Krekó Kata, Vibók Ildi: A hősnő útja

A Kulcslyuk Kiadó könyveinek blogturnéjához mindig szívesen csatlakozom, mert az elmúlt években számos olyan kötetet olvastam a kiadványaik közül, melyek szélesítették a látóteremet, elgondolkodtattak, kikapcsoltak, vagy épp hasznos tanácsokkal láttak el egy-egy elakadás vagy probléma, megélés kapcsán.  

Krekó Kata, Vibók Ildi: A hősnő útja

Kulcslyuk Kiadó, 2025, 243 oldal

Csillagérték: 8

Közérthetően tárgyalt pszichológiai témákról egyébként is szeretek olvasni, bár a transzgenerációs traumák és a sémák kapcsán volt egy kis megcsömörlésem. Idén viszont újult erővel, nagyon klassz könyvekre böktem rá, s most ezt a sort folytatta Krekó Kata és Vibók Ildi könyve is.

P. Szathmáry István: Bánatos férfiak kézikönyve

Mindig az első mondat a legnehezebb. Hogy aztán lehet-e még belőle jó történet? Kezdhetünk-e új sztoriba, vagy hagyjunk fel az egésszel, amit úgy nevezünk: írás? Nos, ez már más kérdés. P. Szathmáry István első regénye egy olyan főhős képét vizionálta számomra a fülszöveg alapján – és még az első néhány oldalt követően is –, aki küzd ezekkel a dilemmákkal. Később pedig volt jobb dolga is, hogy ezen morfondírozzon.

P. Szathmáry István: Bánatos férfiak kézikönyve

Cser Kiadó, 2025, 342 oldal

Csillagérték: 8

Hullámzó a bátorságom az elsőkönyves szerzők könyveinek – rögtön a megjelenést követő – olvasása kapcsán, viszont a Cser Kiadó megjelenéseit szemezgetve az elmúlt időszakban több olyan történethez is szerencsém volt, ami most eloszlatta az esetleges aggodalmaimat. Végül kissé vegyes, de alapvetően érdekes élményekkel gazdagodtam a könyv utolsó lapjára érve.

Krúdy Gyula: A vörös postakocsi

Nagyjából tíz évvel ezelőtt egy pécsi könyvtár felszámolásakor nyílt lehetőségem arra, hogy a Krúdy-életmű számos darabkájára jutányos áron szert tegyek, de bevallom – noha már akkor is várólistás volt a szerzővel való megismerkedésem –, A vörös postakocsi volt az első olvasmányom Krúdy Gyulától.

Krúdy Gyula: A vörös postakocsi

Kiadói sorozat: Könyvkincsek

Animus Kiadó, 2025 (11913), 208 oldal

Csillagérték: 7

…pedig minden bizonnyal ő is azon írók közé tartozik, akiknek a műveit, de legalábbis főhőseit – mint az írói alteregóként megjelenő Szindbádot – a legtöbben ismerjük. Még akkor is, ha „személyesen” még nem találkoztunk vele. 

Liane Moriarty: Az alma nem esik messze

Azoknál a könyveknél, ahol ez abszolút jellemző, mindig leírom? vannak szerzők, akik esetében tökéletesen elég információ a várólistára kerüléshez, hogy új könyvük jelenik meg. A fülszöveg, a téma nem annyira izgat (persze, nyilván az is fontos és valamilyen szinten várt is), mindinkább az, hogy a szerző megközelítésében, elbeszélésében olvashassak.

Liane Moriarty: Az alma nem esik messze

General Press Kiadó, 2025, 480 oldal

Fordította: Fügedi Tímea

Csillagérték: 8

Liane Moriarty esetében már régóta váratott magára ez az alkalom. A Hatalmas kis hazugságokkal az írónő levett a lábamról: nem csupán olvasni szerettem a könyvet, de az adaptáció – bármilyen furán hangzik – komfortsorozatom lett. Ennélfogva nagy reményekkel fogtam bele a második Moriarty-olvasmányomba.