2023. június 28., szerda

Ha a táncot és a tésztát összegyúrod...

A történetsütödés. Elsősorban a megkapó cím miatt választottam olvasmányul Carsten Henn legújabb regényét. A szerzővel való megismerkedésem is most debütál, így abszolút kikapcsolódás jelleggel szerettem volna elmerülni a történetben. Bár rögtön itt az elején szeretném megjegyezni, hogy az első néhány oldalt követően legszívesebben becsuktam volna a könyvet, s ennek csupán részben oka a kissé imbolygó bevezetés. 


Carsten Henn: A történetsütödés
Animus Kiadó, 2023, 216 oldal
Fordította: N. Kiss Zsuzsa
Csillagérték: 8

A fülszöveg „csodálatos nyelvezetet” ígér, mindazonáltal az az érzésem támadt, hogy ez nem igazán valósul meg a szöveg szintjén, végül – felismerve, hogy a helyesírási hibák és a suta mondatszerkesztések végigkísérik az elbeszélést –, a folytatás mellett döntöttem.

A hátország romantikája? Ella kortalan története

Nem titok: könnyen el tudok merülni a történelmi regények világában, legyenek azok könnyedebbek vagy keményebb és mélyebb témákat a fókuszba emelők. Bármilyen világégés kapcsán nehéz azt mondani, hogy lazább megközelítésben tárgyalhatók, viszont – lelövöm a poént – az Ella háborúja szerintem nem világháborús elbeszélés. Legalábbis legnagyobbrészt. De ezt azonnal kifejtem és igyekszem pontosabban megvilágítani.


Bagó Tünde: Ella háborúja
21. Század Kiadó, 2023, 286 oldal
Csillagérték: 8

A cselekmény 1944-ben játszódik, a svájci határ mentén fekvő Singenben, a Bodeni-tó partján. A főszereplőket és a kor hangulatát az elbeszélő azonnal kontextusba ágyazottan mutatja be az olvasónak, ugyanis a kötetet fellapozva a vállaltan büszke náci singeni alpolgármester házában találhatjuk magunkat a kissé feszengő Ella és Lukas Neumann társaságában. Dr. Neumannt, aki feleségével nem sokkal korábban érkezett a városba, akkoriban nevezték ki a singeni kórház főorvosává, látogatása restaurátor feleségével tehát a szokásos tiszteletkörök közé ágyazódik, látszólag.

2023. június 24., szombat

Séta az erdőben és a mezőn - népmesékkel karöltve

Az irodalom a kezdetektől fogva a kedvenc tantárgyaim közé tartozott már az általános iskolában – még akkor is, ha maga az olvasás akkoriban még nem foglalt el olyan kiemelt szerepet az életemben, mint azóta (de erre azonnal visszatérek). Ha fellapozom az ötödikes irodalomfüzetemet, egészen bizonyos, hogy az első oldalon fogom megtalálni a következő definíciót: „A szépirodalom tanít, nevel, gyönyörködtet”. Régóta nem jutott eszembe ez az akkoriban sokat kántált mondat, aminek talán csak valahol a tudattalanban éreztem a valódi mélységét. 


Bajzáth Mária (szerk.): Erdők-mezők népmeséi
Lampion Könyvek, 2023, 240 oldal
Illusztrálta: Ónya-Oláh Dóra
Csillagérték: 8

Ez a mondat, akár egy Balaton felett cikázó repülőre tűzött reklámszalag kúszott be sok év óta ismét a gondolataim közé, miközben azon morfondíroztam, hogyan is tudnám az Erdők-mezők népmeséit kompakt módon összefoglalni. Nos, megtaláltam. S hogy rejtett szándékkal vagy tudatosan, nem tudom, mindenesetre egy csomó emléket és kapcsolt életérzést sikerült csak ennyivel előidézni a húsz évvel ezelőtti önmagamról.

2023. június 20., kedd

Az egyedüllét öröme és Shetty könyvének meglepetése

A szerelem 8 szabálya – Hogyan találj rá, tartsd meg és engedd el. Szól a hangzatos cím. Nem volt szándékomban elolvasni ezt a könyvet, de a Readinspo bloggere, Sára olyan lelkesen nyilatkozott a Blogturné Klubban a megjelenés előtt Jay Shettyről egy olyan időszakomban, mikor azt éreztem, hogy nagyon rátaláltam és még ennél is jobban el akartam engedni, hogy végül olvasmánylistára tettem a kötetet. És milyen jól tettem!


Jay Shetty: A szerelem 8 szabálya
LibriKönyvkiadó, 2023, 372 oldal
Fordította: Bujdosó István
Csillagérték: 10

Elöljáróban annyit, hogy semmilyen előzetes ismerettel nem rendelkeztem a szerzőről – persze, mivel a telefonom közelében néhányszor már említést tettem a könyvről és róla a barátaimnak, így nyilvánvalóan a TikTok volt olyan jófej, hogy felhozza nekem a kis motivációs videókat – amit egyébként szintén nem nagyon bánok.

2023. június 6., kedd

Újra itt vagyok!

A SzemBetűNő projektet 2014-ben álmodtam meg. Nem voltak nagy terveim, elképzeléseim a blogolással kapcsolatban. Sokat olvastam, szerettem is az olvasói élményeimről beszélgetni, voltak olyan gondolataim, amiket szerettem volna egy sima Facebook-posztnál hosszabb bejegyzésben megosztani. Lényegében ez hívta életre az egészet. Nem voltam gyakorlott tartalomkészítő, nem értettem a honlapműködéshez, sem a dizájn kialakításához, csak elindítottam egy blogot és egy hozzá tartozó Facebook-oldalt, melyet később egy instagram is követett. A visszacsatolás persze mindig fontos, talán emiatt is lepett meg az első posztok olvasottsága, követések száma. Természetesen, ezek is visznek előre folyamatosan, és persze a belső motiváció.