Az egyedüllét öröme és Shetty könyvének meglepetése

A szerelem 8 szabálya – Hogyan találj rá, tartsd meg és engedd el. Szól a hangzatos cím. Nem volt szándékomban elolvasni ezt a könyvet, de a Readinspo bloggere, Sára olyan lelkesen nyilatkozott a Blogturné Klubban a megjelenés előtt Jay Shettyről egy olyan időszakomban, mikor azt éreztem, hogy nagyon rátaláltam és még ennél is jobban el akartam engedni, hogy végül olvasmánylistára tettem a kötetet. És milyen jól tettem!

Jay Shetty: A szerelem 8 szabálya
LibriKönyvkiadó, 2023, 372 oldal
Fordította: Bujdosó István

Csillagérték: 10

Elöljáróban annyit, hogy semmilyen előzetes ismerettel nem rendelkeztem a szerzőről – persze, mivel a telefonom közelében néhányszor már említést tettem a könyvről és róla a barátaimnak, így nyilvánvalóan a TikTok volt olyan jófej, hogy felhozza nekem a kis motivációs videókat – amit egyébként szintén nem nagyon bánok.

Az elmúlt hetekben tehát megtudtam Jay Shettyről, hogy 1987-ben született brit podcast-készítő, író és életvezetési tanácsadó. Elvileg tehát egészen jó kezekbe kerültem, ami a kérdéseimet és a keresett válaszokat illeti. Rögtön az elején azért idepötyögöm, hogyha a nagyon megtalált és még ennél is jobban elengedni vágyott személy kilétét firtatnád, rossz hírem van: ez a bejegyzés – a többihez hasonlóan – rólam szól. És ez egyébként jelen esetben egy meglepetés, mert egyáltalán nem ezzel a felütéssel lapoztam fel a könyvet. Szerettem volna megtalálni benne valamit mechanizmusokról, általánosságokról és olyan aprócska jelekről, amiket még az én túlgondoló agyam sem vett észre – üdv a naivan optimista világomban.

„A magánytól az egyedüllétig vezető út három szakaszból áll: jelenlét, szorongás és önbizalom.”

A kérdéseim nem magam felé irányultak, ami eleve egy fura elképzelés volt – és ez a gyakorlatban is bebizonyosodott. Mindazonáltal tény, hogy Shetty könyvében – ha aprócska jeleket nem is – találtam mechanizmusokat, általánosságokat, meg egy hatalmas rádöbbenést, amit talán valahol mélyen mindig is tudtam, de most sikerült tudatosítanom. Nem vagyok benne biztos, hogy ez volt a könyv elsődleges célja egyébként, de az a legjobb az ilyen jellegű és minden más témájú és műfajú könyvben, hogy saját magunkra formálhatjuk. Íme, egy újabb közhely.

„Bár megmutathatnám neked, mikor magányosnak érzed magad, vagy sötétségnek tűnik a világ, hogy mennyire lenyűgöző a létezésed fénye”! 

(Hafiz)

Jöjjön a kötet néhány általános jellemzője, aztán igyekszem valamelyest pontosítani, hogy mit is értek a fentiek alatt. A szerelem 8 szabálya – ahogy címe is mutatja, a kapcsolatok szövevényes hálójának nyolc szabályán keresztül próbál valamiféle víziót felfesteni, ami az olvasó segítségére lehet. A kötet négy részre osztott. Az első az egyedülléttel (1-2. szabály), a második az összeférhetőséggel (3-5. szabály), a harmadik a gyógyulással (6-7. szabály), a negyedik pedig a kapcsolódással (8. szabály) foglalkozik. Shetty mint elbeszélő rendkívül klassz és harmonikus mesélő (és furamód, hallgatóság is), érvrendszerét a keleti, elsősorban buddhista tanokra helyezi, így elég erős a szakrális fókusz – ami persze egy zen gurutól kevéssé meglepő. Mindeközben ugyanakkor nagy hangsúly kerül az üzenetek gyakorlati értelmezésére is, ami különösen szimpatikus volt számomra. Csakúgy, mint a nyitott értelmezési keret, hiszen – ahogy fentebb írtam – az elbeszélő igyekszik komfortos közeget teremteni, nem kíván a megmondóember szerepében tetszelegni.

„Néha úgy érezzük, valahogy senki nem az igazi azok közül, akiket választhatnánk. Ilyenkor fel kell tennünk magunknak a kérdést: Miért közülük választhatok? Miért ezeket az embereket vonzom? Hogyan tudnék olyanokat vonzani, akiket valóban szeretnék? A választ megint a karmában kell keresnünk. Bármit adsz bele a világba, azt kapod vissza.”

Szerintem minden esetben, így a motivációs munkák esetében is nagyon fontos a szabad asszociáció lehetőségének biztosítása és a gondolatfolyamok nem erőltetett irányítása. Ehhez a könyv különféle, hosszabb-rövidebb feladatokat is rendel, ami az egyéni átgondolásokat is lehetővé teszi az olvasó számára. A szerelmes levél írása magad vagy a világ számára első ránézésre talán kissé fura…Az egyik kedvenc gyakorlatom mégis talán az, mikor a fiatalabb önmagunkat „kell” meglátogatni. Ez a megoldás a könyv olvasása óta többször is szembejött velem valamilyen formában. Nagyjából eszerint képzeld el: „Keresd meg a tizenhárom-tizennégy éves önmagad, és nézd meg közelebbről a beteljesületlen vágyaidat. Majd a mostani bölcsességeddel vigasztald meg az akkori énedet, öleld magadhoz. Öleld magadhoz a fiatalabb énedet. Vajon mi az, amit a fiatalabb énednek akkoriban hallania kellett volna, amit viszont soha nem mondott neki senki?”

„Útra akarsz kelni valakivel, igen, viszont azt nem akarhatod, hogy az a valaki legyen maga az út.”

Mind a nyolc szabályon – amiket tényleg ne kötelező érvényűként, inkább irányadóként képzeljetek el, semmiképp sem szeretnék a bejegyzésben végigmenni. S talán neked sem kell majd. Számomra ez volt a legklasszabb felismerés a könyvben: jelen állapotomban nincs szükségem az összes szabályra. De még csak a felére sem. Az első részt olvasva realizálódott az, amit egyébként feltehetően legbelül magam is tudtam: egyszerűen szeretem azt az állapotot, amiben és ahogyan jelenleg vagyok. Szeretem azt a környezetet, értve ezalatt a családomat és a barátaimat, akik körülvesznek, szeretem a kihívásokat, melyekkel találkozom, szeretem, hogy folyamatosan tudok magamnak bizonyítani. Az elmúlt hónapokban azonban hagytam, hogy egy gonosz törpe – amit nevezhetünk társadalmi elvárásnak vagy szimplán olyan emberi, munkahelyi attitűdnek, amivel azért nem kell semmit kezdenem, mert nem belőlem fakad – bekússzon a gondolataimba, és egyre hangosabban kiáltozzon. Persze, mindezeket letenni nem egy könyv, vagy annak néhány fejezete által lehet, mindenesetre számomra segítséget nyújtott, hogy rendezzem a gondolataimat, helyére tegyek néhány dolgot, vagy egyszerűen felfedezzem azt, hogy valamit nem kell sehova tenni, mert nem az én dolgom megjavítani.

„A ‘szeretlek’ egyáltalán nem jelent semmilyen elköteleződést. 

Nincs benne az az ígéret, hogy közös gyereket akarsz.”

A második, harmadik és negyedik részt olvasva azt éreztem, hogy én (még) nem tartok itt, de ha mégis így lenne, azokban a fejezetekben és szabályokban is igen klassz tanácsokat kapnék. Az egyik ilyen egyébként éppen az, hogy kinek mit jelent a szeretet. Ki mit ért azalatt, ha azt mondják neki: tetszel, kedvellek, szeretlek vagy simán, hogy veled akarok lenni. A világ legegyszerűbb és leguniverzálisabb érzéseiről van szó, mégis mindenki mást és mást ért alatta – eddig ebbe sosem gondoltam bele, ez elképzelhető, hogy az én naivitásomat tükrözi.

„Ne a szeretetet keresd, 

hanem kutasd fel és találd meg az összes akadályt, amelyet önmagadban állítottál ellene!” 

(Rúmí)

A másik nagyon izgalmas gondolatiság a karma működése, amiről szintén olyan vetületben olvastam, ami nagyon sok újat adott. Igen, van mit tanulni. Mindig van mit tanulni. Másokról és önmagunkról egyaránt. Nem gondoltam, hogy ennyire magukkal ragadnak majd ezek a szabályok, vagy csak simán az elbeszélés világa. És őszintén szólva, a legnagyobb dolog, amit ez a könyv adott, hogy szeretettel gondolok rá, jó érzés volt most, a bejegyzés írásakor is visszaolvasgatni azokat a részeket, amiket kijelöltem magamnak olvasás közben, és szemezgetni belőlük ehhez a nem túl összeszedett élménybeszámolóhoz. Felszabadultan és nyugodtan csuktam be a könyvet, amit nagy eséllyel fogok még fellapozni a későbbiek során is – Jay Shettyt mindenesetre azóta is követem a közösségi médiában.

„Amikor kiszélesítjük a szeretetünk hatókörét, nem zárunk ki belőle embereket pusztán azért, amit tesznek, vagy ahogy cselekszenek (kivéve, ha bántalmaznak). Azért szeretjük őket, mert szeretetteljesek akarunk lenni. Ha szereted a rendet a lakásban, akkor rendet tartasz a lakásodban, akár jönnek vendégek, akár nem – mert egyszerűen így érzed jobban magad otthon. Ugyanez a helyzet a szívedben lévő szeretetteljes környezettel. Ha önmagadért teszed, teljesen lényegtelen, hogy ki az, aki ebből részesül vagy viszonozza. A lakásodból sem csinálsz szemétdombot csak azért, mert egy olyan ember jön hozzád vendégségbe, aki rendetlen. ÉS a szíved sem telik meg gyűlölettel csak azért, mert egy gyűlölködő ember kerül a látókörödbe. Te egy szeretetteljes otthonban akarsz élni.”

Blogturné Klub

Jay Shetty külföldön már ismert coach és podcaster, nemrég pedig a magyar közönség is megismerhette a nevét a Libri Kiadó jóvoltából. 2021 végén jelent meg ugyanis hazánkban első könyve, a Gondolkodj úgy, mint egy szerzetes, melyben Shetty a zen szerzetesként töltött idejének tapasztalatait szedi össze. Ebben a könyvében a szerző most arra tanít meg minket, hogyan kell jól szeretni. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, mit gondolunk a könyvről!

A turné állomásai

06.16. Readinspo

06.18. Spirit Bliss Sárga könyves út

06.20. Szembetűnő

Nyereményjáték

Játékunkban nem kell mást tenned, mint az állomásokon látható szempontok alapján írni egy címet, karakterpárost vagy szerzőt, aki számodra a legjobban prezentálta a szerelmet. Természetesen itt nincs jó és rossz válasz.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

ZENE