Jessamine Chan: Jó anyák iskolája

Ezen a nyáron több 21. Század Kiadó által gondozott történettel ismerkedtem meg a Kult Könyvek sorozat tagjai közül. Nem fogok kertelni, olykor azért elgondolkodtam, hogy sikerült ennyire mellényúlni, aztán – ahogy lenni szokott – néhány történet elkezdett érlelődni, beakadni egy-két gondolat, és rájöttem, hogy azért annyira rossz döntéseket mégsem hoztam. A kolostor után a második kötet A jó anyák iskolája volt. 

Jessamine Chan: Jó anyák iskolája

21. Század Kiadó, 2023, 368 oldal

Fordította: Török Gábor

Csillagérték: 7

Azt gondoltam, ez lesz mind közül a kedvencem, de végül nem így lett…pedig egy nagyon jól megírt történetről van szó. De mi hibádzott mégis? Hibádzott-e egyáltalán? A Jó anyák iskolája egy egészen triviális, hétköznapi problémából indul ki: a szülői gondviselésből, a szülői – és főként az anyai – magatartásformából. Nem újkeletű elképzelés, hogy egy nőnek a gyereke születése után megszűnik az élete, s magát – és minden egyebet – hátrahagyva csak a gyermeke jólléte létezhet számára. 

Jennie Melamed: Lányok csöndje

Az Athenaeum Kiadó gondozásában jelenik meg Jennie Melamed disztópiája, a Lányok csöndje. Tartsatok a Blogturné Klub négy bloggerével és ismerjétek meg az Óföldet maguk mögött hagyó új civilizáció felkavaró történetét. A turné végén megnyerhetitek a könyv egy példányát is.

Jennie Melamed: Lányok csöndje

Eredeti megjelenés: 2017.

Hazai megjelenés: 2018. január 17.

Kiadó: Athenaeum

Fordította: Diószegi Dorottya

Téma, műfaj: disztópia

Megrendelhető: ITT

Terjedelem: 308 oldal

Csillagérték: 6

Fülszöveg:

Van valami, amit minden lány tud ezen a szigeten, de senki nem beszél róla: SZÜLJ FIÚT! Ahol a totális hazugság a legkisebb bűn, amit elkövetnek a gyereklányok ellen, ahol az ortodox rend a szabadság és az emberi méltóság teljes hiányát jelenti a lányok számára, ahol a világtól elzárt sziget idillje maga a kilátástalanság – ott az elnyomott gyerekek álmodnak maguknak egy szebb, szabadabb, élhetőbb világot. Aztán a serdülő Janey Solomon kilép a sorból, és azt mondja: NEM! A gyermekek ellen elkövetett abúzus antropológiai aspektusaiból és pszichiátriai kezeléséből doktorált Jennie Melamed nem tanmesét írt a rendszerszintűvé tett molesztálásról, hanem a nővé érő lányok lelkének végtelen gazdagságát, a méltóságra vágyó fiatalok szabadságtörekvéseit ábrázolja ebben a felkavaró disztópiában. 

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Margaret Atwood 1985-ben megjelent disztópiája számos színházi és filmes feldolgozás után idén ismét rendezői kezekbe került. A szolgálólány meséje - a sorozat apropóján is - új külsővel jelent meg nemrégiben a Jelenkor Kiadó gondozásában. Miben rejlik a történet sikere? Milyen mesét tár elénk a Szolgálólány? A Blogturné Klub hat bloggere most arra vállalkozik, hogy bemutassa Nektek a könyvet, Gileád állam működését és eszméit. Tartsatok velünk, s a turné végén megnyerhetitek a Kiadó által felajánlott nyereménykönyv egyikét!

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Eredeti megjelenés: 1985.

Hazai megjelenés: 2017. (2006.)

Kiadó: Jelenkor Kiadó

Fordította: Mohácsi Enikő

Téma, műfaj: disztópia, női sors

Megrendelhető: ITT

Terjedelem: 480 oldal

Csillagérték: 10

Fülszöveg:

Fredé hasznos asszony, a jövő letéteményese. Olyasmire képes, amire csupán a nők töredéke: gyermeket szülni. Gileád állama különös figyelmet fordít arra, hogy ő és társai megértsék, a szülés életük egyetlen célja és értelme. A vallási fundamentalista alapokon kormányzott ország átnevelőközpontokban készíti fel a termékeny nőket, hogy aztán az uralkodó elithez tartozó családokhoz kerülve két éven belül teherbe essenek a ház urától – a féltékeny, ám gyermekre vágyó Feleségek irigy pillantásaitól kísérve. Fredé a Parancsnok házában igyekszik belesimulni a hétköznapokba, megfelelni a dogmatikus vallási előírásoknak és mindenekelőtt megfoganni. Ha eltévelyedik, felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre a Nemnők közé hullákat égetni. A Parancsnok azonban egy este a szobájába hívatja, a szigorú tiltás ellenére teljesen egyedül, amire Fredé akkor sem mondhatna nemet, ha akarna. Margaret Atwood disztópiája megrázó vízió egy olyan világról, ahol a nők egyetlen szerepe, hogy a vallás, az állam és a szaporodás szolgálatában állnak. A szerző „ellenjóslat”-nak nevezte regényét, mondván, ha ez a jövő részletesen leírható, talán nem fog bekövetkezni. A mára klasszikussá vált kultuszregényt 1986-ban Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat; több mint negyven nyelvre lefordították, és számos filmes és színházi feldolgozás után 2017-ben tévésorozatot is bemutattak belőle.