A megunhatatlan és örök
Frida Kahlóról olvastam ismét. A Libri Könyvkiadó 2012-ben két könyvet is
kiadott a népszerű festőművésznőről, az egyikről már olvashattatok korábban itt, a blogon. Néhány hete egy akció keretében végre
hozzájutottam a másik áhított kötethez, és nemrég sort is kerítettem rá.
Rövidke bejegyzés az olvasottakról...
"Merj élni, meghalni bárki tud!"
F.G. Hagenbeck: Frida füveskönyve
Libri Könyvkiadó, 2012, 346 oldal
Fordította: Kepes János
Csillagérték: 8
Nem
vagyok műértő. A klasszikusokat, a számomra értékeseket - legyen az zene,
festészet avagy szobrászat - az alapján fogadom kedvenceim közé, hogy sikerül-e
valamiféle maradandó hatást tenniük rám. És rajongok azért az érzésért, mikor
egy új dallam vagy kép megragadja a szívem, és behúzza magába. Ezek azok a
momentumok, amiket az ember nem felejt el. Én legalábbis mindig emlékezni fogok
például arra, ahogy a Munkácsy-trilógia előtt földbe gyökerezett a lábam. A
világ legkisebb pontjának éreztem magam, és mégis megnyugtató volt ott állni,
picit része lenni a csodának.
"Amikor ecsetjével a vászonra vitte a színek orgiáját,
szeméből kiszáradt a könny,
lelkében vigasztaló nyugalom támadt."
lelkében vigasztaló nyugalom támadt."
Aztán sosem fogom
elfelejteni a Fridával való "találkozásom" sem - amire a róla készült
film kapcsán került sor. S bár már korábban is hallottam a festőművészről, csak
a film hatására olvastam és jártam utána, ki is volt Frida. Megragadtak a
művei. Különösen egy. Csak néztem A repülő ágy című festményt. Annyira más volt. És annyira fájdalmas. És
annyira őszinte.
Frida és Diego Rivera |
"Frida annyira
beleszeretett Diegóba,
ahogyan csak a nők tudják
odaadni magukat azoknak a férfiaknak,
akik kizárólag fájdalmat okoznak
nekik."
...szóval, pár éve minden érdekel, ami Frida. Képek,
információk, videók...Különös és fájdalmas életét F.G. Hagenbeck is górcső alá
vette, és a Frida füveskönyve c. könyvben örökítette meg. A
tények, a saját elképzelései és egy jó adag mexikói recept formájában. A Frida
füveskönyve ugyanis nem hagyományos értelemben vett füveskönyv. Nem
(csak) Frida magvas gondolatai, vagy épp szarkasztikus megjegyzései olvashatók
a lapokon. Hanem egy történet. Frida története. És Frida receptjei.
"...ha időt lopsz a
halálodtól,
nyilván maga az élet vesz el
tőled bizonyos dolgokat.
Nem lehet csalni."
Ez a felfedezés picit csalódottá tett, bevallom. Bár a
könyv terjedelméből sejthettem is volna, hogy valami hiba csúszhatott a
gépezetbe. Mindezek ellenére szerettem olvasni a könyvet, szerettem Fridával
tölteni az időt, a festővászon előtt, vagy épp a konyhában. A recepteket (a
hozzávalók listájának végigfutása után) gyakran elhanyagoltam, avagy
átugrottam, de azokat szorgalmasan végigolvastam, ahol nem tűnt lehetetlennek,
hogy magam is elkészítsek egy-egy süteményt, italt. Mert akad benne néhány
ilyen is. Ezeket szépen be is karikáztam, bár azóta is elkészítetlenek
maradtak, azért nem adtam fel, hogy egyszer szakítok rá időt - természetesen,
be is számolok majd a végeredményről...
Frida |
"...ami egyeseknek csak egy
sóhaj, másoknak hosszú regények sokasága.
Mindenki elmondja a maga
történetét, akár nyúlfarknyi, akár hosszadalmas."
A Frida füveskönyvének különlegessége tehát
abban áll, hogy mindazok mellett, hogy a szerző megfogja kezünket, és
végigvezet Frida Kahlo életének fontosabb állomásain, csatol egy receptes
kitérőt is, mely adott esetben, látszólag nem is kapcsolódik szorosan Frida
művészetéhez vagy személyiségéhez. Beleolvasva azonban a receptekhez tartozó
történetekbe, a hozzájuk írt tanácsokba, valahogy mégis közelebb kerülhetünk a
20. századi mexikói hétköznapok, így pedig Frida világához is. Azt hiszem, a
festő - és konyhaművészetek kedvelői gyűjteményének elmaradhatatlan
példánya...:)
"Remélem, vidám lesz az
út.
Ezúttal nem térek vissza."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése