Mörk Leonóra: A Hellinger-Madonna

„Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsőség” – hallottam sokszor és máig is a Rákosi-korszak népjóléti miniszterétől, Ratkó Annától származó szállóigét. Nem állítanám, hogy valaha is értettem ezt a kijelentést: a korom, az ismereteim és az évek során megismert, hozzám közelebb vagy távolabb álló női sorsokat tekintve pedig még kevésbé tudok azonosulni vele. Messzire vezetne ez a gondolatmenet, így néhány keresetlen kérdéssel ütném fel ezt a bejegyzést.

Mörk Leonóra: A Hellinger-Madonna

Jaffa Kiadó, 2023, 320 oldal

Csillagérték: 9

Mi van azokkal a nőkkel, akik nem ilyen irányelvek mentén élnek? Mi van, ha nem szeretnének ilyen elvek mentén élni? S mi van, ha szeretnének, de nem tudnak? Mi van a traumatizált nőkkel és mi van az ő utódaikkal? Van összefüggés a két generációval előtti fiatal lányt ért erőszaktevés és a 21. századi fiatal nő párkapcsolati válságai között? Mi van az eltitkolt családi örökséggel? Olyan könnyen és felszínesen mondogatunk oda, hogy tulajdonképpen csak a lényeg veszik el. 

5+2 kötet Fridáról

Forrás

Frida Kahlo (teljes nevén: Magdalena Carmen Frida Kahlo y Calderón) 1907. július 6-án látta meg a napvilágot Mexikóvárosban, noha később Frida a mexikói forradalom tiszteletére, 1910-et vallotta születési évének. Hatéves korában járványos gyermekbénulásban betegedett meg, melynek szövődményeként jobb lába deformálódott, tizennyolc évesen pedig egy buszbaleset következtében szenvedett súlyos (gerinc)sérüléseket, mely egész életére és művészetére is kihatással volt. Az egyedi hangot képviselő festőművész, közéleti szereplő a 20. századi Mexikó egyik legemblematikusabb alakja, akit napjainkban is kultusz, tisztelet övez. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem öt könyvet, melyet magyar nyelven is olvashatunk, s melyben az életrajz és művészet kapcsolódási pontjait is megismerhetjük. 

F.G. Hagenbeck: Frida füveskönyve

A megunhatatlan és örök Frida Kahlóról olvastam ismét. A Libri Könyvkiadó 2012-ben két könyvet is kiadott a népszerű festőművésznőről, az egyikről már olvashattatok korábban itt, a blogon. Néhány hete egy akció keretében végre hozzájutottam a másik áhított kötethez, és nemrég sort is kerítettem rá. Rövidke bejegyzés az olvasottakról...

"Merj élni, meghalni bárki tud!"

F.G. Hagenbeck: Frida füveskönyve
Libri Könyvkiadó, 2012, 346 oldal

Fordította: Kepes János

Csillagérték: 8

Nem vagyok műértő. A klasszikusokat, a számomra értékeseket - legyen az zene, festészet avagy szobrászat - az alapján fogadom kedvenceim közé, hogy sikerül-e valamiféle maradandó hatást tenniük rám. És rajongok azért az érzésért, mikor egy új dallam vagy kép megragadja a szívem, és behúzza magába. Ezek azok a momentumok, amiket az ember nem felejt el. Én legalábbis mindig emlékezni fogok például arra, ahogy a Munkácsy-trilógia előtt földbe gyökerezett a lábam. A világ legkisebb pontjának éreztem magam, és mégis megnyugtató volt ott állni, picit része lenni a csodának.

Slavenka Drakulic: Frida, avagy a fájdalomról

Láttam pár éve egy képet. A Vogue címlapja volt. Egy fura nő üldögélt, színes ruhákban, virággal a fején, összenőtt szemöldökökkel. Ennyit láttam. A kép mégis valahogy bevésődött az emlékezetembe. Nem az öltözék vagy a fejdísz színe, nem a karakteres arcvonások, hanem a szem. Addig gondoltam rá, míg végül mégiscsak meg akartam tudni, mit üzen nekem.

Slavenka Drakulic: Frida, avagy a fájdalomról

Libri Könyvkiadó, 2012, 158 oldal

Fülszöveg:
Győzhet vajon az élni vágyás a legmélyebb fájdalmak felett? Frida Kahlo a halálos ágyán fekve emlékezik vissza nyugtalan életére. Az örökös gyötrelem és a vele vívott harc ellenében alkotja világhírűvé vált festményeit, bonyolítja egyre szövevényesebb szerelmi viszonyait. Frida – a korai gyermekbénulástól a kamaszkorában elszenvedett balesetet követő harminckét műtétig – a fájdalom minden arcába belenéz, mégis újra és újra az élet mellett dönt. Slavenka Drakulić, aki szintén súlyos betegen éli az életét, jól ismeri ezt a sokarcú világot; Fridáról szóló regénye így önéletrajzi árnyalatot is kap. Ugyancsak fontos szerephez jut a festő édesanyja és húgai, az életében központi szerepet betöltő Diego Rivera szeretői, valamint Natalja Szedova, aki Lev Trockij élettársa volt. Drakulić a fájdalom kórtörténetének keretébe illeszti rövid, ám finom értelmezéseit Frida Kahlo festményeiről.

A könyv értékelését elolvashatod a SzemBetűNő honlapján