Kate Atkinson: Szent lányok

Az utóbbi időben – legalább hetente egy-egy alkalommal – odatévedek a Döglött akták című sorozat (nem tudom, hányadik) ismétlésére. Alapvetően filmen és sorozatban nem igazán részesítem előnyben a nyomozós krimitörténeteket vagy a népszerű nyomozók eseteit. Bár persze, ismerem őket, de ez inkább egyfajta általános műveltség, mintsem konkrét követés. Ez a sorozat viszont nem a jelenben kutakodik, hanem a múlt eseteinek ered nyomába, ami számomra valamivel érdekesebb.

Kate Atkinson: Szent lányok

Trend Kiadó, 2025, 320 oldal

Fordította: Sepsi László

Csillagérték: 8

Ha már a műfaj irányába vetem a tekintetem, a krimit és a thrillert inkább olvasni szeretem. Remek nyomozók és nyomozónők bukkannak fel a palettán, akik által a szerzők nem csupán a gyakorlott olvasók számára kínálnak lehetőséget a rejtélyes szálak felderítésére, hanem az olyan, olykor-olykor a műfaj vízére evezőknek is, mint én. Kate Atkinson sorozatkezdő története pedig szerintem több szempontból is nekem való csemege volt, s itt utalnék vissza az előbbi felütésre: itt ugyanis a régmúlt esetei kerülnek felszínre.

Kate Atkinson: A léhaság szentélyei

Újabb gyöngyszem a 21. Század Kiadó Kult Könyvek sorozatából, mellyel megismerkedhettem ezen a nyáron – bár olvasási sorrendet tekintve A léhaság szentélyeit olvastam utoljára. Kate Atkinson regénye az 1920-as évek második felének Londonjába kalauzolja olvasóját – azonban nem a Belgrávia csodálatos lakjai és azok lakosai között találjuk magunkat.

Kate Atkinson: A léhaság szentélyei

21. Század Kiadó, 2023, 446 oldal

Fordította: Borbély Judit Bernadett

Csillagérték: 5

Az 1920-as évek és konkrétan a két világháború közötti időszak a nagy háború utáni felocsúdás, a talpraállás, az egyéni és nemzeti traumák feldolgozásának évtizedei. Talán ez az egyik olyan korszaka a történelemnek, amikor gyakorlatilag mínuszból indulva kezdtek el sorakozni a kilábalási lehetőségek (ha nem is oly szabadon és nem mindenütt).