A Fekete Macska titka – Walliams módra

Messziről indulok, de megérkezem, megígérem. A napokban – talán a hazai rendezésű atlétikai világbajnokság, vagy a jövőre esedékes párizsi olimpia miatt – azon lamentáltam, hogy a kedvenc olimpiai megnyitóünnepség számomra egyértelműen a 2012-es londoni volt.

 

David Walliams: Gengszter Nagyi újra lecsap

Sorozat: Gengszter Nagyi (2)

Kolibri Kiadó, 2023, 368 oldal

Fordította: Kövesdi Miklós Gábor

Csillagérték: 8

Az angol kultúra egyébként is közel áll hozzám, de kéremszépen, mekkora dobások voltak akkor: nehéz kiemelni, de Mr. Bean performansza talán az egyik legjobban sikerült volt, de képtelenség elmenni a Királynő bravúros megjelenése mellett is. Maga James Bond, Őfelsége titkosügynöke kíséretében érkezett meg a helyszínre. Cikáztak a gondolataim erre-arra, aztán eszembe ötlött a kérdés: mi lesz James Bonddal? Hiszen 1962 óta a szériában egyetlen személy volt örök és állandó: maga a Királynő!

A stresszkezelés praktikái, mert hidd el: elég vagy!

Mikor fiatalabb voltam (sokkal fiatalabb, mondjuk úgy: gyerekkoromban) mindig azt mondtam, hogy a dolgok nem bonyolultak, mi tesszük magunknak azzá őket. Ezt még mindig tartom, csak sajnos nem tudom olyan őszinte szívvel és könnyedén véghez vinni a gyakorlatban, mint annak idején.

 

Emily Nagoski, Amelia Nagoski: Elég vagy

Libri Könyvkiadó, 2023, 176 oldal

Fordította: Sóskuthy György

Csillagérték: 8

Olybá tűnik, hogy mára jobbára a mondat második felét tudom mesteri szinten űzni, de abszolút rajta vagyok (hol igen, hol nem), hogy a túlbonyolításból fakadó stresszfaktoraimat enyhítsem (emlékszem, egy gimis kori naplómban nem jutott eszembe a stressz szó, úgy írtam körül kacskaringósan, hogy mire is gondolok). Ugyanakkor – szerintem – mindenkinek vannak olyan szakaszai, amikor megkérdőjelezi magát: elég-e, amit csinál; elég-e ő maga mint ember, mint barát, mint munkatárs, mint szülő. Emily Nagoski és Amelia Nagoski nekik, nekünk ad néhány tanácsot és mutat gyakorlatokat ahhoz, hogy magunk próbáljunk meg egyenesbe jönni önmagunkkal.

E szemtelen lélek pokolra való?

Sokunk gyerekkorának gonosztevői életéről hullik le a lepel a Manó Könyvek sorozatában. Vajon miért akar valaki más igéző hangján énekelni, miért akar a vidék legszebbje lenni, vagy miért akar pöttyös bundában grasszálni? Ezeket a kérdéseket teszi fel a Gonosztevők sorozat, bemutatva az indítékokat, s talán némiképp árnyalva is a képet.

Serena Valentino: Kitör a frász!

Sorozat: Gonosztevők (7)

Manó Könyvek, 2023, 288 oldal

Fordította: Halmai Gergely

Csillagérték: 9

Legalábbis, a Kitör a frász! esetében mindenképp. Ez volt az első olvasmányom ebből a sorozatból, és azt hiszem, igencsak jól választottam. Mi más bizonyítaná ezt jobban, mint hogy a könyv elolvasása után – fogalmam sincs, hány év után – bekapcsoltam a 101 kiskutyát, amihez egyébként egészen különleges kapocs fűz. Az első videólejátszómat 1996 karácsonyára kaptam, az első két mesekazettám pedig a 101 kiskutya és a Pocahontas volt. Azt hiszem, ezt a két mesét is pörgettem a legtöbbször a lejátszóban, egyszóval: ahogy meghallom bármelyiket is, azonnal visszaröppenek az időben.

Miatta nyílnak máig a napraforgók

A Mona Lisa mosolya című filmben van egy jelenet, mikor a reformer tanárnő, Miss Watson felmutatja van Gogh festményét. Nem az eredetit, hanem egy olyan másolatot, melyet akárki kifesthet számok alapján (milyen érdekes, hogy húsz évvel a film bemutatása után a számok szerinti festegetés ismét virágkorát éli). 

Marta Molnar: A napraforgók titkos élete

Libri Könyvkiadó, 2023, 396 oldal

Fordította: Hoppán Eszter

Csillagérték: 9

A film vége felé az ugyanezen analógián való virágfestés mintegy a diákok és a tanárnő megbékélését is illusztrálja. Van Gogh népszerűségét is hivatott jelezni számomra ez a jelenet. A művészet mindenkié – de vajon bő száz évvel a holland festőművész halála után elgondolkodunk-e a napraforgós festményeket pásztázva, hogy ezek milyen könnyen válhattak volna az enyészetté, hiszen a kortársak nem becsülték (fel) a 19. század furcsa figurájának alkotásait? S tudjuk-e, hogy kinek köszönhetjük mégis, hogy ezeket a jelentős festményeket napjaink múzeumainak ékköveként tartjuk számon?

Ha másképp éltél volna eddig, lehetnél-e az, aki vagy?

Meglepetésszerű egymásra találás. Ezt jelenti számomra Mikki Brammer könyve. Már nem emlékszem, mi fogott meg annyira a könyvben, hogy beválogassam a nyári olvasmányok közé, de az az igazság: telitalálat volt!

 Mikki Brammer: Minden, amit megbántam

Helikon Kiadó, 2023, 392 oldal

Fordította: Szabó Olimpia

Csillagérték: 10

A Minden, amit megbántam gyakorlatilag minden kis eszenciát tartalmazott számomra, ami egy kikapcsolódós, de mégis átgondolós, elvonatkoztatós, de mégis magamra ismerős történethez szükséges. Megpróbálom röviden összefoglalni, de – szokásomhoz híven – némi elkalandozásra is számíthattok.

Romy Schneider tragédiája

Ha Romy Schneiderre gondolok, a nagyszüleim jutnak eszembe. Pontosabban szólva, a tévéjük alatti polc, melyen – az utóbbi évtizedekben már – DVD-n sorakoztak a Sissi-filmek. Meg azok az emlékmorzsák, melyek arról tanúskodnak, hogy „nincs karácsony Sissi nélkül”. Bár, hogy őszinte legyek, egyáltalán nem emlékszem, hogy valaha is leültem volna, hogy no, akkor most megnézem A magyarok királynéját. 

Bernard Pascuito: Romy Schneider utolsó élete

Helikon Kiadó, 2023, 248 oldal

Fordította: N. Kiss Zsuzsa

Csillagérték: 6

Karácsonykor sem. Izgalmasan működik a gyermeki emlékezet. A lényeg talán mindebből az, hogy Romy Schneider és Sissi valahogy beleivódott az emlékezetünkbe. Azt hiszem, nem sok generáció az, melynek a színésznő nevének említésekor ne az ikonikus Sissi-filmek jutnának először eszébe. Az idősek – vagy épp az 1950-1970-es évek filmvilágának kedvelői és ismerői – persze biztosan sokkal több klasszikust tudnának felidézni pályafutásából, de sejtésem szerint nekik is az első helyen, vagy azok valamelyikén szerepelne az ’50-es évek második felének trilógiája.

Misztikummal és krimivel fűszerezett romantika

Mi lesz velem nélküled? A harmadik olvasmányom Guillaume Mussótól – noha tény, hogy az első kettőt (Az angyal hív és a Holnap) már több éve olvastam, s leginkább az az élmény maradt meg belőlük, hogy szeretem a francia szerző történeteit (apropó, ősszel igyekszem a két korábbi történetről szóló bejegyzést is átpakolni ide, abszolút megéri). 

Guillaume Musso: Mi lesz velem nélküled?

Park Könyvkiadó, 2023, 328 oldal

Fordította: Domonkos Eszter

Csillagérték: 8

Ebből kiindulva egyértelmű volt, hogy az új külsőben pompázó friss megjelenéssel is szeretnék megismerkedni – s visszarázódni egy elfelejtett világba. Bár őszintén szólva, a Mi lesz velem nélküled? második fejezetének magasságában már tűpontosan emlékeztem, miért is kedveltem meg Musso elbeszéléseit. A történet végén pedig már azt kezdtem el szemezgetni, hogy melyik legyen a következő olvasmányom tőle. De ne szaladjunk ennyire előre!

Cukrászverseny életre-halálra

Jessa Maxwell regényével elérkeztünk a nyári 21. Század Kiadós kis pakkom utolsó darabjához – ráadásul, az egyik kedvencemhez. A realityk világa – legyenek azok bármilyen jellegűek vagy témájúak – nem igazán állnak hozzám közel. Mármint: vannak persze olyanok, amiket szívesen követek. 

Jessa Maxwell: Aranykanál

21. Század Kiadó 2023, 352 oldal

Fordította: Gömöri Péter

Csillagérték: 9

Ezek általában a tehetségkutató műsorok, melyeket minden évben azzal a biztos felütéssel kezdek el nézni, hogy az egyre rövidülő műsorfolyam végére már nem fogom felidézni az első kieső nevét (pár hét múlva pedig nagy eséllyel a győztesét sem), tehát ennek megfelelő polcon is kezelem ezeket. És most jön a csavar: a szakács, cukrász vagy bármilyen főzős valóságshow-k közül pedig egész biztos vagyok benne, hogy még egyet sem láttam egy-egy résznél bővebb formában. Mi a túróért választottam hát az Aranykanalat az olvasmánylistámra? Nos, pont ezért.

Az 1920-as évek Londonja – más perspektívából

Újabb gyöngyszem a 21. Század Kiadó Kult Könyvek sorozatából, mellyel megismerkedhettem ezen a nyáron – bár olvasási sorrendet tekintve A léhaság szentélyeit olvastam utoljára. Kate Atkinson regénye az 1920-as évek második felének Londonjába kalauzolja olvasóját – azonban nem a Belgrávia csodálatos lakjai és azok lakosai között találjuk magunkat.

Kate Atkinson: A léhaság szentélyei

21. Század Kiadó, 2023, 446 oldal

Fordította: Borbély Judit Bernadett

Csillagérték: 5

Az 1920-as évek és konkrétan a két világháború közötti időszak a nagy háború utáni felocsúdás, a talpraállás, az egyéni és nemzeti traumák feldolgozásának évtizedei. Talán ez az egyik olyan korszaka a történelemnek, amikor gyakorlatilag mínuszból indulva kezdtek el sorakozni a kilábalási lehetőségek (ha nem is oly szabadon és nem mindenütt). 

Majd ők megmondják, hogyan legyél jó anya

Ezen a nyáron több 21. Század Kiadó által gondozott történettel ismerkedtem meg a Kult Könyvek sorozat tagjai közül. Nem fogok kertelni, olykor azért elgondolkodtam, hogy sikerült ennyire mellényúlni, aztán – ahogy lenni szokott – néhány történet elkezdett érlelődni, beakadni egy-két gondolat, és rájöttem, hogy azért annyira rossz döntéseket mégsem hoztam. A kolostor után a második kötet A jó anyák iskolája volt. 

Jessamine Chan: Jó anyák iskolája

21. Század Kiadó, 2023, 368 oldal

Fordította: Török Gábor

Csillagérték: 7

Azt gondoltam, ez lesz mind közül a kedvencem, de végül nem így lett…pedig egy nagyon jól megírt történetről van szó. De mi hibádzott mégis? Hibádzott-e egyáltalán? A Jó anyák iskolája egy egészen triviális, hétköznapi problémából indul ki: a szülői gondviselésből, a szülői – és főként az anyai – magatartásformából. Nem újkeletű elképzelés, hogy egy nőnek a gyereke születése után megszűnik az élete, s magát – és minden egyebet – hátrahagyva csak a gyermeke jólléte létezhet számára. 

Néhány oldal a lelked javára

Magunkkal megismerkedni csodálatos, és folyton újabb és újabb izgalmakat rejtő utazás. Visszagondolni a velünk történtekre, meglátni a logikát – de legalábbis utólag értelmet adni még a kellemetlen vagy az aktuálisan teljesen szürreálisnak ható szituációknak is, számomra valahogy mindig felszabadító.

Cathy Rentzenbrink: Hogyan írjunk memoárt

Libri Könyvkiadó, 2023, 244 oldal

Fordította: Mesterházi Mónika

Csillagérték: 8

Különösen az, ha van olyan „fórum”, ahol a mindenkori meglátásainkat, érzéseinket lehetőségünk van nem csupán az emlékeink alapján felrajzolni, hanem mondjuk visszaolvasni azokat. Többek között ezért is lehet hasznos a naplóírás, de ide sorolhatjuk a memoárokat is. A napló és a memoár némiképp különböző műfajok, de a mostani bejegyzésben nem ezek szisztematikus megkülönböztetését tűztem ki célul, mert alapvetően nem a kutató énem bökött rá Cathy Rentzenbrink kötetére, hanem a naplóíró. Persze – nem titok – egy kicsit az is érdekelt, hogy a 2020-as évek tanácsadó/ismeretterjesztő könyvei miként vélekednek és milyen útmutatókkal szolgálnak azok számára, akik életük valamely szegmensét szeretnék papírra vetni.

A múzeumi kutatás soha nem lehet elég izgalmas

Katy Hays könyvét nagyon amatőr módon választottam, hiszen elsősorban a lebilincselő borító édesgetett magához – no, nem mintha ne fordult volna elő ilyesmi velem, ugyanakkor a fülszövegre ugorva sem igazán szűnt meg a lelkesedésem a kötet iránt. 

Katy Hays: A kolostor

21. Század Kiadó, 2023, 332 oldal

Fordította: Novák Gábor

Csillagérték: 7

Noha, a középkor és a reneszánsz talán nem a két hozzám legközelebb álló történelmi korszak (bár az utóbbi szegről-végről talán mégis), a művészettörténet és a rejtélyek azért mégiscsak vonzanak, a kutatásról és a tudományos pályáról nem is beszélve. Tulajdonképpen ezek azok a tényezők, melyek miatt végigolvastam A kolostort.

Így legyél reformkori celeb – vagy sztár?

Petőfi Sándor születése 200. évfordulójának évében elérkezettnek láttam az időt, hogy végre barátságot kössek a költővel. 2023 az az év, melynek során számtalan műfaj, tudományterület, programsorozat világítja meg Petőfi életének, korának és természetesen költészetének, irodalmi munkásságának mindenféle szegmensét. 

Miklya-Luzsányi Mónika: Petőfi, a sztár

Móra Könyvkiadó, 2023, 80 oldal

Illusztrálta: Oravecz Gergely

Csillagérték: 8

Mikor lenne tehát alkalmasabb, hogy felülírjam – de legalábbis átértékeljem – magamban mindazt, amit a köz- és felsőoktatás oly sikeresen tévútra (?) vitt bennem vele kapcsolatban?! A könnyedebb vizeken kezdem az úszkálást, hiszen a művekkel, s némiképp a tudományos megközelítéssel már részben megismerkedtem. S egyébként is: mi más lenne klasszabb, mint egy rajongói kézikönyv biztos ölelésében barátkozni?

A ’40-es évek olvasói rovata

A félreértések néha egészen remek történetet képesek alkotni. A kulcslyukokon keresztül pedig gyakorta többet látunk, mint sejteni vélnénk. Azt hiszem, ezt a két magmondatot fogalmaznám meg a Kedves Mrs. Bird! olvasását követően – amit persze a következőkben kicsit részletesebben is kifejtek. 

A.J. Pearce: Kedves Mrs. Bird!

Alexandra Kiadó, 2023, 384 oldal

Fordította: Kiss Viktória

Csillagérték: 8

A II. világháború Nagy-Britanniájában játszódó regény megmagyarázhatatlan okból sejtette velem azt, hogy meg kell vele ismerkednem. Oké, persze…a történelmi körítés, a női főszereplő és az újságírás is egyfajta mágnest jelentettek – bár igazából, mire végre sort tudtam keríteni a történetre, nem nagyon emlékeztem a pár hónappal azelőtt olvasott fülszövegre, úgyhogy derengőn egyfajta kémregényre számítottam.