Létezik-e a közhely és önsegítés határa?

Néha elkövetek kamikaze választásokat – és csak azért bökök rá egy könyvre, mert valahol, valamikor, valakitől hallottam a szerzőről (vagy egy műről) valami nagyon jót, vagy valami nagyon rosszat. Bizony. Ez a tűpontos definícióm erre a most kitalált fogalomra (de innen már használni fogom). Sokszor így jutok el nagyon jó történetekhez, máskor nagyon rosszakhoz – megint máskor pedig fogalmam sincs, hogy miért ejtett szót az adott alkotóról valahol, valamikor, valaki. Kitaláltátok: Rupi Kaur könyve egy kamikaze választás.

Rupi Kaur: Gyógyító szavak

Könyvmolyképző Kiadó, 2024, 320 oldal

Fordította: Kamper Gergely

Csillagérték: 5

Rupi Kaur nevével (bár tény, hogy a Tej és méz szembejött velem a közösségi média felületein, de annyira nem csigázott fel, hogy akkoriban utána is járjak) egy kommunikáció- és médiatudomány kurzuson találkoztam, ami az irodalmi ízlésformálást, az instant költészetet és hasonló témákat emelt fókuszba. Az oktatóval elrettentő és üdítő példákkal foglalkoztunk, néhol komolyan elgondolkodva, néhol elkacarászgatva. A bejegyzés végére egészen biztosan kitaláljátok, hogy az indiai szerző elrettentő vagy üdítő példaként került a prezentációba.

Maga az óra is elég vegyes érzelmeket váltott ki belőlem. Sokkal inkább kedvelem az elgondolkodtató témafelvetéseket – főleg egy ilyen téma kapcsán – mint mikor az oktató hatásvadászként tör pálcát posztok, szerzők és stratégiák felett, hiszen ezzel lényegében nem tesz mást, minthogy ugyanazokkal az eszközökkel él, mint azok, akiket kritizál. Mindazonáltal sok ponton egyet is értettem az üzenetével. Szerintem napjainkban is van létjogosultsága, hogy a közhely és az alkotói szabadság, az olvasottság és a műveltség párhuzamairól beszélgessünk, és talán napjainkban is éppoly fontos, hogy – ha éles határvonalat vagy hierarchiát nem is állítunk fel – de lássuk a különbségeket a hatásvadászat (értsd: parasztvakítás) és az érték között. És íme a lepel lehullása: ha csak Rupi Kaurt olvasol, olvasott és művelt éppen aligha lehetsz általa.

De térjünk végre rá a Gyógyító szavakra! Az indiai szerzőnő írói ambícióiról, önkifejezéséről, illetve ennek hátteréről ebből a kötetből nyertem információkat, az eddigi köteteiből pedig a már érintett kurzuson, illetve a közösségi média felületein találtam további adalékokat. A Gyógyító szavak azonban nem újabb verses kötet, hanem egy munkáltató könyv, melyben maga az olvasó válhat alkotóvá (vigyázat: nem kizárt, hogy magasabb szinten, mint a kötet összeállítója). A könyv koncepciója logikus, és könnyen követhető, illetve egész pontos instrukciókat tartalmaz. Az első fejezet egyfajta felvezetése annak, mire is számíthat az olvasó, ha továbblapoz: a kreativitás, a célközönség, a szerzői háttér mellett ahhoz is kaphatunk tippeket, hogyan álljunk neki egy-egy feladatnak és milyen koncepció mentén haladhatunk velük. A kiadvány elején előhangként megjelenő A költészet című írás kissé bárgyú, erőltetett volta számomra előrejelezte, hogy túl sok eredetiségre nem feltétlenül kell számítanom, így ezen a vonalon is haladtam tovább. A bevezetőt követően négy fejezet következik, melyek mind egy-egy fő téma (fájdalom, szeretet, szakítás és gyógyulás) köré szerveződnek. A feladatok változatosak, a legtöbb természetesen írásgyakorlat, ami alapvetően ideális a gondolkodáshoz, stresszoldáshoz, a kreativitás kibontakoztatásához – és az őszinte belső párbeszéd lefolytatásához is. Az írás és a gondolatok előhívása többféle formában valósulhat meg: a szerző írásai alapján, valamilyen instrukció szerint, vagy épp egy skicc által kiváltott gondolatfoszlányból. Több gyakorlathoz időkeretet vagy stopper használatát jelzi elő a gyűjtemény, amit egyrészről jó elgondolásnak tartok (főleg mint túlgondoló), másfelől zavarhatja a komfortérzetet, így elhagyhatónak tartom. Ami pedig különösen tetszett, hogy a szerző többször is lefekteti szabályként a „nincs rossz megoldás”-elvet, ami otthonosabbá teheti az önmagunk előtti megnyílást.

A kérdés bennem leginkább az, hogy mennyiben alkalmas egy szakértő nélkül összeállított feladatgyűjtemény kitöltögetése. Persze, ha kreatív feladatként állunk hozzá, a „nézd, én is tudok haikut írni”-öröm bukik ki belőlünk, az igazából teljesen jó. Sikerélményt ad, örömet szerez. A probléma talán a témák mélységében keresendő, illetve valamelyest abban, hogy maga az elbeszélő elhiszi magáról, hogy amit csinál, eredeti, valmint irodalmi és pszichológiai szempontból is releváns. Engem sokszor (keresem a jó szót) megdöbbentenek az önjelölt tudósok, életmódvezetési tanácsadók vagy motivációs előadók (szerintem a TikTok világában egyiket sem szükséges bemutatni). A magabiztosságuk, a tévedhetetlenségük, az az energia, ahogy közhelyekkel hatnak az érzelmekre. Mert maga a melankolikus semmitmondás, mellyel Kaur is operál, sokaknál működőképes. Az én esetemben gyakrabban szaladt fel a szemöldököm, mint nyílt volna meg a szívem. Pedig szerintem nem vagyok egy érzéketlen alak, de mikor valaki megpróbál machinálni és megvezetni, azt nem különösebben kedvelem. Lehet, hogy Kaur írásai megfognak egy pillanatra (és nem is feltétlenül érzek rossz szándékot mögötte), de aztán ugyanúgy megyek is tovább az utamra. Anélkül, hogy különösebben hatnának rám. Így éreztem a Gyógyító szavak kapcsán. Ha a kezünkbe kerül a kiadvány, érdemes az örömfaktort, a kreativitásunk kibontakoztatását keresni benne, de a sebek feltépését és gyógyítását vagy az irodalmi újszerűséget ne feltétlenül ezen a fórumon keressük.  

Blogturné Klub

Rupi Kaur gyógyulását a versírás segítette, így ebben a különleges kiadványban különféle feladatokat és írásgyakorlatokat ad az olvasóknak, hogy ők is sikeresen feldolgozhassák a traumáikat a szavak által. Tartsatok bloggereinkkel, akik részt vettek ezen az irányított utazáson a saját lelkükhöz. Ne felejtsetek el játszani se, hiszen a Könyvmolyképző Kiadónak hála, egy szerencsés olvasó megnyeri a Gyógyító szavakat!

A turné állomásai

04.09. Hagyjatok! Olvasok!

04.12. Szembetűnő

04.13. Readinspo

04.15. Spirit Bliss Sárga könyves út (extra)

04.17. Spirit Bliss Sárga könyves út

Nyereményjáték

Rupi Kaurnak már három verseskötete jelent meg a Könyvmolyképző Kiadónál, és játékunk is ezekkel kapcsolatos. Minden állomáson találtok egy verset, és meg kell válaszolnotok, mely kötetben jelent meg az adott írás! Jó keresgélést!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

„elmentél

és én még mindig akartalak

pedig olyasvalakit érdemeltem

aki maradni akart”

a Rafflecopter giveaway