A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jelenkor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jelenkor. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. július 7., vasárnap

Jón Kalman Stefánsson: Árkok az esőben

Betemetetlen fjordok. Teljesen a véletlennek köszönhető, hogy az izlandi irodalommal, s azon belül is (már ha ez elválasztható úgy, hogy csak tőle olvastam), Jón Kalman Stefánsson történeteivel abban az évben kezdek ismerkedni, mikor az unokatesóm és a családja ezen a számomra mindig is valamiféle misztikummal körbevettként elképzelt országba költözött.

Jón Kalman Stefánsson: Árkok az esőben
Jelenkor Kiadó, 2024, 180 oldal
Fordította: Egyed Veronika
Csillagérték: 7

A Hiányod maga a sötétség megmagyarázhatatlanul vonzott be a szerző világába, még akkor is, ha – szokásomtól eltérően – hosszú heteken át haladtam csupán a történettel. A Jelenkor Kiadó a nyár beköszöntére a szerző első, 1996-ban megjelent prózakötetét hozta el a magyar olvasók számára, így külön élményt sejtetett maga mögött, hogy Stefánsson legfrissebb regénye után rögtön a legelsővel folytatom. A két kötet között eredeti megjelenése között egyébként huszonnégy év telt el.

2024. január 19., péntek

Jón Kalman Stefánsson: Hiányod maga a sötétség

Megcsontosodott időben az életről. Néhányan azt mondják, szépirodalmat (vagy az úgy nevezett magas irodalmat) nem azért olvassuk, mert szeretjük. Szerintem ez egyrészt nem igaz, másrészt pedig felvet egy csomó olyan kérdést magával az olvasással, annak funkciójával és céljával kapcsolatban, ami igen messze vezetne minket Jón Kalman Stefánsson regényétől.

Jón Kalman Stefánsson: Hiányod maga a sötétség
Jelenkor Kiadó, 2023, 512 oldal
Fordította: Egyed Veronika
Csillagérték: 9

Noha mindez – tegyük hozzá ugyanezzel a gyorsasággal – látszólag nem is áll túl messze az izlandi szerző 2023-ban megjelent regényétől. A Hiányod maga a sötétség a Könyv és más Zsuzsijának ajánlására került a figyelmembe, s mivel ez volt az első elbeszélés, amit a szerzőtől olvastam, mikor a pakkomba választottam a kötetet, még nem is sejtettem, milyen érdekes élményben lesz részem.

2023. április 20., csütörtök

Margaret Atwood: Pénelopeia

A görög drámák női dimenziója - Pénelopé története. Margaret Atwood neve számomra garancia a jó szórakozáshoz. Teljesen be tudnak szippantani a nagyregényei, a finoman kidolgozott történetszálai – és az, hogy ezeket kezdetben összegubancoltan kapom meg tőle, s mintegy ködös erdőben botorkálva, a gubancköteget a kezemben tartva valahogy mégis sikerül kikecmeregni a napfényes tisztásra. Az írónő történetei általában egésznapos elfoglaltságot jelentenek számomra, jó előre kiválasztom az alkalmat, mikor bekuckózva végig tudom egy-egy könyvét olvasni.

Margaret Atwood: Pénelopeia

Jelenkor Kiadó, 2023 (2005), 192 oldal
Fordította: Géher István
Csillagérték: 10

Úgyhogy igencsak meglepődtem, mikor kezembe vettem a Pénelopeiát – már a kiadói oldalon is kikerekedtek a szemeim, hogy mindössze 196 oldalról van szó. Meggyőződésem volt, hogy elírás, de nem! Lássuk, mennyiben más – ha más – egy rövidebb lélegzetű történet a szerzőtől és (lelövöm a poént) miért szerettem olyan nagyon Pénelopé történetét.

2018. július 23., hétfő

Margaret Atwood: A vak bérgyilkos

A szolgálólány meséje és az Alias Grace után a Jelenkor Kiadó újabb Margaret Atwood regényt hozott el nekünk új köntösben. A vak bérgyilkos történetével három állomásos blogturné keretében ismerkedhettek meg, s ha velünk tartotok, a turné végén meg is nyerhetitek a kötet egy példányát.

Margaret Atwood: A vak bérgyilkos
Eredeti megjelenés: 2000.
Hazai megjelenés: 2018.
Kiadó: Jelenkor Kiadó
Fordította: Siklós Márta
Téma, műfaj: történelmi családregény
Megrendelhető: ITT
Terjedelem: 824 oldal
Csillagérték: 9

Fülszöveg:
Családi ​titkok, testvérféltékenység, politikai fondorlat és társadalmi feszültség, ígéret és árulás, veszteség és fájdalom, emlékezés és sóvárgás kavarog Margaret Atwood Booker-díjas regényében. 1945-ben Laura Chase autójával a szakadékba zuhan. Baleset vagy öngyilkosság? – találgatják azóta, hogy nővére, Iris posztumusz megjelentette Laura egyetlen regényét, A vak bérgyilkost. A rejtélyes remekműként ünnepelt könyvben egy gazdag fiatalasszonynak a szeretője, egy ponyvaírásból élő szocialista agitátor mesél titkos légyottokon a Zycron bolygó lakóiról. Ez a harsány színekkel felvázolt történet briliánsan szövődik bele Iris naplójába, aki végül élete alkonyán úgy dönt, megosztja unokahúgával az igazságot a családjukról. Elbeszéléséből fájdalmasan rajzolódik egy gyáros dinasztia hanyatlása és a történelemmel összefonódó személyes sorsok tragédiája.

2017. december 9., szombat

Margaret Atwood: Alias Grace

A szolgálólány meséje után, a Jelenkor Kiadó jóvoltából immár  Margaret Atwood eredetileg 1996-ban megjelent regényét, az Alias Grace-t is olvashatjuk magyar fordításban. A Blogturné Klub bloggerei a 19. század hírhedt gyilkosnője történetének nyomába eredtek, s egy négy állomásos turné keretében be is számolnak nyomozásukról. Tartsatok velünk, hiszen az érdekességek és beszámolók mellett, a turné végén meg is nyerhetitek a könyv egy példányát.

Margaret Atwood: Alias Grace
Eredeti megjelenés: 1996.
Hazai megjelenés: 2017. ősz
Kiadó: Jelenkor Kiadó
Fordította: Csonka Ágnes
Téma, műfaj: történelmi krimi
Megrendelhető: ITT
Terjedelem: 768 oldal
Csillagérték: 10

Fülszöveg:
A Kanadába emigrált Grace Markot gyilkosságért ítélték el 1840-ben. Állítólagos szeretőjével együtt kegyetlenül végeztek Grace munkaadójával és annak házvezetőnőjével. Védője Grace elmeállapotára hivatkozva eléri, hogy ne kötél általi halálra, csupán életfogytiglanra ítéljék. Sokan vannak meggyőződve arról, hogy gonosz és őrült teremtés, de ugyanennyien az ellenkezőjéről is: ártatlan teremtés, aki a körülmények áldozata lett. Egy fiatal és feltörekvő orvos elhatározza, hogy kideríti az igazságot, ezért hetente leül beszélgetni a lánnyal, aki egyre inkább megnyílik neki, ám azt állítja, a gyilkosságból semmire sem emlékszik…Margaret Atwood valós történelmi eseményen alapuló regénye felkerült a Man Booker-díj shortlistjére, és 2017-ben tévésorozat készült belőle.

2017. június 24., szombat

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Margaret Atwood 1985-ben megjelent disztópiája számos színházi és filmes feldolgozás után idén ismét rendezői kezekbe került. A szolgálólány meséje - a sorozat apropóján is - új külsővel jelent meg nemrégiben a Jelenkor Kiadó gondozásában. Miben rejlik a történet sikere? Milyen mesét tár elénk a Szolgálólány? A Blogturné Klub hat bloggere most arra vállalkozik, hogy bemutassa Nektek a könyvet, Gileád állam működését és eszméit. Tartsatok velünk, s a turné végén megnyerhetitek a Kiadó által felajánlott nyereménykönyv egyikét!

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje
Eredeti megjelenés: 1985.
Hazai megjelenés: 2017. (2006.)
Kiadó: Jelenkor Kiadó
Fordította: Mohácsi Enikő
Téma, műfaj: disztópia, női sors
Megrendelhető: ITT
Terjedelem: 480 oldal
Csillagérték: 10

Fülszöveg:
Fredé hasznos asszony, a jövő letéteményese. Olyasmire képes, amire csupán a nők töredéke: gyermeket szülni. Gileád állama különös figyelmet fordít arra, hogy ő és társai megértsék, a szülés életük egyetlen célja és értelme. A vallási fundamentalista alapokon kormányzott ország átnevelőközpontokban készíti fel a termékeny nőket, hogy aztán az uralkodó elithez tartozó családokhoz kerülve két éven belül teherbe essenek a ház urától – a féltékeny, ám gyermekre vágyó Feleségek irigy pillantásaitól kísérve. Fredé a Parancsnok házában igyekszik belesimulni a hétköznapokba, megfelelni a dogmatikus vallási előírásoknak és mindenekelőtt megfoganni. Ha eltévelyedik, felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre a Nemnők közé hullákat égetni. A Parancsnok azonban egy este a szobájába hívatja, a szigorú tiltás ellenére teljesen egyedül, amire Fredé akkor sem mondhatna nemet, ha akarna. Margaret Atwood disztópiája megrázó vízió egy olyan világról, ahol a nők egyetlen szerepe, hogy a vallás, az állam és a szaporodás szolgálatában állnak. A szerző „ellenjóslat”-nak nevezte regényét, mondván, ha ez a jövő részletesen leírható, talán nem fog bekövetkezni. A mára klasszikussá vált kultuszregényt 1986-ban Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat; több mint negyven nyelvre lefordították, és számos filmes és színházi feldolgozás után 2017-ben tévésorozatot is bemutattak belőle.

2015. február 23., hétfő

Polcz Alaine: Álomnapló

Picit értetlenül állok Polcz Alaine: Álomnapló című könyvének elolvasása után - többek között ez az oka annak is, hogy már több, mint egy hete befejeztem, és még egy szót sem tudtam írni róla. Mert ez a könyv így nem sok. Mondhatni: vajmi kevés.


Polcz Alaine: Álomnapló
Megjelenés: 2012.
Kiadó: Jelenkor Kiadó
Téma, műfaj: napló, pszichológia
Oldalszám: 168 oldal
Csillagérték: 5

Fülszöveg:
Polcz Alaine szerette az álmokat. Hitt bennük. Sőt, értette is az álmok nyelvét. Minden meg nem fejtett egy álom egy felbontatlan levél - idézte a Talmudot egyik könyvében. Szívesen hivatkozott Freud ismert mondására, hogy az álom via regia, királyi út a tudattalanhoz. Terápiájában is számtalanszor épített rá, és felhasználta a gyógyíthatatlan beteg gyermekeknél, a felnőtteknél is. Mit üzen az élet? Mit üzen a tudattalanom? - tette fel gyakran a kérdést önmagának is. Őt olvasva, az ő álmain keresztül mi is közelebb kerülünk az álmok világához, a saját álmainkhoz, és így önmagunk megértéséhez.