra (a Moly adatai szerint 53 könyvet olvastam, ami picivel lépte át a 14 ezer oldalt), viszont azt gondolom, hogy az olvasással töltött időt jó könyvekre fordítottam. Mivel ősszel gyakorlatilag alig tudtam szépirodalom vagy szórakoztató irodalom társaságában kikapcsolódni, decemberben volt, hogy két-három könyvnek is a végére jártam egy nap, mert már annyira hiányzott ez a bekuckózás. Ennek köszönhetően persze egy csomó olvasmányomról (még) nem született bejegyzés, így a mostani gálán sem tudok hivatkozni ezekre. De sebaj, mert az emlékeket és az élményeket - reményeim szerint - majd így is át tudom adni, és - ahogy a Restart bejegyzésben írtam is - nagy-nagy szükségem volt, hogy egy picit eltávolodjak a blogolástól. Ami még 2019-hez olvasási szempontból hozzátartozik, hogy talán kevésbé színes műfaji palettáról válogattam, mint az elmúlt években, ebből adódóan kevesebb kategóriát is tudtam indítani, mint a korábbiakban. Hogy e szempontból hogyan alakul majd 2020, az persze a jövő zenéje...most fókuszáljunk a 2019-es kedvenceimre. Jó szórakozást!

2019. december 16., hétfő

Restart

A Szembetűnő öt éves története során először tartottam hosszabb lélegzetvételnyi szünetet, amire viszont – úgy érzem – nekem és a blognak is nagy-nagy szüksége volt. Olykor sajnálunk, vagy egyszerűen csak nem tudunk időt szakítani arra, hogy kilépjünk kicsit egy megszokott gyakorlatból, mert haladni kell, mert mi lesz a következménye, mert mi lesz, ha már nem lesz erőnk visszatérni. Számomra ezt a dilemmát részben megkönnyítette, hogy a blog működése úgymond nem létkérdés, illetve az is, hogy az elmúlt hónapok meglehetősen dolgosan teltek, így gyakorta még az olvasásra is nagyon nehezen szakítottam időt – ha egyáltalán szakítottam. Kiderült, hatalmas szükségem volt arra, hogy egy picit a blog „üzemelése” nélkül, kicsit eltávolítva magam a napi rutintól, átgondoljam, mit is jelent számomra ez az egész, hogyan tudnám folytatni, egyáltalán akarom-e.


Bár ez utóbbi nem is igazán merült fel komoly dilemmaként bennem, mégis érdemes a legalapvetőbb kérdéstől kezdeni. 2014 decembere óta rengeteg minden történt velem, aminek a Szembetűnő aktív részese/szemtanúja volt. Végigcsináltam a tanári gyakorlatot, szakdolgozatot írtam, diplomáztam, mélypontra kerültem, aztán a doktori képzés úgy rántott be a "felnőttek világába", hogy egy kicsit még mindig tudtam élvezni az egyetemista létet. Az öt és fél éves tanárképzés és két diploma után először. Ez persze csak az életem egyik fele, de már ez is épp elég kalandos volt ahhoz, hogy hasson a Szembetűnőre. Így a blog valahol mégiscsak lenyomatát képzi az életem fontos időszakának, s valóban nem is kérdés, hogy lehúzhatom-e csak úgy a rolót. Egyszerűen azért, mert nem akarom lehúzni, mert introvertált kis lelkemnek olykor szüksége van arra, hogy megmutassa magát, és valamilyen nyomot hagyjanak maguk mögött a gondolatok.

Minél többet gondolkoztam, mérlegeltem az őszi szünet alatt, annál inkább megerősödött bennem, hogy a legnagyobb demotiváltságot a kényszer okozta számomra. Hogy az utóbbi időben már nem azért vettem a kezembe egy-egy könyvet (még azokat sem, amiket valóban nagyon vártam), mert át akartam magam adni az olvasás örömének, hanem azért, mert tudtam, hogy határidőre írnom kell róla. El is havazódtam a recenziós példányokkal, nem tudtam lépést tartani önmagammal, azt éreztem, hogy állandóan magyarázkodom magamnak/a bloggereknek/nektek. Én nem emiatt kezdtem el blogolni, nem ez motivált. Emlékszem, a beköszönő bejegyzésem olvasottságának emelkedését tátott szájjal figyeltem. Nagyjából egy ötvenes kattintásra gondoltam, de seperc alatt ennek sokszorosát láttam a számlálón. A Szendrey Júliás írásom olvasottsága pedig gyakorlatilag egy évnyi reményemet szárnyalta túl néhány nap alatt. Az utóbbi bő egy évben ez hiányzott. Nem értsetek félre, nem maga az olvasottság vagy a kattintások száma, hanem az örömírás. Hiszek abban, hogyha valamit tényleg őszintén és nem megszokásból vagy kényszerből csinálok, az nemcsak nekem ad sokkal többet, hanem az olvasóknak is.


Itt tartok tehát most. Eredetileg december küszöbén megírva a bejegyzést, s mégis inkább az ötödik születésnapra időzítve azt. Néhányan már biztosan érzékeltétek, hogy számomra fontos dolgokat, szeretek fontos dátumokhoz, napokhoz kötni. Ezért nem tudok hónapokban vagy hetekben gondolkozni, és néhány hónap/hét után ezért fuccsolt be minden heti/havi rendszerességgel jelentkező posztom. Periódusokban, időszakokban tervezek, melyek nem feltétlenül követik a naptár változásait. De vissza a lényeghez. December 16., a Szembetűnő születésnapja, amit - ugye - Jane Austen születésnapjára időzítettem. Ez jelzi most a blog feléledését, meg persze azt, hogy nem adom a Szembetűnőt, nem ígérgetek, egyszerűen csak csiszolódunk egymáshoz (a blog, ti és én). Arról írok, amiről szeretnék, sokkal kevesebb kötöttséggel, olyan témákkal, amik valóban megérintenek. Ha a témához könyv is társul, ha egy könyvhöz jó téma társul, hát éljen-éljen! Remélem, továbbra is velem tartotok ezen a folyton változó úton, s olykor-olykor közösen is el tudunk merülni egy-egy könyvben, témában.

Szeretettel,
Patrícia

2019. szeptember 21., szombat

Őszi szüneten a Szembetűnő blog

Kedves Olvasó!

Ősszel szabadságomat töltöm, így nem kerül fel bejegyzés a blogra. Bátran nézelődj, szemezgess az eddigi könyves élménybeszámolók között,  sok-sok szeretettel, és - remélhetőleg - új lendülettel várlak vissza új tartalommal decemberben! :)

Szeretettel,
Patrícia

Kép forrása

2019. szeptember 6., péntek

4+1 kötet Freddie Mercuryról

Forrás
Freddie Mercury az egyetemes zenetörténelem meghatározó, megkerülhetetlen alakja. A 2018-ban bemutatott, négy Oscar-díjjal jutalmazott Bohém rapszódia pedig ismét reflektorfénybe helyezte őt, s a Queen zenéjét. Egy (vagy több?) olyan generációt vonzott a Queenhez és legendás énekeséhez, akiknek személyesen már nem is volt alkalma átérezni, megélni egy koncertet vagy épp egy új dalt. Aztán egy kicsit talán mégis, hiszen nemrégiben előkerült egy eddig nem ismert Mercury-dal. A film előkészületeinek hírére borítékolható volt egy új életrajzi könyv is, mely hazánkban a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg, s eredeti címe (Somebody To Love) helyett a magyar fordítás a Bohém rapszódia címet kapta. Az én olvasmányaim között ez volt az első Mercury-életrajz, s gyakorlatilag totálisan lenyűgözött. Ennek apropóján pedig összeállítottam egy várólistát a hazánkban eddig megjelent Freddie Mercuryval foglalkozó életrajzokból, amit most - a megjelenés időrendjében - meg is mutatok nektek, egyben ajánlom figyelmetekbe a Bohém rapszódiát is. Ha szerinted kimaradt valami a listáról, vagy van olvasói élményed bármelyik kötetről, ne habozz megosztani!

2019. július 25., csütörtök

A megmarketingelt Mr. Darcy és Jane Erstwhile vakációja

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában, az Austen-rajongók örömére 2014-ben jelent meg hazánkban Shannon Hale: Austenland - Vakáció Mr Darcyval c. limonádéja, mely a nyári forróságban különösen kellemes kikapcsolódást nyújthat a régensi hangulat kedvelőinek.

Shannon Hale: Austenland
Sorozat: Austenland (1)
Eredeti megjelenés: 2007.
Hazai megjelenés: 2014.
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fordította: Palásthy Ágnes
Téma, műfaj: chick lit
Megrendelhető: ITT
Terjedelem: 240 oldal
Csillagérték: 8

Fülszöveg:
Jane fiatal New York-i nő, aki mintha képtelen volna rátalálni az igazira – talán azért, mert titokban megszállottan rajong Mr Darcyért, ahogyan Colin Firth játszotta a Büszkeség és balítélet BBC adaptációjában. Ám amikor egy jómódú rokona örökül hagy rá egy Austen-mániás nők számára kitalált, angliai vakációt, Jane ábrándjai arról, hogy megismerkedjen a tökéletes, régensség korabeli úriemberrel, hirtelen valóságosabbá válnak, mint azt valaha is képzelte volna. Vajon ez a hamis austeni világba tett utazás elég lesz-e ahhoz, hogy Jane mindörökre lerázza magáról megszállottságát? Vagy álmai esetleg valóra válnak, és megleli a maga Mr Darcy-ját? A történet magával ragadó, elbűvölő és csupa empátia. Shannon Hale mindnyájunkból kihozza a benne szunnyadó Jane Austen rajongót.